Képviselőházi napló, 1901. XV. kötet • 1903. április 27–május 14.

Ülésnapok - 1901-265

254 265. országos ülés 1903 állami nyelve és nemzeti jelvényei nem érvé­nyesülnek. (Igaz! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Eendszeresen megsértetnek e tételes törvények­nek rendelkezései, azzal, hogy egy idegen állam nyelve és egy idegen államnak a magyar nép többsége által gyűlölt jelvényei (Igaz! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) eró'szakoltatnak az or­szágra, a mely jelvényeket pedig jogosan gyűlöli a nemzet, mert e jelvények alatt fosztogatták századokig az országnak nemcsak szabadságát, hanem a magyar nép vagyonát is. (Igaz! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Minden államnál a világon az állami had­sereg az állam nyelvén beszél és az állam nyelvén vezéreltetik, csakis Magyarországon lé­tezik az az anomália, hogy idegen nyelv és idegen jelvények érvényesülnek a magyar had­seregben, még pedig nemcsak egy idegen, zsar­nok rendelkezés folytán s az idegen erő túl­súlya következtében, hanem, sajnálattal kell ki­jelentenem, hogy a magyar király rendelkezése folytán s a t. túloldal helyeslése s akarata kö­vetkeztében. (Igaz! Ugy van! a szélsöbalol­dalon.) T. ház! A mi meggyőződésünk szerint az 1867 : XII. t.-cz.-nek a quótára vonatkozó sza­kaszait is megsértették már több év óta, és je­lentékenyen a 20. és 21. szakaszokat, mert már négy év óta a király szabja meg a quóta nagy­ságát, holott a 20. § szerint a két országgyű­lésnek kellene letárgyalnia a quótabizottság je­lentéseit, ez pedig már négy év óta nem tör­tént meg (Igaz! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) és a 21. § szerint csak akkor terjeszthető a királyi döntés alá a quótaarány kérdése, a mikor a két országgyűlés azt már letárgyalta és nem birt megegyezni. (Igaz! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Ebben az irányban is tehát csorbát szenved egy tételes törvény végrehaj­tása, és a királyra rákényszerítik azt, hogy vagy az egyik, vagy a másik állam érdekeit csorbítsa, a mi veszélyes és helytelen. (Igaz! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Állásfoglalásunk ennélfogva tiszta meggyő­ződésünk szerint jogosult, mert egyrészt a mi nemzeti elveink szentségén alapszik, másrészt pedig azon az alkotmányos felfogáson, hogy mi egy tételes törvény végrehajtását meggátolni nem akarjuk; (Igaz! Ugy van! a szélsöbal­oldalon.) pártom nevében tehát kijelentem, hogy mi helyet a quótaküldöttségben a pártunk szá­mára nem követelünk, a quótabizottság műkö­désében részt nem veszünk, és a quótaküldött­ség megválasztásánál a szavazástól tartózkodunk, indítványt azonban nem adunk be, mert nem akarjuk megszerezni a t. túloldalnak azt a nem irigylendő élvezetet, hogy érvényesíthesse a szá­mos törvényszegés tudatában is, az ő szentséges uj dogmáját, a többség akaratát. (Élénk helyes­lés, éljenzés és taps a szélsöbaloldalon.) Rátkay László: Eötvös Károly! május 8-án, pénteken. Eötvös Károly: T. képviselőház! Csatlako­zom t. képviselőtársamnak, Kossuth Ferencznek, imént elhangzott beszédéhez, azokhoz az igaz­ságokhoz, melyek abban a beszédben foglaltat­nak. Elhatározásom indokolására mégis kényte­len vagyok a t. ház kegyes figyelmét rövid időn át igénybe venni. (Halljuk! Halljuk!) Én nem fogadom el az arány megállapítására kiküldendő bizottságra vonatkozó határozati javaslatot. Nem fogadom el és nem járulok ahhoz, hogy mi ezt a bizottságot megalakítsuk. Erre sok okom van, legfőbb okom az a helyzet, melyben ma az ország, a parlament és összes alkotmányos viszo­nyunk van. (Helyeslés a szélsöbaloldalon.) Ily viszonyok közt, mikor állandó válság alatt áll az alkotmány és a mikor talán csak épen e kabinet nem veszi észre, hogy állandó válság alatt áll az ő alkotmányos létezése, joga és hatalma is, én egy ilyen czéltalan és tárgy­talan intézkedésbe belemenni nem akarok. (He­lyeslés a szélsöbaloldalon.) És ha még csak czél­talan és tárgytalan volna, akkor talán valami nagyobb fontosságú dolognak nem is tartanám, de veszedelmes ez idő szerint. Czéltalannak és tárgytalannak mondom azért, mert negyedik vagy ötödik esztendeje annak, a mióta kiküldjük ezeket a bizottságokat, de ezek egyáltalában nem tudják teljesíteni alkotmányos kötelességüket, (Igaz! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) a mit pe­dig belőle részenkint végeznek, az a nemzet ár­talmára van. Czéltalan és tárgytalan azért, mert a kettős fejedelmi hatalom, a mely mö­götte áll ezen aránymegállapitásialkotmányosdi­játéknak, ennek a kabinetnek a tanácsára sem­mit sem törődik a nemzet érdekével ebben a kérdésben, hanem a nemzet óhajtása, akarata, érdeke, joga és megélhetési biztonsága ellené­ben ezt az arányt felemelte a nyakunkra a nélkül, hogy a nemzetnek módot és alkalmat nyújtott volna ebben a kérdésben a maga mód­ján, törvényhozása utján, érett és megfontolt tanácskozás után nyilatkozni és akaratát meg­állapítani. (Igaz! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) De veszélyes is, mert ez oly színben tün­teti fel ezt a mi képviselőházunkat és törvény­hozásunkat, mintha mi bekötött vagy vak szem­mel ülnénk itt és nem látnók, hogy ezen külső alakiságok teljesítésével csak a nemzetnek gon­dolkozása lesz elhomályositva és a törvényhozás segélyével a nemzet érdekei egyáltalában nem lesznek előmozdítva. (Igaz! Ugy van! a szélsö­baloldalon.) Kérem, t. miniszterelnök ur, most már nem tudom, hányadik esztendeje, hogy ő Felsége, nem a magyar király, nem is az osztrák császár, hanem a kettős fejedelem dönti el az arányt Magyarország terhére. Ilyen jogot és ezt a jogot a magyar törvényhozás a kettős fejedelemnek vagy a magyar királynak soha meg nem adta. Kossuth Ferencz t. képviselőtársam előttem bölcsen terjesztette elő és indokolta, hogy a királynak igenis joga van a két törvényhozás

Next

/
Oldalképek
Tartalom