Képviselőházi napló, 1901. XIII. kötet • 1903. márczius 9–márczius 26.

Ülésnapok - 1901-225

78 225. országos ülés 1903 Elnök: így tehát Rátkay László képviselő ur felszólalása folytán ezen esetből kifolyólag az elnökség részéről semmi intézkedést nem tartok szükségesnek. (Helyeslés jobbról.) Széll Kálmán miniszterelnök: A mi a ka­tonai névtárnak azt a részét illeti, melyben a helységnevek fordulnak elő és a hol a helység­nevek nem a törvény által előirt, vagyis a magyar állam nyelvén vannak felvéve, arra csak felvilágosítással szolgálok Rátkay László t. kép­viselő urnak, hogy a törvényben, a mely ma végrehajtás alatt van, a végrehajtás és alkal­mazás határideje a kormányra bízatott. (TJgy van! Ugy van! jobbról.) Az előmunkálatoknak bizonyos stádiumáig ezt végrehajtani nem lehetett. Ha betű szerint vettem volna a törvényt, talán még ma sem lehetne végrehajtani, mert mindenütt még nincs keresztülvMe. Én azonban időszerűnek és szükségesnek tartottam épen a magyar állam szempontjából és a magyar állam állami magyar karaktere szem­pontjából, hogy előbb hajtsam végre ezt a tör­vényt és a múlt esztendő nyarán a törvény ezen részének végrehajtását rendeltem el. En­nek következtében felszólítottam minden il­letékes minisztériumot, hogy nem szabad többé más nyelven használni a községneveket, mint a magyar állam nyelvén. így értesítettem a közös hadügyminisztert is, és a közös had­ügyminiszter — ezt jelenthetem a. háznak — ezt azonnal rendeletileg minden alantas hatósá­gának és parancsnokságának meghagyta (Elénk helyeslés jobbról.) és ez kMétel nélkül alkalma­zásba is van véve. (Élénk helyeslés jobbfelöl.) Az a sematizmus még ezen rendelet végre­hajtása előtt nyomatott és igy abból nem lehet himet varrni, (Ugy van! Ugy van! jobb felöl.) De mondhatom, azt óhajtom ós kívánom, hogy külföld és belföld, magyar állampolgár és nem magyar állampolgár, mind olyan lelkiisme­retesen tartsa meg azt a rendeletet, mint a hogy a katonai hatóságok megtartják, és én meg leszek vele elégedve. (Elénk helyeslés jobbról.) Elnök: Az elébb bátor voltam javas­latot tenni a holnapi ülés napirendjére vonat­kozólag. Hozzájárul a ház? (Igen!) A ház hozzájárulván, a holnapi ülés napirendje meg van állapítva. Egyúttal van szerencsém a t. háznak be­mutatni Grexa János budapesti kir. József­műegyetemi gondnoknak és Orbók Ferencz ko­lozsvári tudomány-egyetemi kvesztornak Hegedüs Sándor képviselő ur által beadott kérvényét, a tisztviselők fizetésének rendezéséről szóló tör­vényjavaslat tárgyában. Az emiitett törvényjavaslattal leendő együt­tes tárgyalás végett kiadatik a pénzügyi bizott­ságnak. Következik Kubik Béla interpellácziója a miniszterelnök úrhoz, a kabinetiroda német nyelvű leirata tárgyában. márczius ll-én, szerdán. Kubik Béla: T. képviselőház! Eell kell hív­nom a t. ház figyelmét és felelevenítenem azon körülményt, a mely tegnap és ma egy eszten­deje történt itt a képviselőházban, a mikor a belügyminisztérium költségvetésének tárgyalásá­nál Rátkay Lászlő t. képviselőtársam a ház asztalára letett egy német szövegű leiratot a kabinetirodától, a melyen mellesleg a kétfejű sas is ott tündöklött és a melyet egy magyar állampolgárhoz, ha jól emlékszem, Szegedre czi­mezve, a kabinetiroda németül küldött annak a magyar állampolgárnak. Én másnap meg akar­tam nézni azt az iratot és kerestem a ház asz­talán, de meg nem találván azt, kérdést tettem a miniszterelnök úrhoz, vájjon hova lettek ezek az irások, történt-e már abban a kérdésben valami és szorítottam őt arra, hogy minket megnyugtatólag feleljen ebben a kérdésben és állítsa helyre a magyar nyelvnek az őt meg­illető jogát. Akkor a miniszterelnök ur azzal tért ki ez elől a kérdés elől, a mely valószínűleg kényes kérdés is ő rá nézve, hogy nem ismeri a dol­got, tehát ezért nem felel rá és ezért odázza el az ügyet. Azt hiszem, t. ház, hogy egy esztendő elég idő arra, hogy egy ilyen egyszerű leiratot valaki tanulmányozzon és arra feleljen. A mai napig vártam, azonban erre választ nem kaptam és igy az elnök urat is fel kell, hogy kérjem arra, hogy a képviselőház méltóságának megóvása szempontjából hasonló esetekben a miniszterelnök urat is figyelmeztesse arra, hogy ily kérdések­ben a felvilágosítást megadja, különösen akkor, ha e tekintetben már ígéretet is tett. Tudom nagyon jól, hogy az elnökség köte­lességét akkor teljesítette és a ház asztalára letett iratot átiratban a miniszterelnökhöz át­tette. Tehát ha egyáltalában ebben a kérdés­ben valakit mulasztás terhel, akkor az csak a miniszterelnök ur . . . Széll Kálmán miniszterelnök: Magától érte­tik! (Derültség jobbról.) Kubik Béla: ... a ki e kérdésben mai napig^ sem nyilatkozott még. Én ez alkalommal csupán alkalmat akarok adni a miniszterelnök urnak, hogy e tekintet­ben nyilatkozzék és fentartom magamnak a jo­got, hogy az adandó válaszra a magam válaszát szintén megadhassam, hogy vájjon megnyugtat-e a nyilatkozat vagy pedig nem elégit-e az ki, (Helyeslés a szélsöbaloldalon.) Széll Kálmán miniszterelnök: T. képviselő­ház ! Sietek ezt a kérdést, a mely elől akkor sem tértem ki és most sem térek ki, felvilágosítani a t. ház előtt és némileg igazolni, hogy mekkora mérvű hanyagság vagy mulasztás terhel engem — mert ha volt mulasztás, az engem terhel, beismerem — ebben a kérdésben, a mint azt Kubik Béla képviselő ur szMes volt az imént az én szegény fejemre ráolvasni. (Halljuk! Halljuk!)

Next

/
Oldalképek
Tartalom