Képviselőházi napló, 1901. XV. kötet • 1903. április 27–május 14.

Ülésnapok - 1901-260

260. országos ülés 1903 május 2-án, szombaton. 131 domináló ok miatt kell minden másnak háttérbe szorulnia azért, hogy egy olyan javaslat tárgyaltassék épen most, a mely nincsen időhöz kötve, mert tudvalevő, hogy bár igenis az ujonczfelajánlás egy bizonyos fokig időhöz van kötve, de egy nj törvény, vagyis az ujonczlétszám fölemelése időhöz kötve nincsen. (Élénk helyeslés a szélsobaldalon.) Mondja meg a t. kormány azt is, hogy miért nem térhetünk át még olyan javaslatok tárgyalására sem, a milyen javaslatok kenyeret adnának a népnek (Igaz! Ugy van! a szélsőbaloldalon. Felkiáltások: A szegény népnek!) és segítenének a hMatalnokok sanyarú helyzetén. (Helyeslés a szélsohaloldalon.) Mondja meg mindezt az igen t. kormány lelkiismeretesen, jogtisztelettel és hazafisággal (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) mert, t. ház, a nemzet nem lehet rabszolgája egy parlamenti többségnek. (Élénk helyeslés a szélsohaloldalon.) Madarász József: Senkinek! (Felkiáltások a jobboldalon: De a kisebbségnek lehet !? Mozgás a szélsohaloldalon.) Kossuth Ferencz: A kisebbségnek sem, de nemcsak nálunk, hanem a világtörténelemben, sokszor a kisebbség fejezte ki a nemzet, a nép vágyódását és akaratát. (Élénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) Azt állítom továbbá, t. ház, hogy nem lehet megszegni az ország törvényeit csak azért, mert a többség így akarja, (Igaz! Ugy van! a szélsohaloldalon.) a kisebbséget nem lehet leszorítani a nemzeti érdekek védelmének teréről csupán azért, mert a többség igy akarja. (Tetszés a szélsőbaloldalon.) A nemzettől nem lehet és nem szabad megtagadni a nemzeti vívmányokat csak azért, mert a többség igy akarja. Sőt tovább megyek, egy hazafias többségnek — és önök jól tudják, hogy én senkinek a hazafiságában nem szoktam kételkedni — egy hazafias többségnek nem is szabad mindent akarnia, még a nemzeti vívmányok megtagadását is. (Tetszés a szélsohaloldalon.) Egyetlenegy érvet hallottunk, nem is a többség, hanem a kormányelnök és a honvédelmi miniszter ur részéről, arra nézve, hogy miért kell épen most megtörténnie mindannak, a mit felhoztam. A miniszterelnök ur és a honvédelmi miniszter ur azt mondták, hogy azért szükséges növelni a hadsereg létszámát, mert más államok is növelték. B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Tévedés! Kossuth Ferencz: Ha nem ezt mondta a t. miniszter ur, nagyon csodálom, hogy én, ki megszoktam őt figyelemmel hallgatni, mégsem voltam oly szerencsés megérthetni, hogy mit mondott. (Nagy zaj és felkiáltások a szélsohaloldalon: Mind a ketten ezt mondták! Szóróiszóra ezt mondták!) Legjobb meggyőződésem szerint a miniszterelnök ur is, a honvédelmi miniszter ur is felhozott statisztikai adatokat, hogy bebizonyítsák azt, hogy más államok nö- I vélték hadseregüket és hogy mennyire elmaradt ez a kétállamos monarchia a fölf egy vérzésben és a katonai létszám tekintetében. Én erre az érvre azt vagyok bátor felelni, hogy egy számottevő állam sem növelte hadseregét közvetlenül most; azok a nagyhatalmak, a melyek hadseregüket növelték, megtették ezt évekkel ezelőtt, de egyetlenegy sem tette ezt épen most. Csak két kMétel van ezen igazság alól, az egyik Anglia, a másik Észak-Amerika; már pedig talán konczedálja a túloldal azt, hogy valószínűleg sem Anglia, sem Észak-Amerika nem fog velünk háborút viselni, ugy, hogy az a tény, hogy e két állam épen most növelte hadseregét, nem igazolhatja azt, hogy midőn a szomszédos nagyhatalmak hadseregének emelése után közvetlenül nem tartották szükségesnek emelni hadseregüket, miért kell azt megtenni évek lefolyta után épen most, oly sürgősen, hogy ne legyen időnk még saját költségvetésünket sem letárgyalni ? (Élénk tetszés a szélsőbaloldalion.) Tény az, hogy a helyzet Európában békés. Igaz, hogy szomszédságunkban van egy mindig többé-kevésbbé forrásban levő katlan . . . Krasznay Ferencz: Csak fazék! Kossuth Ferencz: . . . a melynek forrását észreveszik, valahányszor szükség van valamire a hadsereg számára; de nem hiszem, hogy a katonai kormány oly gyengeségi bizonyítványt akarna kiállítani a hadseregnek, hogy e katlan vagy fazék forrásával akarná igazolni a haderő növelésének lázas sürgősségét. (Ugy van! Ugy van! a szélsohaloldalon.) íme. tehát világosan bebizonyul, hogy az egyetlen ok a »sic volo, sic jubeo« elvén kívül, a mely felhozatott a többség állásj)ontja mellett, teljesen üres és értéktelen ok. (Igaz! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Minthogy ez igy van, és talán sikerült ezt röviden be is bizonyítanom, ennek folytán jogosan ismétlem azt a tiszteletteljes kérésemet a kormányhoz, hogy legyen szMes a nemzetnek én nekünk megmagyarázni azt, hogy miért történik mindaz, a mit ebben a házban talán senkisem fájlalja őszintébben, mint én magam ? Mondja meg tehát a kormány, hogy az ujonczlétszámemelés eszméje valóban tőle származik-e, (Élénk helyeslés a szélsohaloldalon.) mert egy alkotmányos országban ennek igy kellene lenni. Mondja meg a t. kormány, hogy ez az ujonczemelés követelése a többség soraiból eredt-e? mint a hogy egy alkotmányos államban történni kellene, mert a kormánynak a többség kifolyásának kellene lenni. (Igaz! Ugy van! Helyeslés a szélsohaloldalon.) Mondja meg a t. miniszterelnök ur, hogy tett-e valami ígéretet a legfelsőbb helyen arra nézve, hogy ezeket a katonai javaslatokat keresztül fogja erőszakolni ebben a házban ? (Helyeslés a szélsohaloldalon.) Mondja meg, hogy bejelentette-e a legfelsőbb helyen azt, hogy, ha nem sikerülne neki kellő időre keresztülerőszaI kölni ezen javaslatokat, akkor csorbát fog ütni 17*