Képviselőházi napló, 1901. XIV. kötet • 1903. márczius 27–április 25.

Ülésnapok - 1901-238

238. országos ülés 1903 márczius 27-én, pénteken. 35 helyeselnek: én a képviselő úrral felveszem a versenyt; ő képviselő, talán egyéb semmi, de ha ő több nálamnál, legyen az ő hite szerint, én ebben az ő hitében őt megzavarni nem fogom. (Élénk helyeslés jpbbfelöl.) Kubik Béla: Össze sem merném mérni! Széll Kálmán miniszterelnök: A másikat illetőleg, a mit Odescalchi herczeg ur vallomásáramondott, adatbeli tévedésben leledzik Pichler képviselő ur. Akár ruhapróbálás végett, akár másért ment el, különben nem ezért ment fel, ezt csak a fantázia festette ki. Pichler Győző: Tudom, hogy a szabójánál volt! Széll Kálmán miniszterelnök: De nem ezért volt. Vallomásában fel is van jegyezve, hogy azért nézte onnan, mert az Egyetem-téren menve látta, hogy mi történik; meg akarta nézni és egy olyan pontra ment, a honnan aztán jobban is láthatta, mint a jelen volt képviselő urak, hogy mi történt. Azt mondja a képviselő ur, hogy 9 órakor történtek ott már holmi összekülönbözések a rendőrség és a fiatalság közt, Odescalchi herczeg pedig 12 órakor volt ott. Nem ugy van. Az összekülönbözések nem akkor történtek, hiszen Schmidt felügyelő csak harmadmagával volt ott, harmadmagával pedig csak nem esik meg valami összeütközés? Odescalchi azt a momentumot látta közvetlenül, mikor Schmidtet fejbe dobták és Schmidt annak a fiatal embernek, a ki őt megdobta és reá elmenekült, utána menve, őt pár ezer embernyi tömegből kihozta, de ezután visszaadta. Az időbeli tévedés nem a képviselő ur mellett szól, hanem ellene, mert akkor jött épen oda Odescalchi herczeg, mikor az első támadás kődobálással azon fiatalember által megtörtént, mikor Schmidt még semmit sem tett, hanem igen humánusan igyekezett őket kapaczitálni, hogy mit állnak itt oly sokáig, hisz a menet csak délután 4 órakor lesz, hát menjenek szét. A mi azt a másik tanút illeti, lehet, hogy a Lónyay-utczában lakik az a Goldner és ez nem ugyanaz a Goldner. De erről beszéltek önök, mint halottról és erre adtam én elő, hogy a jelentés ezt megczáfolja. A másikról nem nyilatkozott. Pedig két halálesetről beszéltek: Verbovszkyról és Goldnerról. De sem Verbovszky, sem Goldner nem halt meg. (Derültség jobbfelöl.) Ha tehát én egyiknek a vallomását olvastam fel, a kire rámondták, hogy halott, ez nem bizonyít semmit a másikról, mert hiszen a másik nem is nyilatkozott, erről senki sem tud, mint sebesültről, annál kevésbbé, mint halottról. Kubik Béla: Jól értesült kormánypárti forrásból tudtuk mi, hogy meghaltak! (Derültség jobbfelöl.) Széll Kálmán miniszterelnök: A mi a közigazgatási osztályát illeti a rendőrségnek és hogy annak az élén áll Boda, hát messze vezetne annak a változásnak az előadása, a mely januárban történt a rendőrség egyes osztályainak beosztásában, de nem is tartozik ide. Boda, a ki a közigazgatási osztályban van és kMezényeltetett, az általános elismerés szerint gyakorlatilag is képzett rendőrtisztviselő, kMálóan művelt, jóravaló, derék, jó és gyors felfogású, olyan ember, a kinek kMezénylése ellen, gondolom, senki sem tehetett kifogást. Tehát nem az íróasztala mellől ment oda. Pichler Győző: Tudom! Széll Kálmán miniszterelnök: Közvetlenül igen, előbb azonban rendőrkapitány volt és a szolgálatot nemcsak benn az irodában, de künn is ismeri. De, t. képviselőház, én ezekbe a dolgokba nem megyek be bővebben. Peleiek az interpelláczióra azzal, hogy elrendeltem a vizsgálatot. Ma reggel is nyilatkoztam róla, hogy a mi a fegyverhasználat kérdését s azokat a dolgokat illeti, a melyek oly sajnos módon ott megtörténtek, szigorú, kimerítő, minden irányba kiterjeszkedő vizsgálat folyik. Ezt a vizsgálatot a főkapitány nem befolyásolja, sem pro, sem contra, ezt viszi, a mint a törvény előírja, a rendőrségnek bűnügyi osztálya, mely a bűnügyi előnyomozás tisztével van felruházva minden ilyen esetben és a mint reggel is kijelentettem, az ügyészséghez áttétetnek az iratok és irt is már maga az ügyészség, hogy az összes tényállást vele közöljék. Tehát az ügyészség ellenőrzésével, annak irányításával, annak, ha akarja, közbevetésével, ha akarja, befolyásával, ha akarja, belenyulásával megy végbe a dolog és megy rendes bírósághoz. Ki mondhatja tehát, hogy itten a részrehajlásnak, az eltussolásnak legkisebb momentuma forogna is fenn ? (Ugy van! Ugy van ! a jobboldalon.) Azonkívül pedig utasítottam a főkapitányt, hogy most már, a körülményeknek teljes kiderítése folytán, a vizsgálatnak minden mozzanatra való kiterjesztése után, a tényállásnak teljes és részletes megállapitäsa után adjon nekem körülményes, részletes jelentést az egész esetről, hogy micsoda utasítással láttatott el a rendőrkapitány, hogyan jártak el künn azok, a kik ki voltak vezényelve, az egész fegyveres beavatkozásnak összes körülményeit, a rendőrségnek ottani eljárását, a számok levételét stb., szóval az egész esetet körülményesen, minden irányban részletesen megvizsgálva, tegyen kimerítő és részletes jelentést. Akkor fogok konkludálni ebben a kérdésben, de nem klonkludálok előbb. [Élénk helyeslés a jobboldalon.) És ha én nem Pichler képviselő urnak a multakhoz képest — elismerem — nagyon tárgyilagos mai felszólalására, de a múltkor itten történt felszólalásokra és mindazokra, a mik ebben a házban és ezen a házon kMül történtek, azt mondtam, — a mit nem akarok ismételni — hogy azok olyan konventesdi játékra emlékeztetnek . . . Bakonyi Samu: Szemtanuk voltunk! 5*