Képviselőházi napló, 1901. XIV. kötet • 1903. márczius 27–április 25.

Ülésnapok - 1901-252

892 252. országos ülés 1903 április 23-án, csütörtökön. világos a játék, mert lehetetlen egy nemzettel elhitetni olyast, hogy ez költségtöbbletbe nem fog kerülni, mert a póttartalékosokkal akarják a költségtöbbletet eliminálni, de ezt a javaslatot visszavonták: a t. honvédelmi miniszter ur és az előadó ur világosítson fel, tévedésben vagyok-e, hogy miből fogják ezt a 12.000 ujonczot sorozni? Nem abból a 42.000 póttartalékosból-e, a kik részint felmentés, részint többlet czimén póttartalékosokká lettek? Münnich Aurél: Nem! Polónyi Géza: Jövőre 12.000-rel több lesz az ujon ez a honvédségnél és a közös hadseregnél, tehát 12.000-rel kevesebb lesz a póttartalékos. Münnich Aurél: De nem és százszor nem! Babó Mihály: Vészi is azt mondja, hogy igy lesz, mert másképen nem lehet! (Zaj a szélsöbaloldalon.) Elnök {csenget): Csendet kérek! Polónyi Géza: T. képviselőház! Az már csak egészen világos dolog, hogy, ha nincs megszavazva a 12.000 ujoncz, azok az ujonezok, a kik sorozás alá kerülnek . . . Münnich Aurél: De a delegáczió részéről már meg van szavazva a költség! (Nagy zaj a szélsöbaloldalon.) Babó Mihály: Elég baj az is, hogy mielőtt katonát adott volna a törvényhozás, a delegáczió megszavazta a költségeket. Beőthy Ákos: Nem lett volna szabad ezt megszavazni. (Zaj.) Vészi József: Itt egy félreértés van: Münnich a költségekről beszól, Polónyi pedig az emberanyagról. Elnök: Csendet kérek! Ezeket az észrevételeket később a vita során majd el lehet mondani. (Helyeslés jobbfelöl.) Münnich Aurél: Csak folytassa, nem szólok már közbe! Polónyi Géza: Ez csak fokozza annak a politikának szerencsétlen voltát, hogy a delegáczióban előbb szavazzák meg a költségvetést és azután szavazzuk meg az ujonezokat. Beőthy Ákos: Ez inkorrekt dolog! Törvénytelenség! (TJqy van! a szélsöbaloldalon.) B. Kaas Ivor: A miniszter a költségeket nem. utalhatja ki, a mig itt a költségvetést el nem fogadják! Münnich Aurél: Már nem szólok közbe, mert nem értenek meg. (Elénk felkiáltások a szélsöbaloldalon: Jobb is!) Polónyi Géza: Kérdezem már most, akár akar közbeszólani a t. előadó ur, akár nem, — hiszen csak tiszteletemnek akarom tanújelét adni, mikor kíváncsi vagyok véleményére, — hogy mikor az a póttartalékos csak njolezheti szolgálatra van kötelezve, itt pedig azt a 12.000 ujonezot három esztendőre akarják besorozni, hogyan akarja azt velünk elhitetni, hogy ez költségtöbblettel nem jár? (Derültség a szélsöbaloldalon.) Ezt meséljék gyerkőczöknek, de ne egy képviselőháznak. (Mozgás és zaj.) Elnök (csenget): Méltóztassanak Polónyi képviselő urat meghallgatni! Polónyi Géza: Nem kívánok korrekeziókba bocsátkozni, vájjon csakugyan csak hét millió korona költségtöbbletet okoz-e ez a kérdés. Egyelőre megelégszem azzal, hogy a honvédelmi miniszter évenkint 7 millió korona költségtöbbletet ismer el, és kezembe veszem ezen költségfelemelés szempontjából a miniszterelnök urnak székfoglalója alkalmából mondott programmbeszédét. (Halljuk! Halljuk ! a szélsöbaloldalon.) Én mindig állítottam és állítom, akkor még nem tudtam, hogy a t. miniszterelnök urnak — és ezt ne vegye rossz néven — mentális rezerváczió a szokása. Széll Kálmán miniszterelnök: Micsoda ? Polónyi Géza: Mentális rezerváczió a hátsó ajtó. Széll Kálmán miniszterelnök : Az ellen tilkozom most is és mindenkor. Polónyi Géza: Bocsánatot kérek, mert sérteni nem akartam. Széll Kálmán miniszterelnök: Akkor ne is mondja, mert ez sértés. Tiltakozom ez ellen. Az én szokásom ez nem volt sohasem. (Ugy van! jobbfelöl.) Polónyi Géza: A mit ez a beszéd fog mondani, az többet igazol, mint a mit én állítok. (Halljuk! Halljuk! a szélsöbaloldalon.) Mit is mond ez a beszéd? (Halljuk! Halljuk!) Azt mondja a véderőre vonatkozólag (olvassa): »A véderő gondozása minden állam elsőrangú feladata. Fájdalom, daczára annak be van ismerve minden oldalról (Halljuk! Halljuk!), he van ismerve a leghatalmasabb helyről is. hogy az a túlfeszített, az a majdnem szédületes verseny a harczképesség tökéletesítésében és a hadi felszerelésekben végre is tarthatatlan állapotba hozza az európai államokat, mégis, t. ház. tartok tőle« — most tessék idevigyázni, hogy mitől tart — »tartok tőle, hogy mindennek daczára itt a praktikus megvalósítás terén valami számbavehető teherkönnyebbülésről hosszú időre nem lesz szó.« (Nagy zaj és tetszés a szélsöbaloldalon.) Ez magyarul annyit tesz, hogy ez a programra teherkönnyebbülést helyez ugyan kilátásba, de nem számbavehető mértékben. Széll Kálmán miniszterelnök: Általános monl dás, mely a czár leszerelési indítványára vonatkozik. Polónyi Géza: A mikor mi ilyen ígéretek után, támaszkodva még arra is, hogy ült itt egy nemzeti párt, élén gróf Apponyi Alberttel, köztiszteletünknek ma is kétségtelenül egybehangzóan illusztris tárgyával, a mely párt hangoztatta nemcsak a hadsereg teljes paritását és a paritásnak a hadseregben való végrehajtását, és a I mely a jászberényi programm alkalmával egyenesen kijelentette, sőt tudom, hogy ma is ezt