Képviselőházi napló, 1901. XIV. kötet • 1903. márczius 27–április 25.

Ülésnapok - 1901-239

239. országos ülés 1903 márczius 28-án, szombaton. 41 János, Kobek István, Kollár Márton. Komjáthy Béla, Korodi Lajos, Kovács Gyula, Kovács Pál, Krasznay Ferencz, Kubina József, Kubinyi Géza, Lator Sándor. Láng Lajos, László Mihály. Lázár Árpád, Lázár György, Lengyel Zoltán, Lovászy Márton, Lónyay Géza, Luby Géza, Lukács László, Luppa Péter, Lurtz Károly. Elnök: T. ház! 411, szoros értelemben vett magyarországi képviselői közül, elnök nem szavazván, igennel szavazott 116, nemmel 31, távol volt 263, igy tehát 85 szavazattöbbséggel tudomásul veszi a ház a miniszterelnök urnak Pichler Győző képviselő ur interpellácziójára adott válaszát. Mielőtt a napirendre áttérnék, egy nyelvbotlást kell kiigazitanom, a mely az én terhemre esik, és a melynek folytán a képviselő urak nem jól értették meg az én enuncziácziómat. Az, mintha egy órakor az interpellácziókra térnénk és azután a kérvényekre, — igaz, hogy én igy mondottam — nyelvbotlás volt, mert a házszabályok értelmében az interpellácziók az ülés végén teendők meg. E szerint én kimondott enuncziácziómat akként módosítom, illetőleg akként helyesbitem, hogy egy órakor térünk át a kérvényekre és ezután következnek két órakor az interpellácziók. Két órakor, {Helyeslés.) mert ez felel meg a házszabályoknak. Következik most a napirend szerint az 1889: VI. t.-cz. 14-ik szakaszának módosításáról szóló törvényjavaslat (írom. 199, 268) tárgyalásának folytatása. Trubinyi János jegyző: Polczner Jenő! Polczner Jenő: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) A midőn a napirenden, a szőnyegen és a tárgyalás alatt levő katonai javaslatok feletti vitában részt veszek és felszólalok, teszem ezt egyrészről azért, hogy adandó szavazatomat némileg megindokoljam, (Helyeslés a szélsöbaloldalon.) másrészről és főleg azért, hogy néhány szóval előadjam, hogy miért nem fogadom én el ezeket a katonai törvényjavaslatokat, /Helyeslés a szélsöbaloldalon.) és miért nem adok soha a kormányzati hatalom kezébe olyan eszközt, a melynek czélja, a melynek rendeltetése az lenne, hogy a közösügyek rendszerének fentartására, fejlesztésére, megerősítésére, avagy táplálására szolgáljon. (Helyeslés a szélsöbaloldalon.) Az én elvem, az én álláspontom, t. ház, és az én politikai hitvallásomnak alaptétele s egyik fó'ágazata az, hogy Magyarország, ez a mi édes hazánk, önálló és független magyar állam legyen. (Tetszés a szélsöbaloldalon.) Ezen elvemnek következetességében, t

; ház, nekem nem kell semmiféle közösügy, (Elénk helyeslés a szélsöbaloldalon.) semmiféle formában, semmiféle alakban. Gabányi Miklós: Helyes! Helyes ! Mentsen meg az Isten tőle! Polczner Jenő: Nekem nem kell sem közös külképviselet, sem quóta, ellensége vagyok minden közös hadügynek, mindenféle közös hadseregnek (Elénk helyeslés a szélsöbaloldalon.) és KÉPVH. NAPLÓ. 1901 1906. XM. KÖTST. épen azért én ennek a közös hadseregnek fentartásához, ennek a hadseregnek fejlesztéséhez semmiféle pénz-, vagy véráldozattal hozzá nem járulok, ennek a hadseregnek egyetlenegy ujonczot. egyetlenegy póttartalékost nem adok (Helyeslés a szélsöbaloldalon.) és ennek fentartásához egyetlenegy fillért soha meg nem szavazok. (üdénk helyeslés a szélsöbaloldalon.) T. képviselőház ! Nekünk a közösügyes rendszernek minden irányban leendő megszüntetése mellett haladéktalanul és sürgősen fel kell állítanunk a külön, önálló, magyar nemzeti hadsereget. (Elénk helyeslés a szélsöbaloldalon.) B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Még ma? Kossuth Ferencz: Ma! Polczner Jenő: Mert, t. ház, annak, hogy Magyarország önálló és független lehessen, fő alapfeltételét és biztositékát az képezi, hogy az országnak hadereje idegen czélokra, idegen érdekekre lekötve ne legyen (TJgy van! TJgy van! a szélsőbaloldalon.) és hogy Magyarországnak hadserege magyar nemzeti hadsereg legyen. (TJgy van! TJgy van! a szélsöbaloldalon.) Az az állam, t. ház, a melyiknek külön, önálló nemzeti hadserege nincs, az az állam nem független. (Igaz! TJgy van! a szélsöbaloldalon és felkiáltások: Az nem is állam!) Az olyan államnak még az alkotmányossága is csak egy tartalom nélküli, üres, hitvány fikczió, a melyet az, a ki az erővel, a hatalommal rendelkezik, a legnagyobb könnyűséggel akkor törhet össze, a mikor neki épen tetszik. Az a tény, hogy nálunk Magyarországon a hadsereg, a haderő egy kézben, a király kezében van összpontosítva, annak a királynak a kezében, a ki egyúttal osztrák császár is, azt a veszedelmes helyzetet teremtette és idézte elő, hogy nálunk a királyi hatalom már is magasan fölé helyezte magát a nemzet szuverenitásának és azt eredményezte, hogy a koronának és a nemzetnek a hatalmi egyensúlya a korona javára ugyan, de a nemzeti érdekek végtelenül nagy veszélyeztetésére már lényegesen fel van billenve. (TJgy van! a szélsöbaloldalon.) T. ház! Ezekkel a most tárgyalás alatt lévő katonai törvényjavaslatokkal a hadügyi kormány valóságos merényletet, mondhatnám, hűtlen támadást intéz a magyar nemzet élete és vagyona ellen, (TJgy van! a szélsöbaloldalon.) mert ezek a javaslatok ettől a nemzettől vér és pénz dolgában elviselhetetlen áldozatokat követelnek. Ezekkel a törvényjavaslatokkal a parádés, fegyveres békének, az ellenséges érzelmű osztrák militárizmusnak kedvéért a nemzeti munkától, a nemzeti termelésnek áldásos szolgálatából, a honnét senkinek sem volna szabad hiányoznia, az első évben több mint 15.000, a második évben tehát már 30.000, és a harmadik évben és igy azután már állandóan mintegy 45.000 polgárt, 45.000 első minőségű munkás kezet akarnak ennek az országnak az érdekei-