Képviselőházi napló, 1901. XV. kötet • 1903. április 27–május 14.

Ülésnapok - 1901-259

259. országos ülés 1903 május 1-én, pénteken. 109 lett a legrosszabb esetben ezt a kérdést kell rögtön napirendre tűzni. (TJgy van! a szélsőbaloldalon.) Egyébként nem szükséges, hogy én magammal e tekintetben alkudozzam. (Derültség jobbfelöl.) A törvényes álláspont egészen világos: ilyen jelentés alakjába burkolt rendeletet a magyar alkotmány nem ismer, és a magyar képviselőháznak ilyent tárgyalni törvényeink szerint nem szabad. Kérem visszaadni a rendeletet a miniszterelnöknek, (allénk helyeslés, éljenzés és taps a szélsőbaloldalon.) Elnök: T. képviselőház! Nekem a t. képviselő ur felszólalásának csak azon részére van egyelőre észrevételem, a melyben ő a határozathozatalt a felett, hogy az imént beadott és felolvasott miniszteri jelentéssel mi történjék, házszabályellenesnek minősiti, mert napirend előtt történt. Ez nem igy áll, t. képviselőház. A háznak állandó praxisa szerint — méltóztassék megnézni a kinyomtatott napirendet, — az első tárgy az irományok előterjesztése. Ilyenkor, a napirend ezen első pontjának elintézése és lebonyolítása körében adatnak mindig be a törvényjavaslatok, bizottsági jelentések, és ennek keretében határoz a ház mindig a felett, hogy azokkal mi történjék. (Ugy van! TJgy van! a jobboldalon. Zaj a szélsöbaloläalon.) Megmondom azt is, a mi erre a tévedésre okot adott. Tudniillik az a praxis fejlődött ki a házban, hogy az úgynevezett napirend előtti felszólalások, a melyeknek tehát szoros értelemben még az irományok előterjesztése előtt kellene történniük, a ház praxisa szerint akkor szoktak történni, a mikor tulajdonképen a napirendnek az első tárgya, tudniillik az irományok előterjesztése már el van intézve. Éz adhat ilyen tévedésre alkalmat. De ez a háznak évtizedek óta folytatott állandó praxisa volt, és abból a szempontból, hogy a napirend előtt történt volna ez az előterjesztés, annak tárgyalási és elintézési módjára vonatkozó határozathozatalnak semmi akadálya nem forog fenn, mert a napirendben már tulajdonképen benne vagyunk és a napirendnek első tárgya keretében történt a jelentés. (Igaz! Ugy van! a jobboldalon.) A miniszterelnök ur kMan szólani. (Halljuk ! Halljuk !) Széll Kálmán miniszterelnök: T. képviselőház ! Tartozom kijelenteni, hogy miért tettem le ezt a jelentést a ház asztalára ; a ház bölcsesége fog a felett határozni, hogy miképen kívánja azt tárgyalni. (Zaj a szélsőbal oldalon: Halljuk! Halljuk! jobbról.) Polónyi képviselő ur azt állítja, hogy ez egy rendelet, a mely az alkotmányt sérti és a melyet én most be akarok csempészni. (Igaz! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) A hány tétel annyi tévedés. Először nem rendelet, mert erről nincsen szó; ez egy jelentés az országgyűléshez. (Igaz! Ugy van! a jobboldalon.) Másodszor nem alkotmánysértés, mert alkotmánysértésnek azt nem tarthatja senki, hogy a törvényes kormány — mindaddig, a mig a koronának bizalmát és a ház többségének vélelmezett bizalmát birom, (Elénk helyeslés és tetszés jobbról. Nagy zaj a szélsőbal oldalon.) addig én és a kormány magunkat törvényes és felelős kormánynak tartjuk — mondom, mint törvényes kormány, a mint tegnap és hétfőn kifejtettem, a magyar állam iránti és az állami háztartás és az állami gépezet akadálytalan menete iránti nagy és súlyos felelőségünknél és kötelességünknél fogva igenis felelősek vagyunk azért és kényszerültek vagyunk m, mert abba a kényszerhelyzetbe hozattunk, (Élénk helyeslés. Ugy van! Ugy van! a jobboldalon.) hogy az állami életet és az államháztartást szétbomlani ne engedjük, (Zajos helyeslés jobbfelöl.) hanem azt felelőségünk alatt tovább vigyük. (Zajos helyeslés és tetszés a jobboldalon. Nagy zaj és ellenmondások a szélsőbaloldalon.) A harmadik, a mit mondott a képviselő ur, az, hogy ez preczedens nélküli eset, a melyet én most be akarok csempészni. Ez is épen olyan tévedés, mint a többi. Ez nem preczedens nélküli eset és én nem akarom becsempészni ezt a gyakorlatot. Mert 1899-ben, januárban ugyanilyen jelentés adatott be és tétetett le a ház asztalára és a ház 1899-ben azt elfogadta, tudomásul vette és jóváhagyta, (Igaz! Ugy van! jobbról. Zaj a szélsöbaloläalon.) Tehát sem alkotmánysértésről, Sem becsempészett preczedensnélküli gyakorlatról nincs szó. (Igaz! Ugy van! a jobboldalon. Zaj a szélsőbaloldalon.) A dolog ugy áll, t. képviselőház, hogy én köteleségemben állónak tartottam. . . . (Folytonos zaj a szélsöbaloläalon. Zajos felkiáltások jobbról: Halljuk! Halljak! Az elnök csenget.) kötelességemben állónak tartottam a kormány nevében, felelősségemnek érzetében, ezen állapotnak első napján a jelenlevő és együtt tartandó országgyűlésnek jelentést tenni, hogy fentartottuk a legszükségesebb keretben, a költségvetés keretében — a mit felelőségünk alatt cselekszünk — a kiadások teljesítésének és a bevételek kezelésének menetét, fentartottuk azért, hogy meg ne akadjon az állam gépezete. (Elénk helyeslés a jobboldalon.) Semmi rendeletet nem bocsátottam ki, mert én Magyarországot pátensekkel kormányozni nem akarom. (Felkiáltások a szélsöbaloläalon: Ez rosszabb! Élénk ellenmondások jobbról.) Én voltam az, a ki 1897-ben azt mondtam, a mikor a gazdasági viszonyokra vonatkozólag Ausztria és Magyarország között egy ex-lex állapot állt elő, hogy semmi rendeletet, semmi manifesztumot nem kell kibocsátani, semmit sem kell kibocsátani, a mi rendelet természetével bir. Belső szolgálati utasítás keretében intézkedhetik a kormány, ha fenn akarja tartani a maga felelősége alatt a fennálló állapotot. (Élénk helyeslés és tetszés a jobboldalon. Zaj a szélsöbcdoldalon.)