Képviselőházi napló, 1901. XIV. kötet • 1903. márczius 27–április 25.

Ülésnapok - 1901-251

364 2b1. országos ülés 1903 április 22-én, szerdán. vallásúak részt akarnak venni a kegyúri jog gyakorlásában a városokban, mert elvégre is a plébánosválasztás egybázi, és egybázi életbe vágó funkczió, s olyanok részére az egybáz kormányzásának mikéntjére befolyást engedni, a kik elvileg az egyházzal ellentétben állnak, az lehetetlen. Azonban, t. báz, daczára ezeknek az érveknek, a melyeket felsorolni szerencsés voltamezzel az elvi alapon álló joggal szemben, nemine contradicente egészen más gyakorlat kezd lábra kapni. Ennek egyik és legfontosabb esete Szegeden volt, a hol — ez körülbelül kvadrál Vészi t, képviselőtársam felfogásával — kimondották, hogy »MMel a pap választási kérdést nem tekintheti kizárólag felekezeti kérdésnek, mert a kath. lelkészek, ugy mint egyéb bitfelekezeti lelkészek, egyúttal a születési, halálozási, s esketési anyakönyvek vezetői is, és eme könyvek vezetését nem mint hitfelekezeti közegek, hanem mint politikai, illetőleg közigazgatási közegek teljesitik, kiknek mint ilyeneknek választásánál a törvényhatósági tagok részéről gátul nem szolgálhat az, hogy a tagok egy része nem azon hitfelekezet tagja, mely hitfelekezet papválasztására esetleg befolyt.« Nos, azt hiszem, hogy különösen prostestáns és zsidó polgártársaink a legélénkebben tiltakoznának az ellen, ha azt mondanók, hogy ezen a czimen az ő papjaik választásába mi katholikusok is be akarunk folyni. De hát különben az 1887-ben volt; azóta az anyakönyvi ügyek rendeztettek, ezek a teendők a lelkészek hatásköréből kMétettek, meg fogják tehát engedni t. polgártársaim, hogy ez az indok is elesett. De azonkívül nem jogi, de gyakorlati okból is kifogásolandónak kell azt jeleznem, hogy a plébánosok választásába olyanok is befolynak, a kik az egyháznak nem tagjai. így azután megeshetnék az, hogy oly plébános választatnék akaratunk ellenére, a ki a zsidók szempontjából talán jó plébános, de a mi szempontunkból káros. Zmeskál Zoltán (Vészi József felé fordulva): Hát Vészi fog válaszolni? Vészi József: Pplónyinak! Polónyi Géza: Ó kérem, itt vagyok! Szüllő Géza: Ezt pedig abszolúte helyesnek elismerni nem tudom, de azt konstatálom, hogy ilyen gyakorlat támadt; de ezt jogteremtő gyakorlatnak el nem ismerhetem, mert hiszen van a katholikus egyházjognak egy szabályzata, a mely a katholikus egyházjogban még ma is érvényben van, és ma is fennáll. Ez pedig az, hogy minden olyan irányzat, a mely a nervus disciplinae ecclesiasticae-vel ellenkezik, ez consuetudo irrationabilis, a mi pedig az egyházjog tanítása szerint jogot nem teremthet. De a jogbizonytalanság megvan és hajlandóság van arra, hogy ilyen jog megteremtessék. így legújabban Budapesten a plébános-választásoknál befolytak olyanok is, a kik nem tagjai az illető egyháznak, és ez tette a kérdést aktuálissá. (Helyeslés a balközépen.) T. ház! Igyekeztem tőlem telhetőleg a legobjektMebb lenni és tisztán csak a jog alapján állva, tisztázni a kérdést, a miért is kérdést intézek a t. kultuszminiszter úrhoz, hogy a jogegység biztosítva legyen, hogy ez a helytelen irányzat felül ne kerekedjék. Ezt mi katholikusok, miután autonómiánk nincsen, követeljük, de nincs senki, a ki ebben támogatna. A milyen szép, hogy a protestánsok jogait minden irányban megvédelmezik önmaguk, akképen szoIvorú, hogy a mi jogaink védelemre sehol nem találnak. Ugron Gábor: Mert nincsen autonómiánk. Szüllő Géza: Épen ezért in principiis obsta. És épen ezért szólaltam fel, hogy tisztában legyünk a kormány nézetével és ezért vagyok bátor a következő interpellácziót intézni a miniszter uihoz: (Ralijuk! Halljuk!) 1. Van-e tudomása a vallás- és közoktatásügyi miniszter urnak arról, hogy a kegyúri jogokkal biró városokban a kegyúri jogok gyakorlata nem egyöntetű? 2. Van-e tudomása arról, hogy ujabban a katholikus plébános választásában olyanok is részt vesznek, kik a kegyúri jog szerint erre képességgel nem birnak ? 3. Hajlandó-e a miniszter ur a legfőbb kegyúri jog alapján a jogegység és egyöntetűség megóvása végett a szükséges végleges szabályozó intézkedéseket megtenni? (Elénk helyeslés a néppárton. Szónokot számosan üdvözlik.) Vészi József: Személyes kérdésben kérek szót. (Egy hang a haloldalon: Milyen czimen?) Minthogy Polónyi Géza képviselő ur egyenesen engem aposztrofált és megvádolt: ezért kérek személyes megtámadtatás czimen szót. (Zaj. Elnök csenget. Halljuk ! Halljuk!) Polónyi Géza t. képviselőtársam azon nyugodt hangú és nagyon érdekes fejtegetések során, a melyekkel Szüllő Géza képviselő ur kisérte interpelláczióját . . . Zmeskál Zoltán: És a melyek alatt te nyugtalankodtál! (Derültség.) Vészi József: . . . könnyed szóvitába elegyedvén velem, egy közbeszólásában azt mondta, hogy ő delikátabb nálamnál, mert ő rabbi-választásba nem elegyednék bele, holott én az itt szóbanforgó fővárosi plébános-választás alkalmával az urna előtt igyekeztem az egyik fővárosi jelölt mellett hangulatot csinálni. Azt hiszem, ez elég jogczimet ad nekem egy nagyon rövid megjegyzés tételére. (Halljuk! Halljuk !) Szüllő Géza képviselő ur az akatholikusoknak a plébános-választásból való kirekesztését igen érdekes és igen erős argumentummal támogatta. (Egy hang a baloldalon: Ez nem személyes kérdés!) Zmeskál Zoltán: Te amúgy is szabadkőmMes vagy! Vészi József: Zsidónál mindegy, szabadkő mMes-e, vagy sem. Ez engem, Zmeskál képviselőtársam, nem diszkvalifikál, másokat talán