Képviselőházi napló, 1901. XIV. kötet • 1903. márczius 27–április 25.
Ülésnapok - 1901-238
14 238. országos ülés 1903 márczias 27-én, pénteken. erről. Ez sem jutott hozzánk Németországból, hanem Olaszországból. Lukáts Gyula: Szent Margit olaszul irta meg imádságos könyvét. Thaly Kálmán: Magyarul! Ez a viszony folytatódott az idegen, luxemburgi származású Zsigmond alatt. Ez is Olaszországból hozatott művészeket. Filippo De Scholaris, más nevén Ozorai Pippo, Zsigmondnak egyik főembere volt. Magyar lett. A renaissance-ot ő honosította meg. Ez tehát nálunk már Zsigmond alatt honosodott meg, előbb, mint Németországban. (Igaz! Ugy van! a szélsöbalóldalon.) Ezt be tudjuk bizonyítani. A renaissance-ot az olaszoktól tanultuk, a németek pedig, ha tanulták, tőlünk vették. Tudjuk, az ozorai várat Ozorai Pippo, a sienai De Scholaris Zsigmond alatt már renaissancestilusban építtette; a romok vallanak erre, igy épült a topuszkói apátság is, évszámos felirattal. Hát még a Hunyadiak alatt! Mátyás király teljesen behozta az olasz kultúrát. A főpapok, Vitéz János és Jánus Pannonius stb., világi tudósok és zárdák egyaránt az olasz kultúrát művelték. Bizonyították ezt Mátyás király óriási építkezései, a budai nagy egyetem. Megelőzőleg tudjuk, hogy a bolognai egyetemen, a páduai egyetemen külön magyar coetusok léteztek. Voltak ilyenek Bécsben is, Krakkóban, Prágában is; de legnagyobb részt mégis Bolognában és Páduában tanultak őseink és a kultúrát onnan merítették. (Helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon,) Kossuth Ferencz: Ott vannak czimereik! Thaly Kálmán: Igen, ott vannak czimereik. Mátyás király idejéből az összeköttetés oly sürü, hogy egész olasz kolóniák voltak Budán. Nemcsak a művészetre költött ő sokat, hanem a könyvmásolásra is. Egész Európa tudósai Budára zarándokoltak ekkor. Hanem Mátyás halála után a német tudósok évtizedekig jártak Budára & Corvina könyveit lopkodni, (Igaz! TJgy van! a szélsöbalóldalon.) mázsaszámra vitték tőlünk a czMilizáczió forrásait, mikor nagy Mátyás lehunyta szemeit, és a gyarló Jagellók következtek. Ezeket a dolgokat bőven ismerjük. Ha tehát kaptunk czMilizácziót valaha Németországtól, bőven visszaadtuk a Corvinákkal, de utóbb is. (Helyeslés a szélsöbalóldalon.) Ha olyan nagy czMilizáczió lett volna ott és olyan kevés itt, hát akkor pl. Vasziljevits Mán czár miért küldött követséget Hunyadi Mátyáshoz Magyarországba, kérve ötvösöket, tudósokat, ruha- és fegyvergyárosokat, s mért nem küldött inkább a németekhez ? A fegyvergyártás Magyarországon oly előrehaladott volt, hogy abból az időből van tömérdek ily név: Sisakgyártó, Pajzsgyártó, Kopjagyártó, Kardgyártó stb. A magyar fegyvereknek messze Európában hire volt már a XM— XV. században, ugy, hogy díszre azokkal legfölebb a flórenczi művesek versenyezhettek. Hát nem voltunk mi olyan barbárok, sőt a czMilizáczió terén, ugy merem állítani, hogy Hunyadi Mátyás korában meghaladtuk az akkori németséget, (Helyeslés a szélsöbalóldalon.) Hogy azután mostoha idők következtek reánk, és másfélszáz esztendeig mi a vérünkkel, testünkkel, kardunkkal fedeztük Németországot, (Igaz! Ugy van! a szélsöbalóldalon.) hogy ő haladhatott a czMilizáczió terén, míg mi kissé elmaradtunk hozzájuk, szerencsésebb helyzetben levőkhöz képest: arról mi nem tehetünk. Hogy azonban még akkor is megvolt a mi érzékünk a kultúra iránt, azt mutatja az, hogy Németországban akármilyen momentum merült fel, pl. a második renaissance, a reformáczió: Magyarország akczeptálta azt. De jellemző, hogy a tősgyökeres magyar faj nem a német Luthernek, hanem a franczia Kálvinnak és Bézának tanait akczeptálta (Igaz! Ugy van! a szélsöbalóldalon.) és ma is a kálvinista községek Béza franczia dallamai szerint éneklik a zsoltárt. Akadtak akkor németek, a kik elismerték a magyar czMilizácziót. Ott vanahesseni Móricz fejedelem, a ki tudván, hogy magyarországi szent Erzsébettől származik, — a ki nem thüringiai szent Erzsébet, mint azt az osztrákok hibásan, mikor ő Eelsége a Szent Erzsébet-rendet alapította, az okmányba belopták, hanem magyarországi, a mint Montalembert is megírta: St.-Elisabeth de la Hongrie — ez a fejedelem, mondom, a ki tiznél több nyelven beszélt, és mechanikai találmányokon törte a fejét, megtudván, hogy ő magyarországi szent Erzsébet Madéka, tökéletesen megtanult magyarul, és hogy alkalma legyen gyakorolni magát, Szenczi Molnár Albertet, a ki akkor külföldön bujdosott, segítette magyar könyvek kinyomatásában, sőt egy magyar huszárgárdát szervezett maga körül, és azokkal mindig magyarul beszélt. Akadtak tehát német fejedelmek akkor is, a kik nem Hasse uram módjára gondolkodtak, és a kik a magyar czMilizácziót nem vetették meg, sőt elősegítették. Tudják, a kik tudni akarják, hogy milyen embereket adtunk mi a németeknek. Adtuk Dürer Albertet, a ki nem Dürer, hanem Thürer, a kinek a magyar három halom benn van a czimeré ben, a nyitott ajtóval és a ki maga is irja, hogy Ajtósi de Ajtós, mert Ajtóson született az atyja, Gyula mellett. Azóta okmányilag tudjuk igazolni, hogy ime, a leghíresebb német művész ereiben magyar vér folyt. (Igaz! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) A prágai legszebb szobrok is Kolozsvári-testvérektől, erdélyi emberektől valók. Vagy ha a tudományokat veszszük, hát egy Amos Comoenius szervezte a sárospataki főiskolát egy nagylelkű, egy nagyszellemü fejedelemasszony, Lorántffy Zsuzsanna meghívására; leghíresebb pedagógusa volt az akkori világnak. Azon gyászidőkben sem maradtunk el, például Descartesnek filozófiai és államtudományi rendszerét egy Apáczai Csere János 16 évvel előbb dolgozta át magyar nyelvre, mintsem azok németül megjelentek volna. Machiavelli tanait is
