Képviselőházi napló, 1901. XIV. kötet • 1903. márczius 27–április 25.

Ülésnapok - 1901-238

238. országos ülés 1903 becsülést követelhet ismeretlenül is, és ez Odescalchi herczeg ur, kinek tanúvallomását nagyon felhasználta a miniszterelnök ur. Röviden el fogom mondani e tekintetben a tényálást. (Halljuk ! Halljuk! a szélsobáloldalon.) Odescalchi herczeg ur most a tavaszi idényre ruhát, rendelt. E czélból az egyetemmel szemben valami Múzsa, vagy Muga, vagy Muna nevű szabóhoz ment. Nem tudom a nevét, de mindegy, legalább reklámot nem csinálok neki ingyen. (Derültség.) Odescalchi herczeg, mondom, 12 órakor ment a szabóhoz ruhát próbálni, s próbálás közben kinézett az ablakon, és igy az ablakból volt szemtanuja annak, a mit aztán önként jegyzó'könyvbe adott a rendőrségnél. Ennek az egész vallomásnak egy hibája van. Vázsonyi ViSmos: Rosszul volt szabva a vallomása, Pichler Győző: T. i. a herczeg ur, mint azt én megtudtam, csak egypár perczczel 12 óra előtt jött fel a szabójához, az egyetem aulájában pedig a mozgalom és a demonstráczió 9 órakor történt. (Derültség.) És senki sem tagadta azt, hogy azon kMáló brutalitás, melyet a rendőrség az ifjúság ellen tanúsított, azok az attakok, melyeket 9 — 12-ig konzekventer az ifjúság ellen intézett, annyira felbőszítették az ifjúságot, hogy fél 12 után már csakugyan, mikor senki sem segített rajt, kőszéndarabokkal védekezett ezen attak ellen. Egy cseppet sem igazolják tehát a rendőrség tapintatos eljárását azzal, hogy 12 órakor ezen jelenetnek szemtanuja volt herczeg Odescalchi ur. Ha szemtanuja lett volna és mértéket vétetett volna 9—12-ig, és az egész eseményről tett volna tanúságot, akkor annak valami értéket tulaj donitanék; de hogy egy véletlen jelenetről, mely jóformán az egész tüntetés végén történt, oly hamar tanúskodik a herczeg ur, ez csak az ő készségét tanúsítja a rendőrséggel szemben, a mely kétségtelenül abból a forrásból fakadt, hogy a mágnáskaszinót bátorkodott megkérni az ifjúság arra, hogy tűzze ki a fekete zászlót; de ezzel a készséggel sem a rendőrséget védeni a brutalitások tekintetében nem lehet, sem az ifjúságot nem szabad rögtön elítélni. (Helyeslés a szélsobáloldalon.) Kubik Béla: Ilyenek a miniszter ur adatai és a kék papiros! Mánka Oszkár: Kossuth Ferencz, Justh Gyula, Beőthy Ákos mindennap ott vannak a nemzeti kaszinóban! (Zaj. Elnök csenget.) Kubik Béla: Rosszat is tanulnak ott! Mánka Oszkár : Dobják ki őket a pártból, ha rosszat tanulnak! (Derültség jobb felől.) Pichler Győző: Kérem, én a mágnás-kaszinót . . . Beőthy Ákos: Nemzeti! Nemzeti! Pichler Győző: Én a legnagyobb tisztelettel és devóczióval vagyok a nemzeti kaszinó iránt épen azon nevek miatt, a melyeíárczins 27-én, pénteken. 29 ket felsorolni méltóztatott, mert ezek az ideális tagjai a kaszinónak, (Tetszés a szélsöbaloldalon.) Pozsgay Miklós: Ha ezek nem volnának, akkor elbújhatnának ! (Derültség jobbfelöl.) Pichler Győző : Ezek miatt az urak miatt vagyok a legnagyobb devóczióval a kaszinó iránt, mert ezek a biztosítékai annak, hogy talán mégis érvényesülni fog ott az az indok, melylyel Széchenyi István azt a nemzeti kaszinót alapította. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Van még egy klasszikus tanuja a miniszterelnök urnak, és ezzel be is végeztem felszólalásomnak debatte-részét, és ez az a Goldner Emil, a kinél a miniszterelnök ur kétszer is hangsúlyozta, hogy ez kártérítést kér. Hát kérem, mihelyt kétszer hangoztatta a miniszterelnök ur, hogy ez a tanú kártérítést kér, én tisztában voltam a vallomásával, mert sokkal hamarább kap kártérítést az államtól, mint a tüntetőktől és a kártérítésre utazó tanú sokkal kedvezőbben fog vallani. De egy baj van; és ne méltóztassék annak az esetnek az ismétlésétől félni, a mi itt történt a múlt alkalommal azzal a bizonyos főhadnagygyal, s ez a baj az. hogy a technikának kvesztora oda nyilatkozott, hogy ez a Goldner, a ki megsebesült és saját, illetve szülőinek kérelmére mentő kocsMal vitetett el az egyetemről, nem a Népszinházutcza 34. szám alatt lakik, hanem Lónyayutcza 18. szám, földszint 6-dik ajtó alatt; legalább a kvesztura azt mondja, Széll Kálmán miniszterelnök: Az sem halt meg! Nessi Pál: Török Bertalan tanú rá! Pichler Győző: De. t. miniszterelnök ur, feltéve, de tagadva, hogy ez a Goldner ugyanaz a Goldner, én csak egyetlenegy vallomását akarom megczáfolni, a mely igazán megdöbbentő volt, a melyre méltán súlyt fektetett a miniszterelnök ur. Mert ez a kártérítést kérő tanú azt mondja: rendőrt nem láttam, sem gyalog,sem lovasrendőrt, de tény, hogy a járdán elestem; azután megmondja, hogy azért sebesült meg, mert a saját testével a gyűrűs ujjára esett, és azért sebesült meg, mert ellökték, azután újra ismétli, hogy rendőrt nem látott. Engedje meg a t. ház, hogy tárgyilagosan feltüntetve a helyzetet, röviden megmondjam, hogy tulajdonképen miről van itt sző. Erzsébet-körut 35. szám alatt van a függetlenségi és 48-as pártkör helyisége. Ez a tulajdonkéjjeni demonstráczió lefolyt a Dob-utcza és a Király-utcza között, körülbelül a Royálig. Itt folyván le a demonstráczió, itt folytak le a rendőri brutalitások is. Goldner is itt esett el, és ott sem rendőrt, sem senkit nem látott. Méltóztatnak tudni, hogy a fővárosi szabályrendelet értelmében az utcza egyik oldalán a páros, másik oldalán a páratlan számok vannak. Az Erzsébet-körut 35. számmal szemben, van az Erzsébet-körut 44. szám és azután a következő szám, 46., 48 és igy tovább. No már most az Erzsébeté