Képviselőházi napló, 1901. XIV. kötet • 1903. márczius 27–április 25.

Ülésnapok - 1901-247

24-7. országos ülés 1903 április 17-én, pénteken. 277 Önök, ugy látszik, a vádakat szeretik hal­Jani, de az igazolást és a választ meghallgatni nem akarják. (Ugy van! Ugy van! Halljuk! Halljuk! jobb felöl. Nagy zaj a szélsőbaloldalon, i Elnök: Csendet kérek! Széll Kálmán miniszterelnök: Én, ismétlem, ezt a két nagy érzést egymástól elválasztani nem tudom, és nagy szerencsétlensége lenne ennek az országnak az, ha bárminő törekvés­nek sikerülne ezeket szétbontani és azokban disszonancziát teremteni: (Élénk helyeslés ajobb­oldalon és a középen. Folytontartó nagy zaj a bal- és a szélsöbaloldalon.) és ezt a két érzést egymás ellen állítani nem tudom. Remélem, nem is fogja senki. És ha tenné, a nemzet ellen kö­vetne el bűnt, mert viszályt hintene a trón és nemzet közé, a mi a legnagyobb szerencsétlenség lenne. Ezek az én nézeteim és ezek az én ér­zéseim. (Halljuk! Halljuk! jobbfelöl. Mozgás a baloldalon. Nagy zaj. Elnök csenget.) Hát a Gott­erhaltével ne kössön össze senki oly fogal­mat . . . (Nagy zaj a szélsöbaloldalon. Halljuk ! Halljuk ! jobb felöl. Elnök csenget.) ... a Gotter­haltével ne kössön össze senki olyan fogalmat, a mely hazaellenes, nem is kell, nem is szabad összekötni, és akkor ez a harmónia nem fog megzavartatni. És most felelek a konkrét kérdésre. (Zaj a szélsöbaloldalon. Felkiáltások: Ne legyenek osztrákok! Halljuk! Halljuk/ jobbfelöl.) A hon­védelmi miniszter ur válaszában nem akart sta­tuálni valami uj nevet, uj elnevezést; ő ugy is nevezte, hogy Gotterhalte, és máskép is ne­vezte ezt a himnuszt, a mit diffikultál a kép­viselő ur. Ez alatt nem is akart egy uj or­szágos nomenklatúrát statuáltatni, hanem azt mondotta és azt értette alatta, hogy abban a dalban, a mikor itt a katonai növendékek ének­lik, nincsen császárról szó, hanem a királyról. (Nagy zaj a szélsöbaloldalon.) A szöveget a ház asztalára le is tette, abban a királyról van szó, a királyért van egy imaszerű fohász. Ebben az értelemben értette, és igy teljesen egyetér­tek vele. Pap Zoltán : Az az osztrák naphimnusz ! Széll Kálmán miniszterelnök: Ez a vála­szom. (Elénk helyeslés, éljenzés és taps a jobb­oldalon és a középen. Hosszantartó zaj a szélsö­baloldalon. Felkiáltások jobb felöl: Halljuk az elnököt!) Elnök (csenget): Bátkay László képviselő ur, ha jól értettem, felszólalásával tulajdonképen azt czélozta, hogy a kérdés feltételéhez akart szólani, és az elnöktől felvilágosítást kérni arra nézve, hogy tulajdonképen a kérdés feltevésének és a szavazásnak mi az eredménye. Ha jól ér­tettem, azt kérdezte tőlem, hogy a miniszter válasza tudomásul vételének mi az értelme, és hogy az milyen viszonyban áll az indokolással, a melylyel azt a választ kisérte. Ebből a szempontból sem a kérdés feltételé­nél semmiféle uj intézkedésnek, sem semmi magya­rázatnak szüksége nem forog fenn. (Ugy van! a jobboldalon.) Mert igen világos dolog és min­denki tudja, hogy a miniszter válaszának tudo­másul vétele csupán a miniszter érdemleges válaszának helybenhagyását tartalmazza és nem terjed ki az indokolás közben elmondottakra. (Elénk helyeslés a szélsöbaloldalonj Ezt mindig igy értette a ház és azt hiszem, hogy most is csak igy lehet értelmezni. (Élénk helyelés és taps a szélsöbaloldalon.) Engedelmet kérek, ha az elnökhöz kérdést intéznek a házszabályok alapján, akkor a ház­szabályok alapján adott objektív válaszának ne méltóztassanak politikai czélzatot tulajdonítani! (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Ez felhaszná­lása volna az elnöki székből tett enuncziácziók­nak és visszaélés volna az elnöki hatalommal. (Ugy van! Ugy van! a jobboldalon) Erről a helyről semmiféle politikai nyilatkozatot nem teszek, sem nem helyeslek, sem nem helytelení­tek semmit azokból, a mik a ház egyik vagy másik oldalán mondatnak, mert ehhez nincs jogom, hanem megállapítom a hozzám intézett kérdés után a szavazás értelmét. Ennek a ház­szabályok szerint egyéb értelmet tulajdonítani nem lehet. (Elénk helyeslés a jobboldalon.) Kubik Béla: T. ház! Elnök : Micsoda czimen ? Kubik Béla: A házszabályok czimén kérek szót! (Halljuk! Halljuk! a szélsöbaloldalon.) A határozathozatalnak azt a módját kérem, a _mely a névszerinti szavazással intéztetik el. (Élénk derültség.) Lengyei Zoltán: A házszabályokhoz kérek szót. (Folytonos nagy zaj. Felkiáltások jobb­felöl: Eláll! Szavazzunk!) Elnök (csenget): Lengyel Zoltán képviselő ur a házszabályokhoz kér szót. Kérem, méltóz­tassanak csendben lenni és őt meghallgatni. (Halljuk! Halljuk! a szélsőbaldalon. Zaj.) Lengyel Zoltán: T. ház! Két interpelláczióra adandó válasz lévén a napirendre tűzve és meg is adva, tehát mind a két válaszra külön­külön kell szavazni és én a második interpel­láczióra nézve a magam és 20 társam nevében külön névszerinti szavazást kérek. (Nagy mozgás jobbfelöl. Felkiáltások a szélsöbaloldalon: Talán nem tetszik ?) Vészi József: Vezérlő államférfiú! (Zaj.) Elnök (csenget): Csendet kérek, t. képviselő urak. Két interpelláczióra adatván válasz, a két válasz feletti szavazás elkülönítésére vonat­kozó kérelemnek helyt kell adnom. Mindkét válaszra nézve a nekem átadott és külön-külön — a mint meggyőződtem — 20 jelenlevő kép­viselő által aláirt M szerint névszerinti szava­zást kérnek, továbbá kérik ezen névszerinti sza­vazásnak a holnapra való halasztását. (Zajos fel­kiáltások jobbfelöl: Gyönyörű! Zajos felkiáltások a szélsöbaloldalon.) Kubik Béla: Talán nem tetszik?! Tegye­nek róla!

Next

/
Oldalképek
Tartalom