Képviselőházi napló, 1901. XIII. kötet • 1903. márczius 9–márczius 26.
Ülésnapok - 1901-233
296 233. országos ülés 1903 márczius 20-án, pénteken. ember a maga egészében szeretne látni, ilyen folytonos megszakításokkal tárgyaltatik és előáll az a helyzet, hogy — mint az újságokban a regényeknél — folytatása a jövő héten következik. (Derültség, Ugy van! TJgy van! a szélsöbaloldalon.) MMel ugy veszem észre, hogy nagyon sokan vannak, a kik e tárgy iránt érdeklődnek, s a kik e kérdés tárgyalását érdeklődéssel kisérik és abban részt venni óhajtanak, nagyon kérem a t. házat, méltóztassanak módot adni arra, hogy lehetőleg egységesen folyhasson le ez a tárgyalás. Erre való tekintettel kérem, hogy a kérvények r tárgyalását 12 órára méltóztassék kitűzni. (Élénk helyeslés a szélsöbalóldalon.) Elnök: T. képviselőház! Minthogy elleninditvány nem tétetett, hogy a kérvények folytatólagos tárgyalására már 12 órakor térjünk át, szemben az elnöki jiropoziczióval, a mely abban állott, hogy az ülés vége előtt egy órával tárgyaltassanak a kérvények. A kérdést szavazat alá bocsátom. (Zaj és ellenmondások a szélsöbalóldalon.) Különben méltóztatnak hozzászólani? Mert emlékeztetem a t. házat, a ház azon határozatára, hogy a napirend megállapítására vonatkozó indítványokhoz négyen szólhatnak hozzá és azután szavaz a ház a kérdés felett. Kérdem tehát, kíván-e valaki szólani. (Felkiáltások a szélsöbalóldalon: Elfogadjuk Pichler indítványát! Felkiáltások jobbról: Maradjon a korábbi határozat!) Ha senki sem kMan szólani, akkor a kérdést szavazásra bocsátom. (Halljuk! Halljuk!) Az elnöki indítvány az volt, hogy két órakor térjünk át a kérvények tárgyalására. (Helyeslés jobbról.Felkiáltások a szélsöbalóldalon: Korábban!) Egyébként méltóztassék hozzászólani. Lengyel Zoltán: T. ház! (Mozgás jobbfelöl.) Nem akarok indítványt tenni, csak konstatálni akarom, hogy a háznak e tekintetben már van egy határozata, a mely szerint egy órakor térünk át a kérvények tárgyalására. (Felkiáltások a jobboldalon: Nem áll!) Ez már eldöntött dolog. Itt tehát már nem lehet arról szó, hogy a kérvények tárgyalására két órakor térjünk át; itt csak arról lehet szó, hogy 12 órakor, vagy 1 órakor térjünk-e át e kérvények tárgyalásának folytatására? Elnök: Mindenekelőtt megjegyzem, hogy a képviselő ur téved, mert a háznak olyan határozata, a mely szerint 1 órakor kell áttérni a kérvények tárgyalására, nincsen, A minap ugy határozott a ház, hogy folytatja a kérvények tárgyalását a kitűzött szokott időben, tehát egy órával az ülés vége előtt. (Ellenmondások a szélsőbaloldalon és felkiáltások: Interpellácziók is vannak!) Bocsánatot kérek, a mennyiben több interpelláczió jelentetnék be, az újból módosítani fog a dolgon; én arról most nem tudhatok és igy én ma azon feltevésben vagyok , . , Kubik Béla: Öt interpelláczió van bejelentve. (Zaj a szélsöbalóldalon.) Elnök: Holnap fel fognak olvastatni az indítvány- és interpellácziós-könyvek és ahhoz képest még mindig határozhat a ház. (Helyeslés a jobboldalon.) Most két indítvány van a ház előtt: az egyik az elnöki indítvány, hogy két órakor térjünk át a kérvények tárgyalására, ezzel szemben Pichler képviselő ur azon indítványa, hogy ez már 12 órakor történjék. Kérem azokat, a kik az elnöki indítványt elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A ház többsége elfogadja az elnöki inditványt. Következik a pénzügyminiszter válasza Rátkay László képviselő ur interpellácziójára, Lukács László pénzügyminiszter: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Rátkay t. képviselő ur" ; interpellácziót intézett hozzám, a melyben két különböző kérdés foglaltatik. Ezekre külön kívánok a t. képviselő urnak válaszolni. (Halljuk! Halljuk!) Az első kérdés vonatkozik a jelzáloglekötési, vagy hitelbiztosítási okiratok felbélyegzésére és abban azt kérdi a t. képviselő ur, van-e tudomásom arról, hogy a múlt évben a pénzügyminisztérium 53.482. szám alatt a biztositéki okiratok bélyegzése tekintetében körrendeletet bocsátott ki, a mely ellenkezik a bélyegszabályzat rendelkezéseMel és ellenkezik az évtizedes gyakorlattal. S kérdi a t. képviselő ur, szándékozom-e ezt a rendeletet visszavonni és a felmerült ellentétes intézkedéseknek tisztázása végett adminisztratív utón, esetleg a törvényhozás igénybevételével intézkedni? A második kérdés a pénzintézetek belső ügykezelési iratainak leletezésére vonatkozik. Engedje meg a t. ház, hogy külön-külön válaszoljak erre a két kérdésre, miután ezek egymással nincsenek összefüggésben. (Halljuk! Halljuk !) A mi a jelzáloglekötési iratoknak, vagyis azon okiratoknak, a melyek által valamely kötelezettség biztosítása végett jelzálog adatik, bélyegilletékét illeti, erre nézve a törvényes állapot teljesen tiszta (Zaj. Elnök csenget.) és nincsen semmiféle kétely a tekintetben, hogy mi erre nézve a jogi állapot. A törvényesített bélyegszabályok, nevezetesen az illetéki dijjegyzéknek 54-ik tétele e tekintetben egészen világosan intézkedik, a mennyiben azt mondja, hogy jelzáloglekötósi, azaz oly okiratok, a melyek által valamely kötelezettség biztosítása végett jelzálog adatik, azon kötelezettség értéke szerint, a melyért a jelzálog adatik, a második fokozat szerinti bélyeggel látandók el. Az általános szabály tehát egészen világos és azt rendeli, hogy az ilyen jelzáloglekötési okiratok a kötelezettség értékének megfelelő második fokozat szerinti bélyeggel láttassanak el.
