Képviselőházi napló, 1901. XIV. kötet • 1903. márczius 27–április 25.
Ülésnapok - 1901-242
142 24:'. országos ülés 1903 április 1-én, szerdán. gräns része a tanácskozások nyugalmának, hogy ezt kontrovertálni nem lehet. Helyesnek tartom tehát azt, hogy szabad legyen a közigazgatási bizottságnak bizonyos esetekben zárt ülést elrendelni és fentartandónak vélem azt is, hogy az elnök a rakonczátlankodó hallgatóságot kiutasíthassa. Hiszen a közigazgatási bizottság nem politikai testület és azzal senkinek politikai jogai nem korlátoztatnak, ha illedelmes magaviseletre utasittatik. Azzal, hogy ki rakonczátlankodik, kíutasittátik, nincsen kizárva a nyilvánosság. Én ezt a rendelkezést tehát nem szándékozom visszavonni, hanem igenis hajlandó vagyok ezt magyarázni abban az értelemben, hogy nem jelenti azt, hogy akkor az ..tán a nyilvánosságot meg lehet szüntetni, hanem azt, hogy csakis azt a hallgatóságot lehet eltávolítani, a mely rakonczátlankodik, de már határozatot dsakis nyilt ülésben lehet hozni. Ez az értelme és czélja az ügyviteli szabályzat ezen pontjának. A nyilvánosság fenn van tartva, az nincs kizárva az által, hogy bizonyos esetekben el lehet távolítani a hallgatóságot, hogy bizonyos esetekben zárt ülésben lehet valamit megbeszélni. De a határozatot igenis csak nyilt ülésben lehet meghozni és ezzel a törvénynek elég van téve. Különben csak köszönettel tartozom a t. képviselő urnak interpellácziójáért és kijelentem, hogy szívesen adom ki azt az utasítást, hogy ugy van értve az a rendelet, hogy igenis a határozatokat mindig nyilvánosan kell meghozni. De azért megtörténhetnek azok, mik a rend fentartására szükségesek lehetnek. Kérem a t. házat, méltóztassék válaszomat tudomásul venni. (Helyeslés a jobboldalon.) Reich Aladár: T. képviselőház! Igazán sajnálom, hogy nem vehetem tudomásul a miniszterelnök ur válaszát. Nem vehetem tudomásul, mert tényleg nem forog fenn semmi ok arra nézve, hogy ilyen kérdésben, a mikor fontos alkotmányjogi dologról van szó, ne azt válaszolja a miniszterelnök ur, hogy igenis megváltoztatja azt a rendeletet, a mely világosan ellenkezik a törvénynyel. (Helyeslés a szélsöbaloläahn.) Sarkalatos tétele a mi közjogunknak, hogy a rendelet csak akkor törvényes, ha a törvénynyel nem ellenkezik. Különben nem is köteles azt megtartani senkisem, és nincs is jogában a közigazgatási bizottság elnökének, hogy e rendelet alapján valakit kikergessen és a nyilvánosságot korlátozza. Különben a miniszterelnök ur valószínűleg nem nézte meg ennek a 62-ik §-nak a czimét, mert hisz ez maga mondja meg, hogy a szakasz a nyilvánosságot korlátozni akarja. Ahhoz igenis joga lett volna az igen t. miniszterelnök urnak, hogy novelláris utón változtasson a törvényen, ahhoz azonban, hogy a törvénynek határózott és világos kinyilatkoztatásai ellenére egy azzal ellenkező rendeletet hozzon, nem volt joga. Azok a czélszerüségi szempontok lehetnek nagyon helyesek, de azok csakis de lege ferenda vehetők figyelembe és semmi esetre sem adnak a t. miniszterelnök ^urnak jogot arra, hogy a törvényt megsértse. Épen ezért nem vehetem tudomásul a miniszterelnök ur válaszát. (Elénlc helyeslés a szélsöbaloläahn.) Széll Kálmán miniszterelnök: T. képviselőház ! Mondtam, hogy olyan rendelet kibocsátását helyezem kilátásba, a mely összegyezteti ezen ügyviteli szabályzat 62-ik szakaszának rendelkezését a törvénynyel. Hát ha van ott felírás és az nem helyes, azon lehet változtatni hogy ne az legyen ott: »korlátozás«, hanem megmagyarázása annak, hogy mily esetekben lehetséges a zárt ülés, vagy a hallgatóság kirekesztése. (Altalános helyeslés.) Reich Aladár: T. ház! A második választ tudomásul veszem. Széll Kálmán miniszterelnök: Ugyanaz a válasz ! Nincs két válasz ! Elnök: A mennyiben az interpelláló képviselő ur maga is tudomásul veszi a miniszterelnök ur válaszát, kijelentem, hogy a ház a választ tudomásul veszi. Következik Pap Zoltán képviselő ur interpellácziója a honvédelmi miniszter úrhoz és a közoktatásügyi miniszter úrhoz. Pap Zoltán: T. képviselőház! Tekintettel arra, hogy sem a honvédelmi miniszter ur, sem a vallás- és közoktatásügyi miniszter ur nincsen jelen, és tekintettel arra a körülményre, hogy három interpellácziót kell előterjesztenem, tisztelettel azzal a kéréssel járulok a ház színe elé, méltóztassék megengedni, hogy interpeüácziómat ezen okból szombaton mondhassam el. (Félkiáltások a jobboldalon: Halljuk most!) Elnök : Én azt hiszem, hogy a képviselő ur kérése csak abban az esetben volna teljesíthető, ha háromnegyed három volna már. (FelIciáltásoJc a szélsőbaloldalon: Nincs itt a miniszter !) Nem végeztem még be; kérem, méltóztassanak addig nyugodtan lenni. (Zaj) Kérem a képviselő urakat, méltóztassanak csendben lenni, (Felkiáltások a szélsöbaloläahn: Nincs itt a honvédelmi miniszter! Felkiáltások a jobboldalon: Itt van az államtitkár!) Arra, hogy a honvédelmi miniszter jelen legyen, nincsen szükség, mert ha nem válaszol rögtön, az interpelláczió közöltetik vele és jogában van 30 nap alatt válaszolni. De, t. ház, Pap Zoltán képviselő ur interpelláczióján kMül itt van még Várady Károly interpellácziója. Abban az esetben, ha a t. ház belenyugszik, Várady Károly képviselő ur mondhatja el előbb interpelláczióját. Rátkay László képviselő ur a házszabályokhoz kér szót. Rátkay László : T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Az elnök ur indítványt tett a t. képviselőháznak arra nézve, hogy egy képviselőtársunk, a ki interpellácziót jegyzett be a honvédelmi és a vallás- és közoktatásügyi miniszter urakhoz, interpelláczióját később tehesse meg. A ház többsége, ugy látom, ezt el nem fogadja,
