Képviselőházi napló, 1901. XIV. kötet • 1903. márczius 27–április 25.

Ülésnapok - 1901-246

248 246*. országos ülés 1903 április 16-án, csütörtökön. és mindenféle kellemetlenségnek lehettek volna kitéve. (Zaj a szélsöbaloldalon.) Visontai Soma: Ez az a czopf, a miről Andrássy Gryula beszélt! B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Tessék azt a czopfot a képviselő urnak elől felkötni, ne hátul. (Derültség.) A harmadik kérdés az, hogy összeegyeztet­hetőnek tartja-e a honvédelmi miniszter ur ezeket a Bach-korszakba való eljárásokat a magyar állam szuverenitásával, a közszabad­sággal, mely Magyarországon polgárt és kato­nát egyaránt megillet, a katonatiszti állás te­kintélyével ? Hát, kérem, én igenis megegyeztethetőnek tartom. De hogy egy színházi előadás micsoda összefüggésben volna a magyar állam szuvereni­tásával, azt én — megvallom őszintén, széngyen­lem magamat — nem értem. Ezek a dolgok a magyar állam szuverenitásával semmi összefüg­gésben nincsenek. A közszabadsággal szintén összeegyeztethetőnek tartom ezt az eljárást, sőt kötelességemnek tartom ezt az eljárást követni, mert a közszabadságnak nagyon tág a fogalma és a közszabadság, mely minden polgárt egyaránt megillet, nem terjed ki mindenben a katonára. Felteszem, hogy önök sem értik ugy, hogy a katona mindazt teheti, a mit a polgár, vagy teszem fel, a t. ellenzék oda át. Azt a hadsere­get, azt a véderőt szeretném látni, hol a kato­nának ós tisztnek meg volna engedve mindaz, a mit arról az oldalról cselekszenek. Az lehetet­lenség. (Helyeslés a jobboldalon.) A legegysze­rűbb fogalmak szerint is a katonaságnál fegye­lemnek kell lennie. A fegyelem pedig olyan do­log, a mely kizár bizonyos szabadságokat, me­lyekkel a polgáriak élhetnek. Fegyelmet tartani s e mellett minden lehető szabadságot megadni, az lehetetlenség, ezt önök jobban tudják, mint én. A negyedik kérdés az, hajlandó-e a minisz­ter ebben az ügyben szoros vizsgálatot tartani s e nemzetellenes rendelkezésekért a megtorló lépéseket megtenni ? Én t. képviselőtársamnak csak annyit mon­dok, hogy a mit most tettem, azt felelőségemnél fogva ezentúl is mindig meg fogom tenni. Mél­tóztassék tudomásul venni, hogy mindent el fo­gok követni addig, mig ő Felsége kegyelme és a t. többség bizalma következtében itt leszek ezen a helyen, hogy jó hazafiakat, de egyúttal feltétlenül királyhű katonákat neveljek. (Elénk helyeslés és éljenzés a jobboldalon és a közéjyen.) Elnök: Beőthy Ákos képviselő ur személyes kérdésben kért szót. Beőthy Ákos: T. képviselőház! Személyes kérdésben kértem szót, miután a honvédelmi miniszter ur oly szMes volt engem megnevezni, összeköttetésbe hozva azzal a mozzanattal, hogy 1849-ben a kMégzések alkalmával a Gotterhal­tét játszották-e, vagy sem. Én, a mennyiben azt a kort tanulmányoztam, ugy tudom, hogy a Gotterhaltét akkor nem játszották, habár más­részt az is igaz, hogy a császári seregek a Gott­erhalte hangjai mellett lőtték és kartácsolták össze azokat a magyar honvédeket, (Zajos fel­kiáltások a szélsöbaloldalon: Igaz! Ugy van!) kik a 48-iki törvények védelmére fogtak fegy­vert, a mely törvények védelmére ők a legfőbb hadúr rendeletére megesküdtek és a mely tör­vényeket maga a fejedelem is esküvel megerősí­tett és megpecsételt. (Igaz! Ugy van! a szélsö­bahldalon.) Akkor történt, hogy egyike a 49-es vértanuknak, a puritón jellemű Aulich tábor­nok azt mondta: »Én igenis fegyvert fogtam, mert megesküdtem az alkotmányra; nem tehe­tek róla, ha a fejedelem megszegte esküjét.« (Élénk tetszés és taps a szélsöbaloldalon.) Elis­merem tehát, hogy ez a kifejezés: hóhérhimnusz, nem szabatos, de azt is ki kell jelentenem, hogy a másik kifejezés: »Királyhimnusz«, világosan tör­vénytelen. (Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Épen ugy nem lehet a Gotterhaltét királyhimnusz ­nak nevezni, mint a kétfejű r sast nem lehet nemzeti czimernek nevezni. (Elénk helyeslés és taps a szélsöbaloldalon.) Királyhimnuszt csakis törvénynyel lehet dekretálni, ilyen törvényt pe­dig a miniszter ur fel nem mutathat. . . B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Százesztendei gyakorlat! Szokás utján vált törvénynyé ! Beőthy Ákos: Ha tehát a miniszter ur folytonosan ezt a kifejezést használja, ez csak arra való, hogy ezt becsempészsze Magyarország történelmébe, megzavarja a fogalmakat és az ország törvényei iránti tiszteletet megingassa. B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Nem igaz egy szó sem! Beőthy Ákos: Ez ellen pedig határozottan tiltakoznunk kell. (Éljenzés és taps a szélsöbal­oldalon.) Elnök: Lovászy Márton képviselő ur kMan szólani! Lovászy Márton: T. képviselőház ! Személyes kérdésben kérek szót. A t. honvédelmi minisz­ter ur az imént azon lapra vonatkozólag, a melynek én vagyok felelős szerkesztője, olyan állításokat koczkáztatott meg, a melyek azon lapra dehonesztálók. B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Dehogy! Kubik Béla: Hogyne volna, mikor azt mondja: akár igaz, akár nem! Lovászy Márton: Bátor leszek itt a ház szine előtt a következő nyilatkozatot felolvasni. (Olvassa): »Alulírott kijelentem becsületsza­vamra, hogy én a pécsi hadapród-iskola ügyé­ben a »Magyarország« szerkesztősége részéről Pécsre történt kiküldetésem alkalmával e sza­vakat: »Adjanak nekem adatokat, akár igazak, akár nem, mert nekünk mindenáron szenzáczió kell«, senkinek semmiféle alkalommal nem mon­dottam. (Zaj.) Egyúttal kijelentem, hogy tudó­sításaimban csak oly helyről kapott adatokat

Next

/
Oldalképek
Tartalom