Képviselőházi napló, 1901. XIII. kötet • 1903. márczius 9–márczius 26.

Ülésnapok - 1901-223

223. országos ülés 1903 márczius 9-én, hétfőn. 19 szabad-e a magyar királynak opportunitási szempontból elhatároznia, hogy a magyar hadsereg nyelve német legyen? Mi jót Tárjunk mi akkor, a midőn legdrágább jogainknak védelmére vonatkozólag a miniszterelnök ur is ekképen nyilatkozik? Csoda-e tehát, hogy a hadsereg kérdésében a magyar nemzet minden akarata megtörik a Habsburgok germanizáló, abszolút hatalmával szemben? (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Ha maga a magyar felelős kormány elnöke a német nyelvről ekképen nyilatkozik, akkor helyesen teszik Bécsben, ha azt követelik, hogy a magyar hadseregben a német nyelv használtassék (Ugy van! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) és akkor helyesen teszik, a mint meg is teszik, hogy az Andrássy, Tisza és Széll Kálmán-féle nyilatkozatok után a magyar kö/jogot, a magyar nemzet ezredéves jogát odafenn Bécsben kutyába sem veszik. (Ugy van! Ugy van! a szélsőbaloldalon. Mozgás.) Elnök: Csendet kérek! Papp Eiek: Gróf Andrássy Gyula képviselőtársunk által a felségjogba belemagyarázott jog nem felségjog, hanem a nemzet felségjoga, (Ugy van! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) mert a magyar nemzeti létjoga, már pedig a nyelv nemzeti létjoga felségjogot semmi körülmények között sem képezhet. (Ugy van! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Az a hazafiság, a melyet gróf Andrássy Gyula képviselő és társai hirdetnek, a legalkalmasabb arra, és csakis arra alkalmas, hogy nemzeti önállóságunk és jogaink bástyái aláaknáztassanak. (Igaz! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Ily körülmények között jogainknak, igazainknak bástyái teljesen leromboltatnak. (Ugy van! Ugy van' a szélsöbaloldalon.) Kecskeméthy Ferencz: Itt nemcsak egy faló van, mint Trójában; itt több is van! (Derültség és felkiáltások a szélsöbaloldalon: Itt sokan falnak!) Papp Elek: Meggyőződtünk arról, hogy jogainknak másutt védőbástyája nincs, csakis önmagunkban, (Ugy van! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) és épen azért ezen kérdésben a végletekig küzdünk, mert itt leglényegesebb és legjobban féltett jogainkat látjuk megtámadva. (Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Mutasson akár a miniszter ur, akár gróf Andrássy, akár bárki más a magyar nemzet ezredéves történetéből, törvényeiből csak egyetlenegy betűt is, a melyből azt lehessen következtetni, hogy a magyar király felségjogánál fogva a magyar hadsereg nyelvét németté teheti. (Igaz! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Igazán elszomorító és szégyenletes dolog ilyet magyar képviselőnek, magyar embernek a magyar képviselőházban a száján kiereszteni és azt be akarni bizonyítani, hogy a magyar hadsereg nyelve Magyarországon a német legyen és hogy ennek forrása a magyar királyi felségjog. A mithologia szerint Midás király keze után minden aranynyá változott ... 1 Förster Ottó: Midás bizonyosan kormánypárti volt ! (Derültség.) Papp Eiek: . . . a mihez hozzányúlt. Ha a Habsburgok a magyar nemzet bármilyen alkotmányos institucziójához hozzányúltak, az az ő kezeügyükben kényuralmi eszközzé változott át. (Ugy van! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Ez a különbség Midás király és a Habsburg-ház között, így van ez a király felségjogával is. Hiszen egy idegen nemzet előtt a leghóbortosabb és a legképtelenebb ostobaságnak tűnnék az fel, hogy a magyar király a magyar hadsereg nyelvét magyar királyi felségjogánál fogva teszi németté. (Ugy van! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Hála istennek — és dicsőség legyen érte őseinknek —• ilyen a múltban soha sem fordult elő. Ha nem tudtak őseink alkotni, legalább nem romboltak. (Igaz! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Csak az uj magyarok, a magyar Lustkandelek állították fel azon tant, hogy még a levegő is a király felségjogai közé tartozik. Azt nagyon jól tudjuk, hogy 1867-ben a magyar hadsereg, mint az egész hadsereg kiegészítő része iktattatott törvénybe, de azért azt vitatják, hogy a magyar hadsereg nyelve lehet német. Ez csak az 1867-ik évi törvény kijátszásával történhetik meg, mert azok az urak, a kik itt felszólaltak, a következőképen okoskodnak. (Halljuk! Halljuk!/ Azt mondják: a hadsereg nyelve a hadsereg belszervezetéhez tartozik, ámde a belszervezetre vonatkozó jog katonai felségjog, tehát a magyar hadsereg nyelve is felségjog; minthogy pedig a király a felségjogok gyakorlásában nem korlátozható, ennélfogva a király a magyar hadsereg nyelvét németté teheti. Ez az ő okoskodásuk. Csakhogy ez a szillogizmus nagyon sántit és ez a szillogizmus, ez a szarvasokoskodás eszembe juttatja a debreczeni diákok esetét. (Halljuk! Halljuk!) Egyszer utaztak a diákok, a fuvaros vitte a diáksereget Debreczenből haza. Ültek ott vagy heten-nyolezan, mind olyan öreg diákok a kocsin. Azt kérdezi egyszer a kocsis: Mit tudnak kegyelmetek oly sokáig tanulni a kollégiumban? ázt mondja erre az egyik, hogv okoskodni tanulnak. Mi az az okoskodás? Mindjárt megmagyarázom én kigyelmednek. Épen Szováth mellett mentek el. Azt mondja: Hát tudja-e kigyelmed és elhiszi-e azt, hogy mikor a kés a hüvelyben van, hát akkor helyben van ? Épen én magam is ott szoktam hordani, feleli rá a kocsis. Hát Szováth helyben van, tehát Szováth hüvelyben van. Látja: ez az okoskodás. (Helyeslés és derültség a szélsőbaloldalon.) Vagyis a magyar király gyakorolván felségjogát, a magyar királynak joga van a magyar hadsereg nyelvét németté tenni. (Ugy van! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) T. ház! Sem a XII. törvényezikk, sem a védkötelezettségi törvény nem mondja azt, hogy a nemzeti nyelv a hadsereg belszervezetéhez tarI tozik. Azt is tudjuk, hogy a német nyelv a had3*