Képviselőházi napló, 1901. XIII. kötet • 1903. márczius 9–márczius 26.
Ülésnapok - 1901-231
234 231. országos ülés 1903 márczius 18-án, szerdán. a t. házat s ez az, hogy ennek a szindikátusnak többsége ellenzéki emberekhői állott és hogy a szindikátus állásfoglalását sohasem a politikai tekintet, hanem mindig az -vezette, ujságiró-e az illető, vagy pedig olyan ember, a ki csak ad hoc akar újságíróként szerepelni, hogy a kedvezményeket élvezhesse. (Ugy van! jobbfelöl.) Más kritériuma a szindikátusnak nem volt, más indokok a szindikátust nem is vezették és ha a szindikátus azt mondta valakire, hogy annak a jegy meg nem adandó, akkor az illető bizonyára nem érdemelte meg, bizonyára nem volt újságíró. (Helyeslés a jobboldalon. Felkiáltások a szélsobaloldalon: Ez személyes kérdés volt ?) Igen, a megtámadott újságírók védekezése volt. Szüllő Géza: Én azt hiszem, hogy a házszabályok szigorú megtartása mindig a mi érdekünkben, a kisebbség érdekében áll és hogy most, mikor az elnök ur megengedte, hogy Kubik képviselő ur interpellácziójának elintézése előtt Vészi József képviselő ur személyes kérdésben szót emeljen, a házszabályokon sérelem esett. (Ugy van! balfelöl,) Tegyük in concreto az esetet. Ezt ki lehet használni bármikor, ha vissza akarnak élni a szólásszabadsággal, mert ily módon 20—30—40 ember beszélhet, mielőtt határozat hozatnék. Nekünk kötelességünk lett volna, hogy mikor az iiiterpellácziora a miniszter ur felelt, azt tudomásul vegyük, vagy tudomásul ne vegyük; azután meg felszólalhatott volna személyes kérdésben bárki, a ki érintve volt. így szól a házszabályoknak 205. § ~Ol IS) ti mely szerint a miniszter válaszára felelhet még az illető képviselő, de más nem. További diskusszió tehát ki van zárva. Kérem, méltóztassanak ezt a jövőben tekintetbe venni. (Helyeslés a baloldalon.) Elnök: A személyes kérdés alapjául szolgált közbeszólás az interpelláczió alatt történt, azzal összefüggött és igy az interpelláczióval egyidejűleg kellett nekem az illetőnek, a ki személyes kérdésben szót kért, a szót megadni. (Ugy van! jobbfelöl,) Ez a házszabályok értelmében történt, mert azok megengedik, hogy ha a személyes kérdés a tárgygyal összefügg, az illető sértett rögtön felszólalhasson. (Ugy van! jobbfelöl.) Azt hiszem, hogy ez a házszabályok liberális értelmezésének teljesen megfelel. (Helyeslés jobbfelöl.) Kubik Béla: T. ház! Ezen inczidens után a személyes kérdést illetőleg méltóztassék megengedni, hogy a miniszter ur válaszára viszonválaszomat megadjam. (Helyeslés a szélsobaloldalon.) Vészi József igen t. képviselőtársam egy nekem igen kedvező adatot bocsátott rendelkezésemre, a midőn elismerte azt, hogy az ő lapjánál húsz a szabadjegyek száma. Vészi József: Minden ellenzéki lapnak több szabadjegye van! (Mozgás és zaj a szélsobaloldalon. Elnök csenget.) Kubik Béla: Én ebből természetszerűleg csak azt a konzekvencziát vonom le, hogy annak a miskolczi ellenzéki lapnak szerkesztője (Halljuk! Halljuk! a szélsőbaloldalon.) — mert bizonyosan van szerkesztője, hiszen kell ott lennie valakinek, a ki azt az újságot csinálja — a másik két újsággal szemben szintén kell, hogy ilyenféle vasúti kedvezményben részesüljön ; kell, hogy akkor, a midőn egy budapesti lap Vészi József igen t. képviselőtársam elismerése szerint húsz szabadjegygyei bir, az a miskolczi lap a másik két lappal szemben, a melyeknek két-két jegyük van, legalább egy szabadjegygyei bírjon. A t. kereskedelemügyi miniszter urnak azon válaszára, hogy a felelőséget ő viseli, csak annyit mondhatok, hogy azt az okmányt, a melyet nekem megmutatott és a melyet a szindikátus nem véleményezett, tulajdonképen nem ő intézte el, hanem az a szindikátus, mert annak akarata szerint lett az ügy elintézve. A miniszter ur tehát vállalhatja ezért a felelőséget, azonban a tény maga nem az övé és ^ezért a felelőséget csak másodsorban viselheti. Én igen helyesnek tartom azt, hogyha a miniszter ur ezt a kérdést elintézi, azonban nem tartom helyesnek, hogy azt egy ilyen szindikátusra bízza. E szindikátusról azt mondja Vészi József t. képviselőtársam, hogy ott az ellenzéki tagok vannak többségben és hogy az ellenzéki lapoknak több szabadjegyük van. Ez mind olyan, a mit én helytelennek nem tartok, de abban, hogy a kérdés egy szindikátusra bízatott, tendencziát látok; azt helyesnek nem tartom és a miniszter ur válaszát el nem fogadhatom. (Helyeslés a szélsobaloldalon. Mozgás jobbfelöl,) Elnök: Kérdem a t. házat, tudomásul veszi-e a kereskedelemügyi miniszter urnak Kubik Béla képviselő ur interpellácziójára adott válaszát, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azon képviselő urakat, a kik a választ tudomásul veszik, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) A ház a kereskedelemügyi miniszter ur válaszát tudomásul vette. Következik Szalay László képviselő ur interpellácziója az ipartestületi békéltető-bíróságok alapszabályai lárgyában a belügyi- és kereskedelemügyi miniszterekhez. Kubik Béla: Már háromnegyed három, hagyjuk abba! (Félkiáltások a szélsőbaloldalon: Nincs itt Szalay képviselő!) Elnök: Akkor következik Boda Vilmos képviselő ur interpellácziója a bosnyák vasutak tárgyában a miniszterelnök úrhoz. Kubik Béla: Késő van, halaszszuk el! (Felkiáltások a szélsobaloldalon: Holnap! Holnap! Jobb felöl: Ma! Mozgás és zaj.) Elnök: Kérem Boda képviselő urat, szíveskedjék interpelláczióját előterjeszteni. (Halljuk! Halljuk!) Boda Vilmos: Kérnem kell a t. házat, hogy, mMel az idő már előrehaladt, méltóztassék meg-