Képviselőházi napló, 1901. XIV. kötet • 1903. márczius 27–április 25.

Ülésnapok - 1901-242

142 24:'. országos ülés 1903 április 1-én, szerdán. gräns része a tanácskozások nyugalmának, hogy ezt kontrovertálni nem lehet. Helyesnek tartom tehát azt, hogy szabad legyen a közigazgatási bizottságnak bizonyos esetekben zárt ülést elrendelni és fentartandó­nak vélem azt is, hogy az elnök a rakonczát­lankodó hallgatóságot kiutasíthassa. Hiszen a köz­igazgatási bizottság nem politikai testület és azzal senkinek politikai jogai nem korlátoztat­nak, ha illedelmes magaviseletre utasittatik. Azzal, hogy ki rakonczátlankodik, kíuta­sittátik, nincsen kizárva a nyilvánosság. Én ezt a rendelkezést tehát nem szándé­kozom visszavonni, hanem igenis hajlandó vagyok ezt magyarázni abban az értelemben, hogy nem jelenti azt, hogy akkor az ..tán a nyilvánosságot meg lehet szüntetni, hanem azt, hogy csakis azt a hallgatóságot lehet eltávolítani, a mely rakonczátlankodik, de már határozatot dsakis nyilt ülésben lehet hozni. Ez az értelme és czélja az ügyviteli szabályzat ezen pontjának. A nyilvánosság fenn van tartva, az nincs kizárva az által, hogy bizonyos esetekben el lehet távolítani a hallgatóságot, hogy bizonyos esetekben zárt ülésben lehet valamit megbeszélni. De a határozatot igenis csak nyilt ülésben lehet meghozni és ezzel a törvénynek elég van téve. Különben csak köszönettel tartozom a t. kép­viselő urnak interpellácziójáért és kijelentem, hogy szívesen adom ki azt az utasítást, hogy ugy van értve az a rendelet, hogy igenis a határozatokat mindig nyilvánosan kell meg­hozni. De azért megtörténhetnek azok, mik a rend fentartására szükségesek lehetnek. Kérem a t. házat, méltóztassék válaszomat tudomásul venni. (Helyeslés a jobboldalon.) Reich Aladár: T. képviselőház! Igazán saj­nálom, hogy nem vehetem tudomásul a minisz­terelnök ur válaszát. Nem vehetem tudomásul, mert tényleg nem forog fenn semmi ok arra nézve, hogy ilyen kérdésben, a mikor fontos al­kotmányjogi dologról van szó, ne azt válaszolja a miniszterelnök ur, hogy igenis megváltoztatja azt a rendeletet, a mely világosan ellenkezik a törvénynyel. (Helyeslés a szélsöbaloläahn.) Sar­kalatos tétele a mi közjogunknak, hogy a ren­delet csak akkor törvényes, ha a törvénynyel nem ellenkezik. Különben nem is köteles azt megtartani senkisem, és nincs is jogában a közigazgatási bizottság elnökének, hogy e ren­delet alapján valakit kikergessen és a nyilvá­nosságot korlátozza. Különben a miniszterelnök ur valószínűleg nem nézte meg ennek a 62-ik §-nak a czimét, mert hisz ez maga mondja meg, hogy a szakasz a nyilvánosságot korlátozni akarja. Ahhoz igenis joga lett volna az igen t. miniszterelnök urnak, hogy novelláris utón vál­toztasson a törvényen, ahhoz azonban, hogy a törvénynek határózott és világos kinyilatkozta­tásai ellenére egy azzal ellenkező rendeletet hoz­zon, nem volt joga. Azok a czélszerüségi szem­pontok lehetnek nagyon helyesek, de azok csakis de lege ferenda vehetők figyelembe és semmi esetre sem adnak a t. miniszterelnök ^urnak jo­got arra, hogy a törvényt megsértse. Épen ezért nem vehetem tudomásul a miniszterelnök ur válaszát. (Elénlc helyeslés a szélsöbaloläahn.) Széll Kálmán miniszterelnök: T. képviselő­ház ! Mondtam, hogy olyan rendelet kibocsátá­sát helyezem kilátásba, a mely összegyezteti ezen ügyviteli szabályzat 62-ik szakaszának ren­delkezését a törvénynyel. Hát ha van ott fel­írás és az nem helyes, azon lehet változtatni hogy ne az legyen ott: »korlátozás«, hanem meg­magyarázása annak, hogy mily esetekben lehet­séges a zárt ülés, vagy a hallgatóság kirekesz­tése. (Altalános helyeslés.) Reich Aladár: T. ház! A második választ tudomásul veszem. Széll Kálmán miniszterelnök: Ugyanaz a válasz ! Nincs két válasz ! Elnök: A mennyiben az interpelláló képvi­selő ur maga is tudomásul veszi a miniszter­elnök ur válaszát, kijelentem, hogy a ház a vá­laszt tudomásul veszi. Következik Pap Zoltán képviselő ur inter­pellácziója a honvédelmi miniszter úrhoz és a közoktatásügyi miniszter úrhoz. Pap Zoltán: T. képviselőház! Tekintettel arra, hogy sem a honvédelmi miniszter ur, sem a vallás- és közoktatásügyi miniszter ur nin­csen jelen, és tekintettel arra a körülményre, hogy három interpellácziót kell előterjesztenem, tisztelettel azzal a kéréssel járulok a ház színe elé, méltóztassék megengedni, hogy interpeüá­cziómat ezen okból szombaton mondhassam el. (Félkiáltások a jobboldalon: Halljuk most!) Elnök : Én azt hiszem, hogy a képviselő ur kérése csak abban az esetben volna teljesít­hető, ha háromnegyed három volna már. (Fel­IciáltásoJc a szélsőbaloldalon: Nincs itt a minisz­ter !) Nem végeztem még be; kérem, méltóztas­sanak addig nyugodtan lenni. (Zaj) Kérem a képviselő urakat, méltóztassanak csendben lenni, (Felkiáltások a szélsöbaloläahn: Nincs itt a honvédelmi miniszter! Felkiáltások a jobbolda­lon: Itt van az államtitkár!) Arra, hogy a honvédelmi miniszter jelen legyen, nincsen szük­ség, mert ha nem válaszol rögtön, az interpel­láczió közöltetik vele és jogában van 30 nap alatt válaszolni. De, t. ház, Pap Zoltán képvi­selő ur interpelláczióján kMül itt van még Várady Károly interpellácziója. Abban az eset­ben, ha a t. ház belenyugszik, Várady Károly képviselő ur mondhatja el előbb interpelláczióját. Rátkay László képviselő ur a házszabá­lyokhoz kér szót. Rátkay László : T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Az elnök ur indítványt tett a t. kép­viselőháznak arra nézve, hogy egy képviselőtár­sunk, a ki interpellácziót jegyzett be a honvé­delmi és a vallás- és közoktatásügyi miniszter urakhoz, interpelláczióját később tehesse meg. A ház többsége, ugy látom, ezt el nem fogadja,

Next

/
Oldalképek
Tartalom