Képviselőházi napló, 1901. XV. kötet • 1903. április 27–május 14.
Ülésnapok - 1901-265
254 265. országos ülés 1903 állami nyelve és nemzeti jelvényei nem érvényesülnek. (Igaz! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Eendszeresen megsértetnek e tételes törvényeknek rendelkezései, azzal, hogy egy idegen állam nyelve és egy idegen államnak a magyar nép többsége által gyűlölt jelvényei (Igaz! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) eró'szakoltatnak az országra, a mely jelvényeket pedig jogosan gyűlöli a nemzet, mert e jelvények alatt fosztogatták századokig az országnak nemcsak szabadságát, hanem a magyar nép vagyonát is. (Igaz! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Minden államnál a világon az állami hadsereg az állam nyelvén beszél és az állam nyelvén vezéreltetik, csakis Magyarországon létezik az az anomália, hogy idegen nyelv és idegen jelvények érvényesülnek a magyar hadseregben, még pedig nemcsak egy idegen, zsarnok rendelkezés folytán s az idegen erő túlsúlya következtében, hanem, sajnálattal kell kijelentenem, hogy a magyar király rendelkezése folytán s a t. túloldal helyeslése s akarata következtében. (Igaz! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) T. ház! A mi meggyőződésünk szerint az 1867 : XII. t.-cz.-nek a quótára vonatkozó szakaszait is megsértették már több év óta, és jelentékenyen a 20. és 21. szakaszokat, mert már négy év óta a király szabja meg a quóta nagyságát, holott a 20. § szerint a két országgyűlésnek kellene letárgyalnia a quótabizottság jelentéseit, ez pedig már négy év óta nem történt meg (Igaz! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) és a 21. § szerint csak akkor terjeszthető a királyi döntés alá a quótaarány kérdése, a mikor a két országgyűlés azt már letárgyalta és nem birt megegyezni. (Igaz! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Ebben az irányban is tehát csorbát szenved egy tételes törvény végrehajtása, és a királyra rákényszerítik azt, hogy vagy az egyik, vagy a másik állam érdekeit csorbítsa, a mi veszélyes és helytelen. (Igaz! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Állásfoglalásunk ennélfogva tiszta meggyőződésünk szerint jogosult, mert egyrészt a mi nemzeti elveink szentségén alapszik, másrészt pedig azon az alkotmányos felfogáson, hogy mi egy tételes törvény végrehajtását meggátolni nem akarjuk; (Igaz! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) pártom nevében tehát kijelentem, hogy mi helyet a quótaküldöttségben a pártunk számára nem követelünk, a quótabizottság működésében részt nem veszünk, és a quótaküldöttség megválasztásánál a szavazástól tartózkodunk, indítványt azonban nem adunk be, mert nem akarjuk megszerezni a t. túloldalnak azt a nem irigylendő élvezetet, hogy érvényesíthesse a számos törvényszegés tudatában is, az ő szentséges uj dogmáját, a többség akaratát. (Élénk helyeslés, éljenzés és taps a szélsöbaloldalon.) Rátkay László: Eötvös Károly! május 8-án, pénteken. Eötvös Károly: T. képviselőház! Csatlakozom t. képviselőtársamnak, Kossuth Ferencznek, imént elhangzott beszédéhez, azokhoz az igazságokhoz, melyek abban a beszédben foglaltatnak. Elhatározásom indokolására mégis kénytelen vagyok a t. ház kegyes figyelmét rövid időn át igénybe venni. (Halljuk! Halljuk!) Én nem fogadom el az arány megállapítására kiküldendő bizottságra vonatkozó határozati javaslatot. Nem fogadom el és nem járulok ahhoz, hogy mi ezt a bizottságot megalakítsuk. Erre sok okom van, legfőbb okom az a helyzet, melyben ma az ország, a parlament és összes alkotmányos viszonyunk van. (Helyeslés a szélsöbaloldalon.) Ily viszonyok közt, mikor állandó válság alatt áll az alkotmány és a mikor talán csak épen e kabinet nem veszi észre, hogy állandó válság alatt áll az ő alkotmányos létezése, joga és hatalma is, én egy ilyen czéltalan és tárgytalan intézkedésbe belemenni nem akarok. (Helyeslés a szélsöbaloldalon.) És ha még csak czéltalan és tárgytalan volna, akkor talán valami nagyobb fontosságú dolognak nem is tartanám, de veszedelmes ez idő szerint. Czéltalannak és tárgytalannak mondom azért, mert negyedik vagy ötödik esztendeje annak, a mióta kiküldjük ezeket a bizottságokat, de ezek egyáltalában nem tudják teljesíteni alkotmányos kötelességüket, (Igaz! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) a mit pedig belőle részenkint végeznek, az a nemzet ártalmára van. Czéltalan és tárgytalan azért, mert a kettős fejedelmi hatalom, a mely mögötte áll ezen aránymegállapitásialkotmányosdijátéknak, ennek a kabinetnek a tanácsára semmit sem törődik a nemzet érdekével ebben a kérdésben, hanem a nemzet óhajtása, akarata, érdeke, joga és megélhetési biztonsága ellenében ezt az arányt felemelte a nyakunkra a nélkül, hogy a nemzetnek módot és alkalmat nyújtott volna ebben a kérdésben a maga módján, törvényhozása utján, érett és megfontolt tanácskozás után nyilatkozni és akaratát megállapítani. (Igaz! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) De veszélyes is, mert ez oly színben tünteti fel ezt a mi képviselőházunkat és törvényhozásunkat, mintha mi bekötött vagy vak szemmel ülnénk itt és nem látnók, hogy ezen külső alakiságok teljesítésével csak a nemzetnek gondolkozása lesz elhomályositva és a törvényhozás segélyével a nemzet érdekei egyáltalában nem lesznek előmozdítva. (Igaz! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Kérem, t. miniszterelnök ur, most már nem tudom, hányadik esztendeje, hogy ő Felsége, nem a magyar király, nem is az osztrák császár, hanem a kettős fejedelem dönti el az arányt Magyarország terhére. Ilyen jogot és ezt a jogot a magyar törvényhozás a kettős fejedelemnek vagy a magyar királynak soha meg nem adta. Kossuth Ferencz t. képviselőtársam előttem bölcsen terjesztette elő és indokolta, hogy a királynak igenis joga van a két törvényhozás