Képviselőházi napló, 1901. XIV. kötet • 1903. márczius 27–április 25.

Ülésnapok - 1901-243

160 2h?r. országos ülés 1903 április 2-án, csütörtökön. Rakovszky István: Ne méltóztassék olyan hangosan diskurálni odaát! (Halljuk! Halljuk ! balfelöl.) Zboray Miklós: ... a mi azokat fogja terhelni, a kik katonai szolgálatra képtelenek, hogy ez a dij azután közösen megfelelő arányban Ausztriában és Magyarországban használtatik fel és ennek folytán született meg az 1880. évi XXVII. törvényczikk, a mely akképen rendelkezik, hogy a hadmentességi dij czimén befolyó összegből első sorban egy külön alap képeztetik. Ennek a külön alapnak rendeltetése, hogy a háborúban elhunytak özvegyeinek és a rokkantaknak bizonyos segélyt adjon és czélja az, hogy a kik a régi rendszer szerint nem voltak nyugdijképesek, bizonyos kegydijakban, szolgálati ellátásban részesedjenek és végső czélja, hogy háború esetén ez az alap rendelkezésre álljon, hogy a tömeges rokkantak vagy sebesültek ily módon segélyben részesittessenek. Ez az alap, az 5. §. szerint — a melyre hMatkoztam — képezendő. Ehhez a magyar korona országai évenkint 852.470 forint évi járulékkal járulnak. Ezen alap, kamataMal együtt, mint különálló alap a magyar királyi pénzügyminiszter kezelése alatt áll. A 7. §, szerint az alap feletti rendelkezési jog a honvédelmi minisztert illeti, egyetértőleg a közös hadügyminiszterrel, háború esetén pedig ezen alap a törvényben kitűzött czélokra egészben is kimeríthető. Ausztriában is hozatott egy ezzel egyöntetű törvény 1880 Julius 13-án, a melynek lényeges rendelkezései csak abban térnek el a magyar törvény rendelkezéseitől — a mint ez már nálunk megszokott dolog, — hogy kevesebb terhet rónak az adóköteles egyedre. (Halljuk! Halljuk!) Nálunk kezdődik ez az alap 3 forintnál és végződik 120 forintnál. 120 forint a maximum, és az egyik hiba épen abban van, hogy azok, a kik e legmagasabb összeggel vannak terhelve, nem fizetnek vagyoni jövedelmüknek megfelelő arányban. A másik, az osztrák, 1 forintnál kezdődik és 100 forintnál végződik. Hát miért van az, hogy mi súlyosabb katonai adót is fizessünk, mint Ausztria? Hát vagyonosabb a mi népünk, több a jövedelmi forrása, könnyebb a megélhetése, mint az osztrák honosoké? Vettem magamnak a fáradságot és kikerestem a kimutatást ezen hadügyi alapról, mert megtörtént még 1891-ben, hogy egy felszólalásra a honvédelmi miniszter ur kijelentette, hogy kötelezve érzi magát ezen alap állagáról kimutatást közölni és azt bejelenteni a háznak, hogy lássa a ház, miben áll ez az alap, és hogyan van kezelve. Hát a legutóbbi kimutatás 1901. deczember hó végéről szól, ez a háznak be lett mutatva a vita folyamán és magában foglalja röviden a magyarországi bevételeket 1881-től fogva és az osztrák bevételeket. Egyelőre csak a végsőt hozom fel. (Halljuk! Halljuk!) 1901ben a kimutatás szerint a kezdetleges álladók volt bankjegyekben 104733 korona 72 fillér, állami és egyéb 'értékpapírokban 38,294.300 korona. Az évi járadék koronákban, a mit fizetni kell, mint megemlitettem, 1,027,774 korona, kamatjövedelem 1,651.127 korona 73 fillér. Egyéb bevétel 4,009.910 korona 25 fillér. Vagyis összegezve a bevételeket a kimutatás szerint, kitűnik, hogy 41,313.817 korona és 67 fillért tesz ki ez az alap. Azonban én ezzel a számítással — bevallom őszintén — sehogy sem vagyok tisztában. Nem vagyok tisztában azért, mert egy lényeges bevételi forrást nem látok itt feltüntetve. A törvény, a melyre hMatkozom, azt mondja, hogy egy alap létesítendő. A 68-iki törvény azt mondja: katonai taxa lesz, a mely az alapba jár. Sehol sem látom az intézkedést, hogy ez a dij, a melyet hadmentességi dij czimén fizetnek, a magyar állam háztartásához tartoznék és mégis a pénzügyminiszter ur bevételeiben elszámolva látom, mig itt, ebben a kimutatásban sehol sincs feltüntetve. Pedig ez lényegesen nagy adó, mert 1896-ban 3,308.000 K. 1897-ben 3,224.000 K, 1898-ban 3,250.000 K, 1899-ben 3,032.000 K. 1900-ban 3,030.000 K és 1901ben 3,089.000 K-t tesz ki a hadmentességi czimen beszedett adó. Ez itt nincs kitüntetve. Én a törvényt ugy értelmezem — lehet, hogy csalódom — hogy ez is ehhez az alaphoz tartozik, mert ezen a czimen lett kiróva és talán egy később, nem tudom: törvényhozási, vagy miféle intézkedés volt az, a mely a hadmentességi adót nem csatolta ehhez az alaphoz. Jól van, akczeptálom, ezt is. Hisz a nagy sérelmet nem abban látom, hogyha a magyar állarn szükségleteire fordittatik és nem csatoltatik a hadmentességi dij-alaphoz. De még így is, ha csak azt az évijáradékot veszszük, a mit a magyar állam fizet, 20 év alatt 1881 óta ez 17,274.040 forintot tesz ki minden kamat nélkül. És tetemesnek kell lenni annak a kamatnak, mert hiszen, amint látom, kamat-bevétel 1901ben 1,500.124 K, és ennek daczára az évi összeg csak 41 milliót tüntet ki mint alapot. Hát hová tűnt el ennek az alapnak a többi része? Mert ha összehasonlítom a kiadásokat, előveszem a zárszámadásokat és nézem, hogy ebből a hadmentességi alapból mi van kifizetve: azt találom, hogy szegény özvegyek nyernek belőle ellátást. Nagyon helyes. Nem kutatom, hogy a törvény intenczióinak és rendelkezéseinek megfelelően miért nem lett elég téve annak, hogy külön törvény alkotandó az iránt, hogyan fog történni ezen kegydijak kifizetése. Akczeptálom, mert szegény özvegyekről van szó, hogy ez ily czélokra lett fizetve, még pedig összesen 13.638 korona 36 fillér. Hát hova tűnik el ez a pénz? Nézem a kimutatásban a kiadásokat: nyugdíjpótlék, özvegyek és árvák kegy dij a, nevelési járulékai 1,473 592 korona 59 fillér. Ez az én számításommal, mely a zárszámadást követi, épenséggel nem egyezik, sőt horribilis különbség van közöttük. De van itt egy másik tétel: egyéb