Képviselőházi napló, 1901. XV. kötet • 1903. április 27–május 14.

Ülésnapok - 1901-261

172 261. országos ülés 1903 május 4-én, hétfőn. elnöke nincsen hMatva, nincsen jogosítva politizálni, nincsen jogosítva politikai kritikát mondani a törvényhozás felett. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Már pedig itt jelentése által ezt teszi, nyilvánosan, világosan, félreérthetetlenül politikai kritikát gyakorol a törvényhozás felett. Ezt a törvényhozásnak ridegen vissza kell utasítani. A második, a mi ebben az állami számvevőszéki jelentésben foglaltatik, az a tévedés, hogy az állami számvevőszék a törvényhozás ellenőrző orgánuma. Ez helytelen dolog. (Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Az állami számvevőszék a törvényhozásnak alá van rendelve, ellenőrzi a kormányzatnak alkotmányos budgetjogát, de nem ellenőrzi magát a törvényhozást. (Igás! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Tisztán nagyzási hóbort attól az állami számvevőszéktől, hogy magának azt vindikálja, hogy ő jogosítva van a törvényhozás ellenőrzésére. (Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Második része a miniszterelnöki előterjesztésnek az, hogy a miniszterelnök ur itt fokonkint, lépcsőről-lépcsőre, igyekezett ennek a bejelentésnek értékét, súlyát csökkenteni, de nem ment el a végső határig, mert nem vonta vissza jelentését. Már pedig nézetem szerint mindaddig, a mig ezen jelentés vissza nincs vonva, egészen , mellékes, egészen közömbös dolog az, hogy az nincsen kinyomatva, mert ez legfeljebb csak a nyomtatási költségek tekintetében releváns a házra vonatkozólag. Itt az a kérdés, hogy fekszik-e egy ilyen jelentés a ház előtt. Ez képezi és fogja is a szigorú elbírálás tárgyát képezni részünkről. Ebben van megadva a lehetőség az alkotmánysértésre, mert ebben már a törvényhozást is bűnrészessé teszi a miniszterelnök ur ezen jelentése. (Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Itt preczedensről és nevezetesen a Bánffy-féle preczedensről több szó esett. Épen az a veszedelem, hogy preczedensre hMatkoznak és itt a t. miniszterelnök ur jónak látta most az egyszer, ebben az esetben a Bánffy-féle preczedensre hMatkozni. Ez hiba volt akkor is és hiba most is. (Igaz! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Ez minket, ellenzéket, nem akadályozhat meg abban, hogy ezen hibára akkor, midőn élni tudunk jogunkkal — ezen jogunkkal nem élve — ne mutassunk rá. A pátensek több korszakát éltük meg Magyarországon. Az 1790 — 91-iki országgyűlésen . . , Széll Kálmán miniszterelnök: Ez érdemleges tárgyalás, pedig nincsen napirenden. Endrey Gyula: Most mondta, hogy vegye vissza! Sebess Dénes: Kérem, t. miniszterelnök ur, én felajánlottam most a paktumot, hogy méltóztassék visszavenni a jelentést. . . . Széll Kálmán miniszterelnök: Hát akkor nyerünk vele? Kubik Béla: Akkor békét hagyunk. (Derültség.) Az ország nyer vele, a miniszterelnök ur pedig semmit sem vészit. Sebess Dénes: Mondom, a pátenseknek több korát értük meg Magyarországon . . . (Zaj balfelöl.) Széll Kálmán miniszterelnök: Nagyon kis egérf arkocska! Sebess Dénes: Az 1790—91-iki országgyűlés hozta azt a nevezetes végzeményt, a melyre oly sokszor hMatkozunk, hogy t. i. Magyarországot semmiféle pátenssel kormányozni nem lehet. (Ugy van ! a szélsőbaloldalon.) és mégis ezen országgyűlés után nemsokára — 1812-től 1825-ig beállott egy hosszú ex-lexállapot és ezen ex-lex alatt 1813-ban 45 millió forint papírpénzt bocsátottak ki pátenssel, 1816-ban uj pénzügyi rendszert hoztak be szintén pátens által, 1818-ban rendezték a jobbágyak viszonyait, 1821-ben pedig ujonczozás rendeltetett el szintén ilyen pátens által. A t. miniszterelnök ur azt állította a múltkori beszédében, (Halljak! Halljuk!) hogy ő semmiféle rendeletet nem bocsátott ki, mert ezt mondja (olvassa): »Én Magyarországot pátensekkel kormányozni nem akarom, én 1897-ben azt mondottam, mikor a gazdasági viszonyokra vonatkozólag Ausztria és Magyarország között egy ex-lexállapot állott elő, hogy semmi rendeletet, manifesztumot nem kell kibocsátani, a mely rendelet természetével bir; belső szolgálati utasítás keretében intézkedhetik a kormány, ha fenn akarja tartani a maga felelőségét.« Hát ez a belső-szolgálati utasítás semmi egyéb, mint kormány-rendelet. (Ugy van! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Én keresem a különbséget a múlt század elején kibocsátott pátensek és a t. miniszterelnök urnak mostani pátense között, s azt találom, hogy a különbség csak az, hogy azt akkor abszolút hatalom az alkotmányos formáknak teljes mellőzésével bocsátotta ki, most azonban kibocsátja ezt a többség abszolutizmusán felépült miniszterelnöki akarat, az alkotmányos kormány formák burkolata alatt. (Ugy van! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Ballagi Géza: De felelőség mellett! (Felkiáltások a szélsöbaloldalon: Akkor is volt!) Akkor nem volt felelőség! Akkor dikaszteriális kormány volt! Sebess Dénes : Akkor a végrehajtó hatalom a határozott nyílt abszolutizmus volt; most alkotmányos formákba burkolt, elrejtett, és épen azért veszedelmesebb. (Ugy van! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Ezt én pátensnek tartom, a mely budgetprovizoriumot van hMatva a miniszterelnök urnak biztosítani; olyan pátensnek, mely a királyi eskü megkerülésével a végrehajtóhatalom által bocsájtatik ki. (Ugy van! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Az 1902-ik évi költségvetés hatálya meghosszabbításának ideje lejárt, indemnity által ennek hatálya most ki nem terjesztetett ; most a miniszterelnök ur egyszerűen