Képviselőházi napló, 1901. XIV. kötet • 1903. márczius 27–április 25.
Ülésnapok - 1901-243
th?>. országos ülés 1903 április 2-án, csütörtökön. 153 gyár birodalomra, az 1900. évi népszámlálási adatok alapján, 53.438 ember. Ha tehát az ujonczlétszámot az évi 4° 0 fogyatkozás és a be nem vonulók 8°/ 0-ának leütésével nyomozzuk ki, akkor 964.000 embert kapunk, a mi az eddigi 800.000 hadilétszámnak 20 1 / 2 százalékkal való emelését jelenti. T. ház! A mint már emiitettem, a tárgyalás alatt lévő törvényjavaslat szerint az 1890. évi népszámlálási eredmények alapján a hadsereg 125.000 fó'nyi ujonczjutalékának fedezésére Ausztriára esik 71.562 fő, a magyar birodalomra pedig 53.438 fő. Az arányszám ennélfogva olyan, hogy minden ezer ujonczból esik Ausztriára 572 1 /2, a magyar birodalomra pedig 427 i; 2. Ha már most tekintetbe veszszük azt, hogy Magyarországon a sorozás alá kerülők férfinépessége nem emelkedik oly arányban, mint az összes népesség, de sőt azt tapasztaljuk, hogy évrőlévre inkább fogy, akkor méltányos, sőt jogos az a követelés, hogy az arányszámitás a két birodalom között ne a népszámlálási adatokból kitűnő általános népesség, hanem a 20 és 24 éves férfinépesség arányában történjék, (Helyeslés a szélsobaloldalon.) a mely arányszám a statisztikai adatok szerint 590 : 410 arányszámnak felel meg. De méltányos lenne a kulcs oly értelemben is, hogy a sorozásra kötelezettek és a sorozásra megjelentek arányszáma szerint állapittassék meg az ujonczjutalék, a mely arányszám, szintén a statisztikai adatok szerint, 594 : 406. Az emiitett három kulcs szerint esnék: 1. az átalános népesség arányszáma szerint a 155.000 összes ujonczszükségletbó'l Ausztriára 88.737 fő. Ebből az osztrák honvédség jutaléka 15.000 ember, maradna a hadseregre 73.737 fő. A magyar birodalomra esik ezen arányszámitás szerint 66.265. Ebből a magyar honvédség jutalékát, 15.000 embert levonva, maradna a hadseregre 51.265 fő. 2. A 20 — 24 éves korosztály férfinépességének arányszáma szerint a 155.000 összes ujonczszükségletből Ausztriára esnék 91.450. Ebből az osztrák honvédség jutalékát, 15.000 embert levonva, maradna a hadsereg részére 76.450. A magyar birodalomra esnék 63.550, a miből a magyar honvédség jutalékát, 15.000 embert leszámitva, maradna a hadsereg részére 48.550 fő. A harmadik kulcs szerint, vagyis a sorozásnál nyilvántartott hadkötelesek és a valósággal megjelent hadkötelesek arányszáma szerint Ausztriára esnék 92.070 fő; ebből a 15-000 főnyi osztrák honvédséget levonva, maradna a hadseregre 77.070 fő; a magyar birodalomra esnék 62.930 fő; ebből a magyar honvédség jutaléka 15.000, maradna tehát a hadseregre 47.930 fő. Szóval az első esetben 2175 ujonczczal, a második esetben 4888 ujonczczal, a harmadik esetben pedig 5505 ujonczczal lenne kevesebb a magyar birodalom quótája, mint a minőnek azt a törvényjavaslat kiszámítja. (Ugy KÉPVH. NAPLÓ. 1901 — 1906. XM. KÖTET. van! Ugy van! a szélsobaloldalon.) Bármely kulcsot használjunk, az sokkal igazságosabb alapon fogja a rendelkezésre álló katonai erőt felosztani. De hogy az ujonczjutalék arányszámának kiszámításánál a honvédség részére sorozott ujonczok is számításba vétessenek, azt a tárgyilagos igazság követeli. (Ugy van! Ugy van! a szélsobaloldalon.) T. ház! Még egy igen fontos kérdésre kívánok kiterjeszkedni, (Halljuk! Halljuk! a szélsobaloldalon.) s ezzel szintén azt kívánom igazolni, hogy Magyarország érdekeit nagy mértékben mellőzik és hogy Ausztriának, illetőleg a katonai köröknek minden törekvése oda irányul, hogy Magyarországot minden téren károsítsák. (Ugy van! Ugy van! a szélsobaloldalon.) Ez a kérdés, a melylyel foglalkozni kívánok: a hadseregnek a két birodalom területén való elhelyezésének kérdése. A magyar törvényhozótestületet ugyanis az 1868. évi XL. t.-cz., vagyis a véderőtörvénynek ama rendelkezésében, a mely szerint elrendelte, hogy a magyar birodalomban besorozott hadkötelesek némely különleges fegyvernemek kMételével kizárólag a magyar hadtestekbe osztassanak be, azon gondosság és jó szándék vezette, hogy minden besorozott hadköteles abban a birodalomban, sőt lehetőleg annak a hadtestparancsnokságnak területén szolgáljon, a melyben saját hadkiegészítő területe van, t. i. a hol besorozták. (Helyeslés a szélsobaloldalon.) A törvényhozás a hadseregnek békében való állandó elhelyezése iránti jogát időközben ő Felségére ruházta, a ki e jogát a közös hadügyminiszter és a honvédelmi miniszter ur meghallgatásával gyakorolja. Rákosi Viktor: Meg nem hallgatásával! Hegedüs Károly: De kérdem, vájjon ez a felhatalmazás változtathat-e az alaptörvény czélján és lényegén? Mert mit ér az, hogy ha a magyar birodalom hadköteleseit magyar csapattestbe osztják be, de azután az egész csapattestet vagy annak egy részét 10—20 esztendőre is Ausztriába (Ugy van! Ugy van! a szélsobaloldalon.) vagy azokkupált tartományokba, Boszniába viszik ? (Ugy van ! Ugy van ! a szélsőbaloldalon) És kérdem, megyezik-e ama törvény szellemével az, hogy a magyar birodalom hadköteleseinek jelentékeny része állandóan a hazán kívül és Ausztria szolgálatára legyen ? Szükségesnek tartom ennek beigazolására statisztikai adatokkal is szolgálni, hogy ezáltal módot nyújtsak az igen t. honvédelmi miniszter urnak, hogy, a mennyiben állításaim a való tényállásnak meg nem felelnének, azokat rektifikálhassa. (Helyeslés a szélsobaloldalon.) A magyar hadseregnek a magyar birodalomból ujonczozott csapattestei, illetőleg azok osztályai, vagy alosztályai közül a következők vannak Ausztriában elhelyezve, (Halljuk! Halljuk .') A 23. gyalogezrednek 2., 3. és 4. zászlóalja, a 26. gyalogezrednek 1., 2. és 4. zászlóalja, a 43. gyalogezrednek 1., 2. és 3. zászlóalja, a 60. gyalogezrednek 1., 2. és 4. zászlóalja, a 20