Képviselőházi napló, 1901. XIII. kötet • 1903. márczius 9–márczius 26.
Ülésnapok - 1901-225
62 225. országos ülés 1903 márczias 11-én, szerdán. ujonczállitások eredményei szerint ugy a magyar korona országainak, mint az ő Felsége uralkodása alatt álló többi királyságok és országoknak teherviselési képessége is jelentékenyen emelkedett.« Távol van tőlem, eszem ágában sincs, hogy a t. honvédelmi miniszter ur kijelentését kétségbe vonjam; de egyet bátor vagyok felemlíteni és ez az, hogy Münnich Aurél t. előadó ur kijelentése merőben ellenkezik a t. honvédelmi miniszter ur kijelentésével. (Ugy van! Ugy van! a szélsöbaloldahn.) Mert Münnich Aurél t. képviselőtársam a január 18-án tartott előadói beszédében szó szerint ezeket mondta : »Minthogy azon viszonyok, a melyek az ujonczjutalék álladékának megállapítását eddig gátolták, részben most is fennállanak, minthogy a népszámlálás eredményei még nincsenek meg stb., azzal az indokolással terjeszti be tehát a kormány a törvényjavaslatot.« Tehát a t. honvédelmi miniszter ur a népszámlálás adataira való hMatkozással indokolja a törvényjavaslatot, a t. előadó ur pedig ennek az ellenkezőjét mondta. Én csak konstatálni kívántam a száraz tényt, az ellentétet a honvédelmi miniszter ur és a t. előadó urnak január 18-ikán tartott beszéde közt. Ha vonatkozott az a népszámlálás adataira és vonatkozott az ország pénzügyi és gazdasági viszonyaira, ugy nekünk kötelességünk különösen megvizsgálni azt, hogy az ország pénzügyi helyzete olyan állapotban van-e, hogy ezt az áldozatot az ország teherviselő képessége elbírja-e? Erre én csak azzal a rövidke szóval felelhetek, hogy nem. (Ugy van! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Ezen állításomat pedig, t. ház, közvetlen tapasztalatból merítem. Mert én, a ki nap-nap után érintkezem a néppel, a ki a nép között megfordulok, látom, hogy olyan nyomorúság, a minő most van a nép között, még soha eddig nem volt, ugy, hogy az a szegény nép a mindennapi kenyerét, a melyért mindennap imádkozik, sem tudja megkeresni, arról pedig, hogy vasárnaponkint egypár deka húst főzhessen levesnek, arról a reményről már rég lemondott. (Ugy van! Ugy van! a szélsöbaloldahn.) A mezőgazdasággal foglalkozó nép és munkásosztályra tehát nem támaszkodhatik a hadügyi kormány. De nem támaszkodhatik az iparra és kereskedelemre sem. Mert ugy az ipar, mint a kereskedelem, mint azt igen jól tudjuk, pang, bukás bukást követ. Méltóztassék csak a » Budapesti Közlöny« csőd- és árverési hirdetési rovatait megtekinteni, meg fognak győződni, hogy nap-nap után hány csőd és árverési hirdetmény tétetik közzé, pedig a ^Budapesti Közlöny«-ben nincsenek benn az összes árverési hirdetmények, csak a 2000 frtot meghaladó értékkel bíró ingók vagy ingatlanokra vonatkozó hirdetmények, milliókra megy azoknak az árveréseknek a száma, a melyek a vidéken megtartatnak. A hol tehát a mezőgazdaság, ipar és kereskedelem a tönk szélén állnak, ott ujabb megterhelésről szó sem lehet, sőt ellenkezőleg, a már eddig meglevő terheket minden vonalon enyhíteni, leszállítani kell, ha csak nem akarjuk azt, hogy a magyar nemzet végleg elpusztuljon. A hadügyi kormány j>ersze ezekkel mitsem törődik, de azért vagyunk itt mi, hogy törődjünk ezekkel. (Helyeslés a szélsobahldalon.) Gabányi Miklós: Mert a hadügyi kormány lelketlen! Egry Béla: Önök, t. képviselőtársaim a túloldalon, meg akarják szavazni az ujonczlétszám felemelését a nélkül, hogy csak halvány sejtelmük is volna arról a kiadásról, a melybe az kerülni fog, meg akarják azt szavazni a nélkül, hogy a ház előtt csak egy hozzávetőleges költségvetés is feküdnék. A túloldalról felszólalt egyik képviselőtársam volt ki kijelentette, hogy jövőre kívánatos volna ilyen tövényjavaslatokkal együtt a költségvetést is beterjeszteni. Hát kérdem a t. képviselőtársaimat a txüoldalon, miért nem követelik azt ezen alkalommal is? Miért nem nyugtatják meg lelkiismeretüket azzal, hogy a költségvetést beköveíeljék és betekintsék. Az egyedüli indok, t. képviselőtársaim, a melylyel önök ezt a törvényjavaslatot meg akarják szavazni, »a hazafias kötelesség«, mert erre, és csakis erre hMatkozik Münnich Aurél t. képviselőtársam és a javaslatok előadója, midőn azt mondja január 26-án tartott beszédében (olvassa) : »Mielőtt előadásomat befejezném, engedje meg a t. ház, hogy egy rövid kijelentést tegyek. Tudom azt, hogy ezen törvényjavaslat áldozatokat igényel az országtól, a mint azt bevezetésemben bátor voltam elmondani, de tudom azt is, hogyha egy ország védelméről, ha egy ország hadseregének harczképességéről van szó, akkor igenis kötelessége, és pedig hazafias kötelessége az országnak és a nemzetnek ezen áldozatot meghozni. Én ugy vagyok meggyőződve, hogy a jelen esetben az a körülmény áll fenn, hogy a nemzet saját érdekében és az ország érdekében is köteles meghozni ezen áldozatot. Van szerencsém tehát ezen törvényjavaslatot ezen okoknál fogva általánosságban elfogadásra ajánlani,« Gabányi Miklős: Államtitkár akar lenni?! (Derültség.) Münnich Aurél előadó : Főudvarmester nem ! Egry Béla: Én azt hiszem, hogy az igen t. előadó ur nem fog merni bennünket hazafiatlansággal vádolni még az esetben sem, ha ezt a törvényjavaslatot nem szavazzuk meg, mert ha van az országban egy párt, mely a múltban és a jelenben hazafiasán működött, az az 1848-as és függetlenségi párt, és legyen róla meggyőződve a t. ház, és a t. előadó ur is, hogy ha a haza veszélyben lesz, ez a párt tudni fogja teljesíteni kötelességét itt a parlamentben is, és künn a tettek mezején is. (Helyeslés a szélsobahldalon.)
