Képviselőházi napló, 1901. XV. kötet • 1903. április 27–május 14.

Ülésnapok - 1901-265

266 265. országos ülés 1903 sem, vállalkozik-e vagy sem, elfogadja-e vagy sem? Sokszor tapasztaltuk azt, hogy a helye mögé ült, a tanácsadója szerepét is játszsza, némelykor arrogálja is magának. Arról azon­ban meggyőződést nem szereztünk mindez ideig, vájjon Deák Ferencznek a tehetségével-e vagy a nélkül ? (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Ehhez én nem is szólok, t. ház. De a t. képviselő ur bizonyos vonatkozásban megtett bennünket e párt Kossuth Lajosainak, Simonyiainak és Irányi Dánieléinek, és pedig nem ugy, egyes számban, hanem többes számban általánosítva, mint ő szokta, bizonyos költői frázisnak tekint­vén az én nevemet és az én egész egyénisége­met. (Derültség.) Hát, t. képviselőház, én ezen­nel kijelentem, minden félreértés elkerülése vé­gett, hogy sem én, sem Pap Zoltán, sem Pozsgay Miklós képviselőtársaim nem töltjük be, nem is akarjuk betölteni sem Kossuth La­josnak, sem Simonyinak, sem Irányi Dánielnek szerepét. Ezen oldalon vannak itten emberek és lesznek is, ha Isten ugy akarja, a kik méltók lesznek, ha nagy idők következnek, mindenkor Kossuth, Simonyi és Irányi szerepét betölteni, mert az ő irányukat követjük mindenkor. (Ugy van! a szélsöbaloldalon.) A t. képviselő ur azután azt mondotta, hogy bizonyos általános depravácziő van, és ezt a mi személyünkkel hozta kapcsolatba, Hát erre nézve én egyenesen egyszer s mindenkorra ki­kérem magamnak a képviselő úrtól, (Halljuk! Halljuk! balfelöl.) hogy ő bármiféle vonatko­zásban engemet ilyen tekintetben emlitsen. (Fel­kiáltások a szélsőbaloldalon: Nincs is joga hozzá!) Ha a depravácziót általánosnak tartja, legyen az ő hite szerint; én csak azt konsta­tálom, hogy ha ő magára érti a depravácziót, azt intézze ő el a maga lelkével. (Ugy van! a szélsőbalok!álon.) Ha mi ránk érti, az ellenében egyáltalán tiltakozom, mert ők vannak a kor­mányon, s ha valami általános depravácziő van, ez csakis a kormányon ülő pártnak és e párt szereplésének lehet következménye. Fülöp Béla: Ez ellen meg mi tiltakozunk! Lengyel Zoltán: T. képviselőház! Mi szeré­nyen teljesíteni fogjuk ezentúl is a magunk kö­telességét. (Felkiáltások a jobboldalon: Szeré­nyen? Derültség jobbfelöl. Felkiáltások balfelöl: Hát talán még az is baj, ha szerényen?) Hát kérem, ha nem tetszik a t. uraknak, hát nem szerényen fogjuk teljesíteni! (Tetszés a szélső­baloldalon.) Ehhez a mi szereplésünkhöz személyi te­kintetben senkinek semmi köze. Mint iró vagy újságíró irkálhat Vészi képviselő ur, a mit tet­szik, de itt ebben a házban egyszer s minden­korra a mi szereplésünkről legyen szMes hall­gatni. Legyen a túloldal Deák Ferencze, legyen nádora, legyen ex-lex-nádora, vagy Széll Kál­mán t. miniszterelnök urnak élő lelkiismerete. (Tetszés a szélsöbaloldalon.) Elnök: Igen sajnálom, hogy gyakran kell a május 8-án, pénteken. mai ülés folyamán nyilatkoznom, de azt hiszem, ez a ház tanácskozási nyugalmának érdekében van. Ugy látszik, itt félreértés van. Én abban, a mit Vészi képviselő ur mondott és a mi töb­beknél, ugy látszik, reszenzust idézett elő, nem találtam olyat, a mi akármilyen képviselőre nézve sértő volna, mert ismétlem, ha ilyent ta­láltam volna, ugy kötelességem lett volna közbe­lépni. (Zaj a baloldalon, felkiáltások: Hát a depravácziő!) A depravácziő kifejezés igenis ad­hat félreértésre alkalmat, de a jelen esetben ez csak félreértés lehet, mert hiszen a t. képvi­selő ur ezt a kifejezést alkalmazta arra a fel­fogásra is, a mely őt Deák Ferenczhez hason­lítja. Tehát nem a depravácziónak erkölcsileg megbélyegző értelmében használta e kifejezést, hanem az ítéletnek bizonyos megtévesztésére czélozva, Abba pedig, hogy egy képviselő azt mondja, hogy a túloldalon lévő képviselőket épen ugy arányitja Kossuth Lajoshoz, Simonyi Ernő­höz és Irányi Dánielhez, mint ahogy ő maga aránylik Deák Ferenczhez, sértő szándék nin­csen. (Zaj a baloldalon.) Méltóztassanak ahhoz a régi jó szellemhez ragaszkodni, a mely ebben a parlamentben mindig volt, (Halljuk! Hall­juk ! a jobboldalon.) a hol nem tételeztük fel soha, a leghevesebb politikai küzdelmekben sem, hogy egymást személyesen akarjuk támadni. Le­gyenek meggyőződve, hogy én e felett őrködni fogok és senki részéről, senkMel szemben ezt meg nem tűröm. (Élénk helyeslés. Felkiáltások : Kérünk szünetet!) Pap Zoltán: Személyes kérdésben kérek szót. T. ház! Képviselői kötelességem teljesítésében nem ismerek más korlátot, mint saját lelkiis­meretemet. Ez szabja meg működésem irányát és korlátját egyaránt. (Zaj a jobboldalon.) Nem voltam jelen, mikor Vészi t. képviselő ur ne­vemre hMatkozott; mindazonáltal indokolatlan támadásával szemben, melyet nem provokáltam, feleletem csak annyi, hogy választ rá nem adok, mert a nevelésem tiltja, hogy arra feleljek. (Zaj a jobboldalon; felkiáltások: Furcsa nevelés!) Elnök: Meg kell jegyeznem, hogy azon nyi­latkozatok után, melyeket én tettem, nem volt indokolt az ilyen hangú nyilatkozat. Az ülést 10 perezre felfüggesztem. íSzünet utái?.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. Folytat­juk a félbeszakított vitát. Szólásra ki követ­kezik ? Rátkay László jegyző : Buzáth Ferencz ! Buzáth Ferencz: T. ház! A t. miniszter­elnök ur azon előterjesztéséhez, hogy a ház a quótabizottságot válaszsza meg, nem volt szán­dékunk hozzászólni. Minthogy azonban a függet­lenségi párt felhasználta ezt az alkalmat arra, hogy a párt nevében nyilatkozatokat tegyen, nagyon természetes, hogy mi is kénytelenek va­gyunk ezen alkalommal álláspontunkat röviden

Next

/
Oldalképek
Tartalom