Képviselőházi napló, 1901. XIII. kötet • 1903. márczius 9–márczius 26.

Ülésnapok - 1901-225

82 225. országos ülés 1903 osztrák területen érvényteleneknek és hatálytalanoknak mondják ki, sőt az ezen válóperekben hozott ítéletek után kötött második házasságokat szintén évényteleneknek nyilvánította. Ha ezen esetek csak sporadicze fordultak volna elő, akkor talán a dolgot nem is tenném szóvá e házban, azonban ezen esetek az utolsó időben oly gyakran fordultak elő, és minden egyes esetben az osztrák bíróságok ugyanilyen irányban, bizonyos következetességgel jártak el, ugy, hogy egy meglehetősen kifejlődött és megállapodott bírói gyakorlatról lehet szólni. Hasonlóképen kevésbbé érdekelne bennünket az ügy, talán csak jogtudományi kuriózumként, ha az osztrák bíróságok ezen állásfoglalása által csupán osztrák honosok jogai sértetnének. Azonban épen az ellenkező áll. Az osztrák bíróságok ezen állásfoglalása által, főleg majdnem kizárólag magyar honosoknak jogai sértetnek és így mint e ház szerény tagja, kötelességemnek tartottam a t. háznak és a t. kormánynak figyelmét erre a körülményre irányítani. A dolog a a következő: Az osztrák polgári törvénykönyv 111-ik §-ában a következő intézkedés foglaltatik : »Ervényes házassági kötelék katholikus személyek közt csakis az egyik házastárs halála által bontathatik fel. Szint ily felbonthatatlan a házassági kötelék, ha csak egyik fél is már a házasság kötésekor katholikus vallású volt.« Ezt a törvényes intézkedést az osztrák bíróságok olykép interpretálják, hogy az nemcsak az osztrák honosok között kötött házasságokra alkalmazandó, hanem alkalmazandó a külföldieknek külföldön kötött házasságára is, ha azok Ausztriában tartózkodnak. így az osztrák legfőbb ítélőszék, az Oberste Gerichtshof folyó évi január 7-én a következő esetben foglalt állást: X. volt osztrák honos már régebben az osztrák bíróság által ágytól és asztaltól lett elválasztva, Magyarországon való huzamos tartózkodás után és az osztrák államkötelékből való elbocsátás után megszerezte a magyar honosságot és a magyar illetékes bíróság által itt végképen felbontatta az első házasságát s azután egy magyar leánynyal uj házasságra lépett. Az osztrák legfőbb ítélőszék, az Oberste Gerichtshof ezen házasságot érvénytelennek mondta ki, még pedig azzal az indokolással, hogy Ausztriában az osztrák jog nemcsak az osztrákokra alkalmazandó, hanem külföldieknek külföldön kötött házasságára is, ha azok osztrák területen tartózkodnak és miután az osztrák jog szerint ezen házasság a katholikus házasságok felbonthatatlanságának elvével ellenkezik, ezen második házasság A usztriában érvénytelen és az első házasság még érvényben van. Az Oberste Gerichtshofnak ezen a nemzetközi magánjogi felfogás tekintetében legalább is különösnek nevezhető magatartása az osztrák bíróságoknál csakhamar iskolát csinált, sőt mig az imént felhozott esetben a beavatkozási jogosultságnak legalább a látszata forgott fenn, mMel a férj legalább egymárczius 11-én, szerdán. kor osztrák állampolgár volt, addig most az említendő második esetben ezen látszat sincsen ' meg, miután született magyar állampolgárról van szó, a ki Magyarországon érvényes házas; ságot kötött. Ez az eset. a mely a folyó évi február 19-én került döntésre a bécsi Oberi landesgerichtnél, a mely az itteni szakköröket ! is foglalkoztatta, a következő: Egy zsidó val| lásu született magyar honos Ausztriában több ] éven át vadházasságban élt egy keresztény j lánynyal és ezen vadházasságból gyermekek születtek. A szülőknek természetes óhajuk volt, hogy ezen gyermekek törvényesittessenek. Miután pedig a férj magyar honos volt, elmentek Pozsonyba és ott az anyakönyvvezető előtt polgári házasságot kötött a férfi a leánynyal és az esketési bizonylat alapján az alsó-ausztriai helytartósághoz fordult azon kéréssel, hogy a lelkészi hMatalnak, a melynek anyakönyvébe a gyermekek mint törvénytelenek vannak bevezetve, a per matrimonium subsequens által történt törvényesítés bevezetése hagyassák meg. Az alsó-ausztriai helytartóság ezt nem tette meg, hanem ellenkezőleg a házasság érvényességének megvizsgálása végett az esetet a bírósághoz tette át és a bíróságok első és másodfokban ezt a házasságot is érvénytelennek mondták ki, miután osztrák jog szerint keresztények és nem keresztények közt érvényes házasságot nem lehet kötni és ennek következtében az osztrák leány homlokegyenest az általános nemzetközi felfogással, mely szerint a nő a férj honosságát követi — nem szűnt meg osztrák állampolgár lenni, miután osztrák jog szerint érvénytelen házasságot kötött. Ezekkel az esetekkel nem merítem ki az egész anyagot, mert rendelkezésemre áll az esetek egy egész sora, azonban ezen két példából már láthatja a t. ház az osztrák bíróságok irányát. Ha az osztrák bíróságok ezen az utón haladnak, akkor oda jutunk, hogy egy házaspár nem utazhat Ausztriában a nélkül, hogy megelőzőleg jogi véleményt ki ne kérjen egy jogásztól, hogy vájjon osztrák jog szerint házassági akadályba nem ütközik-e a házassága, mert hiszen esetleg a szocziális bajoktól, társadalmi kellemetlenségektől eltekintve, annak is ki van téve, hogy a rendőrség által hamis bejelentés miatt felelőségre fog vonatni, miután a felesége Ausztriában nem tekintendő feleségének és igy leány-neve alatt jelentendő be. Eltekintve ezen inkább operctte-szerü komplikáczióktól, a dolognak igen komoly következményei is vannak, mert például ha egy magyar tisztviselő, magyar katonatiszt hMatásánál fogva Ausztriában tartózkodik családjával, nincs kizárva, hogy az illető anyakönyv vezetőségek a gyermekeket mint törvénytelen gyermekeket vezetik be az anyakönyvbe. Nagyon komoly komplikáczió támadhat az örökjog terén is. Ha például magyar honosnak birtoka van Ausztriában, halála után megtörténhet, hogy az osztrák hatóságok gyermekei-