Képviselőházi napló, 1901. XIV. kötet • 1903. márczius 27–április 25.
Ülésnapok - 1901-245
228 2í5. országos ülés 1903 nek egyedül megfelelő politika. Egyetértésben találjuk magunkat erre nézve Oroszországgal, Az 1897-ben történt találkozás, az akkori megbeszélések ezen politika irányait erősítették meg. A most télen, deczember legutolsó napjaiban — hiszen emlékezetes napok reám nézve — történt bécsi látogatása Lambsdoríf grófnak, az orosz külügyminiszternek, hasonlólag azt czélozta, hogy teljes egyetértésben járjon el a két nagyhatalom, aztán érintkezésben voltunk a többi nagyhatalommal is, a kiknek egyetértése hasonlólag biztosítva lett. Az az akezió, a mit akkor az orosz külügyminiszter látogatása folytán a két hatalom, a két monarchia inicziált, az volt. hogy Törökországnak hatályosan, de jóakaratú barátsággal ajánltattak az ő saját érdekében reformok, adminisztratív, közigazgatási és politikai természetű rendszabályok, a melyeket neki tanácsos és szükséges lesz keresztülvinni, hogy a monasztiri, a kosszovói és a szaloniki- vilajetekben levő forradalmi mozgalom folytán támadt elégedetlenségnek, a mennyiben csak lehetséges, gátat vessenek és az ottani lakosságot a békés munka és a békés egyetértés mellett megelégedettebb állapotba vezessék vissza. Törökország ezen reformokat elfogadta, megkezdte és folytatni is fogja. Hogy e reformok valamennyije mától holnapig nem létesülhetett, s illetőleg hogy mától holnapra minden kívánt eredményt e reformok nem idézhetnek elő, az — gondolom — természetes, annál is inkább, mert a mint akkor sejtették a nagyhatalmak, s a mint az azóta be is bizonyosodott, mélyebb gyökereket vert ottan az a forradalmi mozgalom, a mely szítva és táplálva lett, nem hMatalos, de azért erős befolyást gyakorló irányokból is, és igy bizony az most nagyon sajnálatos és a sejtettnél messzebb menő és mélyebbre ható mozgalomra, sőt kitörésekre és erőszakos eseményekre vezetett. Ezek az események, ez a forradalmi mozgalom az ország viszonyai szempontjából fölötte sajnálatos, nyugalmára nézve veszélyes. Ezekkel szemben a mi politikánk elveire nézve ugyanaz, a melyet vázoltam. Senki sem fogja április í-én, szombaton. gátolni Törökországot abban, hogy ha ez 'a forradalmi mozgalom intenzMebb és nagyobb méreteket vesz és azon államokban valóban veí szélyezteti a békét és veszélyezteti a török birodalmat, hogy ellene eljárjon, a mint látjuk is, hogy eljár és el is fog járni. Eemélhető, hogy ezen utón, az életbeléptetendő reformok segítségével, ez a mozgalom lassankint talán mégis csak csillapodni fog. A mi politikánk azon keretekben mozog és azt az irányt követi, a mint azt a múlt alkalommal kifejtettem és most vázoltam. Azt hiszem, hogy ez a t. képviselő urnak és mindenkinek helyeslésével fog találkozni. (Helyeslés a jobb- és a baloldalon.) Egyelőre és ez idő szerint abban bizunk és reménykedünk, hogy ez a politika a maga gyümölcseit meg fogja teremni. Kérem a t. házat, méltóztassanak válaszomat tudomásul venni. (Elénk tetszés és helyeslés a jobb- és a baloldalon.) Okolicsányi László: T. képviselőház! A miniszterelnök úr azon kijelentését tartom nagyon értékesnek, a melyben azt mondotta, hogy senki sem fogja Törökországot gátolni abban, hogy saját otthonában rendet csináljon és a békét saját eszközeMel helyreállítsa. Én a t. miniszterelnök ur ezen kijelentését köszönettel és örömmel fogadom, de egyebekben is az egész választ tudomásul veszem. (Helyeslés.) Elnök: A képviselő ur tudomásul vévén a miniszterelnök ur válaszát, azt hiszem, kijelenthetem, hogy azt a ház is tudomásul veszi. (Általános helyeslés.) Most méltóztassanak a mai ülés jegyzőkönyvét meghallgatni. Szőts Pál jegyző (olvassa az 1.903. évi április hó 4-én tartott ülés jegyzökönyvét). Elnök: fía nincs észrevétel, ugy a jegyzőkönyvet hitelesítettnek jelentem ki. A jövő ülés napirendje már meg lévén állapítva, most a t. ház tagjainak boldog ünnepeket kívánok és ezzel az ülést berekesztem. (Felkiáltások a jobb- és a baloldalon: Éljen az elnök!) (Az ülés végződik délután 2 óra 35 perczkor.)
