Képviselőházi napló, 1901. XIII. kötet • 1903. márczius 9–márczius 26.

Ülésnapok - 1901-232

264 2.32. országos ülés 1903 márczius 19-én, csütörtökön. e téren és minden tekintetben megfelelnek a jognak, kétségbevonhatatlan. Kérdés tárgya csak az lehet, vájjon a sereg belső viszonyai is alkal­mazkodtak-e a jogi állapot követelményeihez; vájjon azon ténynek, hogy a sereg a magyar államnak is intézménye, a seregben is megvan­nak-e szükségszerű következményei; vájjon annak erkölcsei is, — jól tessék figyelni, t. miniszter ur, — hozzásimultak-e az uj alkotmányhoz*. így beszólt gróf Andrássy Gyula az ő mun­kájában. De, hogy a legkMálóbb és sok évet katonai szolgálatban töltött irók és férfiak is igy véle­kednek, azt láthatjuk Ratzenhofer Gusztáv műveiből, a kit a t. miniszter ur bizonyára ismer. (Mozgás a szélsÖbaloldalon. Felkiáltások: Hogyne! A Lloydba is ir!) Ez az iró csodála­tos átalakuláson ment keresztül. (Igaz! JJgy van! a szélsÖbaloldalon.) O 1881-ben, tehát 20 évvel ezelőtt, »Die Staatswehr« czimen egy munkát irt, de akkor még csak Hauptniann im Generalstaab volt. E munkájában tisztán katonai művet irt, a mely meglehetősen elvontan az állam­tudományi felfogásoktól, a katonai szempontokra helyezte a súlyt, habár már akkor is belátta, hogy a hadseregnek szaporítása és létszámeme­lése nem független az államok teherviselési ké­pességétől és hogy nem abszolút szám az, a mint sokan hiszik. Erre különben később fogok rátérni. (Derültség és zaj a jobb- és a bal­oldalon. Felkiáltások: Késő lesz!) Nessi Pál: Ráérünk! Novemberig még sok időnk van! Gajáry Géza: Tegnap már fél háromkor türelmetlenkedtek! Nessi Pál: Nekünk van időnk. Odaát van-e, azt nem tudom! Vészi József: A szeszély szuverenitása és következetlenség! Beőthy Ákos: Nekem csak nem lehet kö­vetkezetlenséget a szememre vetni? Széll Kálmán miniszterelnök: Nekem sem! (Ugy van! jobbfelöl.) Visontai Soma: Bocsánatot kérek, nekünk, a kik mint csonka parlament ülünk itr, a mely­ben nem ül hadügyminiszter, nem ül külügy­miniszter, a kik nem tárgyaljuk itt a háború és béke kérdését évenkint, mint a hogy a szkupstina és a szobranje tárgyalja, nekünk, a kik inkább egy egyesületi választmány jellegé­vel biró parlamentben foglalunk helyet, (Zajos ellenmondás a jobb- és a baloldalon.) a szuvere­nitás minden attribútuma nélkül, nem árt, ha olykor-olykor jobban belemélyedünk is katonai kérdésekbe. (Ugy van! a szélsőbal-oldalon.) Széll Kálmán miniszterelnök: Ez a nagynál is nagyobb mondás! Visontai Soma: Nagyon kérem a t. házat, szíveskedjék némi türelemmel lenni; igyekszem majd, hogy a rendes ebédidőre t. barátaim haza távozhassanak. (Halljuk! Halljuk! a bal- és a szélsÖbaloldalon.) Csak röviden akarom itt kiemelni, (Halljuk! Halljuk! a bal- és a szélsÖbaloldalon.) hogy ugyanez a Ratzenhofer egy művében, melyet 1893-ban adott ki, a melynek az a czime: »Wesen und Zweck der Politik, als Theil der Sociologie und Grundlage der Staatswissen­schafften«, és a melyben a politikát már szo­cziológiai alapon tárgyalja, daczára, hogy ka­tonai nevelésben részesült és ilyen szellemben látta mindig a világot, ezeket mondja (olvassa): »Eine nationale Staatseinheit, ohne natürliche Grenzen und durch die geografische Lage des Staates vielfach bedroht, bietet wohl die mass­gebendste Veranlassung die Wehrkraft mächtig zu entwickeln. Um dies zu ermöglichen ist aber auch die politische Kraft einer aufstrebenden Staatsidee noth\v r endig« és most tessék jól vi­gyázni, hiszen Németország győzelmének is ez volt az oka, mikor a mi hadserengünket olyan nagyon megverték . . . B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Meg­történt másutt is! Visontai Soma: Igen, csakhogy, fájdalom, az a baj, hogy nálunk az ellenkezője oly ritkán történik meg! B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Csak Visontai legyen a vezér, akkor majd jó lesz minden! (Derültség.) Kubik Béla: Minket még a bosnyákok sem vertek meg. (Derültség.) Visontai Soma: ... igy folytatja: »Ohne diese politische Kraft wird vielmehr die bedrohte Nation ihre Wehrkaft im aeussersten Masse verlieren und allén fremden Einílüssen verfallen, wie dies das sinkende römisch-deutsche Kaiser­thum zeigte.« (Felkiáltások jobbfelöl: Magyarul!) Nagyon sajnálom, hogy épen a legfontosabb mondatnál szakítottak félbe, mert most követ­kezik az, a mi a miniszter urat leginkább ér­dekli és a mi mutatja, hogy ki volt ítatzenhofer, a ki tudtomra osztrák katonai iskolába járt. B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Én nem tudom, hisz nem vagyok köteles mind­egyiknek biográfiáját ismerni. Visontai Soma (olvassa): »So steht trotz allgemeiner Wekrpflieht« . . . (Felkiáltások jobb­felöl : Magyarul!) Nessi Pál: A miniszter jobban megérti né­metül ! Visontai Soma: Ha ezt a »magyarul« jel­szót ezen vita alkalmából általános jelszóvá teszs/.ük a hadseregnél: akkor én szívesen be­fejezem a német olvasást és folytatom ma­gyarul. (Halljuk! Halljuk!) A t. urak azon­ban csak akkor beszélnek magyarul, mikor velünk állnak szemben, de a mikor a hatalom­mal és a katonasággal vannak szemben, akkor bátorságuk a nadrágjukba száll. (Elénk derült­ség.) En tehát magyarul fogom olvasni az idézetet. Gr. Zichy Aladár: Ki hitelesiti ? (Egy hang a szélsÖbaloldalon: Gabányi! Derültség.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom