Képviselőházi napló, 1901. XIII. kötet • 1903. márczius 9–márczius 26.

Ülésnapok - 1901-232

232. országos ülés 19U.Í márczius 19-én, csütörtökön. 259 most bele. (Halljuk! Halljuk! a szélsőbaloldalon.) Az egyik beszédet 1894-ben mondotta, tehát az egyházpolitikai törvények megszavazása után, mikor tovább is ellenzéken maradt és szükségesnek látta, bogy a nemzeti pártnak programmját továbbra is kifejtse és hirdesse. Azt mondja gróf Apponyi Albert ebben a beszédében: A nemzeti pártnak nemzeti politikája miben nyilatkozik meg? Abban nyilatkozik meg, hogy a magyar nemzeti hadsereg a nemzeti óhajoknak, a nemzeti akaratnak, a nemzeti hatalomnak egyik letéteményese legyen, tehát olyan szervezet, a mely nem találhatja az ő kiegyenlítő pontját szemben a nemzet óhajaMal abban, hogyha egy hadi iskolát alakítanak, amint nem találta Bolgár Ferencz képviselőtársam sem abban a könyvben, a mikor kimutatta, hogy a 67-es törvénynek paritása mennyire hátra van, hogy mennyi katonai intézet van még Ausztriában és azokat mind ide kellene helyezni Magyarországba. Majd felolvasom, ha meg méltóztatnak engedni, (Halljuk! Halljuk! a szélsőbal oldalon.) mit mond gróf Apponyi Albert, azután felolvasom azt is, a mit már mint a szabadelvű párt tagja mondott. Először általánosan jellemzi a hadseregre való tekintettel az egész nemzeti párt politikáját, azután azt mondja (olvassa): »Ez a nemzeti politika, t. választó polgárok, — ez ismét a századok tanulsága — ez a nemzeti politika nem lehet más, mint szabadelvű politika, mert szabadelvű irány és nemzeti irány ebben az országban karöltve járt. Ellenfeleink épen azt a nagy hibát követték el, hogy a szabadelvű irányt nemzeti irány nélkül akarták megvalósítani, hogy e két édes testvér közt családi viszályt támasztottak, hogy a szabadelvüség fokozott vagy helyesebben szólva, állítólag fokozott mértékét a nemzeti irány rovására szerezték meg maguknak,« Bolgár Ferencz: Ez mégis más! Az előbb azt mondta, hogy csak katonai nemzeti politikánk volt! (Zaj a szélsőbal-oldalon.) Visontai Soma: A nemzeti párt nemzeti irányban sohasem képviselt mást, mint a hadsereg kérdését. Bolgár Ferencz: Hiszen most olvasta, hogy mást képviselt! (Zaj a szélsó'baloldalon.) Elnök'- Csendet kérek, t. képviselő ur; ne méltóztassék folyton közbeszólni! Visontai Soma: Tessék megmondani, minthogy a megyei szervezethez nem ragaszkodott a nemzeti párt, mi volt tehát az ő nemzeti követelése? Különben ez későbben ki fog itt tűnni. Azt mondja ezután gróf Apponyi Albert (olvassa): »Mi nem fogunk ugyanebbe a hibába esni a másik oldalon, hanem a szabadelvüség parancsait és követelményeit ugy fogjuk képviselni, bogy a főszempont mindig a nemzeti irány szemmeltartása és követelése legyen. A nemzeti irány pedig két főágból áll.« Bolgár Ferencz: Tessék! Visontai Soma: Tessék csak meghallgatni, hogy micsoda. (Olvassa): »Áz egyik az, a mi a magyar nemzet hatalmi állásának megerősítésére szolgál kifelé, a másik pedig az a belpolitika, a mely a magyar nemzetnek s a magyar államnak konszolidálására vezet.» Bolgár Ferencz: Tessék! Visontai Soma: Később azután megmagyarázza, hogy ez micsoda. (Olvassa): »Mióta én a közpályán működöm, sohasem hiányoztak jó barátaim, a kik nekem azt tanácsolták, hogy ejtsem el programmunk azon pontjait, melyek a közjogi és nemzeti érzületre, szóval a magyar nemzet külhatalmi állásának biztosítására vonatkoznak, ejtsem el ezeket, mert hiszen programmunk ezen pontjai állják útját annak, hogy kormányra juthassak ós ezen hatalmak részesévé válhassak.« Justh Gyula: Igen, Bolgár is a tanácsadók közé tartozott! Visontai Soma (olvassa): »Hogyan akarják, micsoda eszközökkel akarják, hogy a magyar állam ereje imponáljon a nemzetiségi izgatóknak, hogy ha a magyar nemzet oly gyengének mutatkozik, hogy nem képes azon jogok teljességének életbeléptetését kMívni, a mely jogok őt az 1867-iki kiegyezés alapján is megilletik? Hogyan akarják, hogy a magyar állam imponáljon a nemzetiségi izgatóknak, hogy ha az állam egyik intézményének, a hadseregnek keretében untalanul látunk olyan jelenségeket, melyek arra mutatnak, hogy a magyar állam a maga összeségében, a maga egészében a saját instituczióinak egyikére, a hadseregre nem tud hatni, annak keretében nem tudja a maga akaratát érvényesíteni.« (Tetszés a szélsőbaloldalon.) Thaly Kálmán: Apponyi mondta! Visontai Soma: A mikor tehát a hadsereg erejéről beszél és azt mondja, hojy a hadseregben nem lehet a nemzeti akaratot érvényesíteni, akkor világos, t. képviselőház, hogy lehetetlen, hogy épen csak a katonai nevelő-intézetekkel ez a kérdés már egyszerre meg lenne oldva. (Élénk helyeslés a szélsöbaloldalon.) Justh Gyula: Az a csűrés-csavarás! A Bolgár Ferenczé a csűrés-csavarás! Visontai Soma: De van itt, t. képviselőház; egy másik, nagyon érdekes beszéde gróf Apponyi Albertnek, a melyet 1902. május 26-án — tehát még egy éve sincsen — tartott mélyen t. elnökünk a jászberényi választók előtt. Akkor tehát, t. ház, a mikor már bevonult a többségbe és a mikor Bolgár Ferencz t. képviselőtársam szerint az összes nemzeti követelmények már ki lettek volna elégítve. Akkor Apponyi Albert gróf a katonai terhekre vonatkozólag, a melyeket szinte sejtelemszerüen már előre látott, a következőképen nyilatkozott (olvassa): »De akármilyen legyen annak a hadseregnek a szervezete közjogi szempontból, kMévén, hogyha a létező fennálló tör33*