Képviselőházi napló, 1901. XIII. kötet • 1903. márczius 9–márczius 26.

Ülésnapok - 1901-231

212 231. országos ülés 1903 betett, mert itt egy rendőri kihágási, vagy bűnesetről és nem politikai tényről van sző; tegnap értesültem először valamely lapból erről a dologról és mibelyt értesültem róla, azonnal jelentést tétettem magamnak és elmondattam magamnak a dolgot. Különben itt fekszik most előttem az Írásbeli jelentés is. Ezen jelentésből az derül ki, hogy a midőn az a kérdéses darab már két, sőt bárom napon át adatott és senki nek eszeágában sem volt olyasféle rendszabályokat alkalmazni, hogy annak előadását megakadályozzák: hétfőn, — nem is 15-én, hanem 16-án — a darab harmadszori előadása után este megjelent a színházban a rendőri hatóság azzal a kiküldetéssel és parancscsal, (Halljuk! Halljuk!) hogy, miután alapos a gyanú, történt följelentések folytán . . . (Zajos felkiáltások a hal- és a szélsöbaloläalon: Ki tett följelentést ?) Rakovszky István: A Singer ismeretlenje! (Derültség.) Széll Kálmán miniszterelnök: ... hogy az ott használt egyenruhák tiltott és nem megengedett utón jutottak a színháznak birtokába; hogy azok a Ludovika-Akadémiából vagy máshonnan tiltott módon kerültek oda; tehát vizsgálja meg a dolgot és ha a gyanú alaposnak bizonyul, foglalja le azokat a ruhákat. Ez történt meg. Az előadást bevárta az illető orgánum és az előadás után megvizsgálta azon ruhákat, s mintán azok legnagyobb részén kincstári bélyegeket talált és nem találta — legalább egj némelyikénél — a kiselejtezésnek a jeleit, hát mint alapos gyanú alatt lévő holmit lefoglalta . . . (Egy hang a szélsőbaloldalon: Mert a»Gotterhalte« ellen játszottak! Nagy zaj a szélsöbaloläalon. Halljuk! Halljuk! a jobb oldalon.) Ezért és semmi más intenczióból, mint hogy ezen kihágásnak és bűnténynek gyanúja alatt álló esetet megvizsgálja, s a szerint a maga rendőri hatáskörében eljárjon. És ezt tette a büntető perrendtartás 98. szakasza alapján, a mely megengedi a rendőri hatóságnak, hogy sürgős szükség esetén bírói végzés nélkül is foganatosíthasson lefoglalást. Kubik Béla: Reggel 6-tól este 9-ig! Széll Kálmán miniszterelnök: Fennáll az illetőnek a panaszjoga a bíróság előtt, hogy magának kártérítést és elégtételt szerezzen, s az eljárás ellen a lépéseket megtehesse. (Nagy zaj és ellenmondások a szélsöbaloläalon. Elnök csenget.) Ez nem házkutatás volt. Zboray Miklós: Elkobzás! Széll Kálmán miniszterelnök: A színházban, tehát úgyszólván nyilvános helyen . . . Zboray Miklós: Tulajdonnak elrablása! (Ugy van! Ugy van! a szélsöbaloldahn.) Széll Kálmán miniszterelnök: ... mondom, nyilvános helyen történt (Nagy zaj a szélsöbaloläalon.) ezeknek az egyenruháknak lefoglalása. Ez az eset. Ez történt. (Zaj balfelöl.) Elnök (csenget): Csendet kérek ! Széll Kálmán miniszterelnök: (Egy hang a szélsöbaloldahn: HMatalos fosztogatás volt!) A márczius 18-án, szerdán. vizsgálat folyamán kiderült és már az illető színigazgató ur kijelentése is igazolta, hogy ezen ruhadarabok, holmik valami Hecht nevezetű kereskedőtől vásároltattak, a ki csakugyan a Ludoviczeummal és a hadsereggel szerződéses viszonyban áll, hogy holmi ily kimustrált ruhákat átvegyen. (Nagy zaj a szélsöbaloläalon.) Az ezen kereskedővel kötött szerződésben azonban benne van, hogy az ilyesmit közforgalom tárgyává tennie, azt tovább árusítania nem szabad. Azonkívül a szabályzat az, hogy színpadon lehet ugyan katonai, ugy közös hadseregbeli, mint honvédségi egyenruhákhoz hasonlókat használni, de azoknak teljesen hasonlóknak még sem szabad lenni. Ezek pedig teljesen hasonlók voltak. Beőthy Ákos: Melyik törvény irja ezt elő? (Nagy zaj balfelöl. Halljuk! Halljuk! a jobboldalon.) Zboray Miklós: Jogtalanul történt ! Széll Kálmán miniszterelnök: Az eljárás ezen az alapon indult meg, ezen az alapon történt a lefoglalás. Fenn van az illetőnek a törvény értelmében előirt panaszlási joga. (Nagy zaj a szélsöbaloläalon.) Minderről én jelentést kapván, kiadtam azt az utasítást, (Zaj. Elnök csenget.) hogy azonnal fejezzék be az eljárást és a lehető leggyorsabban tisztázni kell, hogy ezen ruhadarabok, vagy holmik csakugyan gyanú alatt állanak-e, hogyan jutottak, tiltott vagy nem tiltott uton-e az illetőnek birtokába és hogyha alaptalannak bizonyul a gyanú, akkor azokat vissza kell adni. Az eljárás befejezése után, ez ma reggel meg is történik. (Mozgás a szélsöbaloläalon.) Kubik Béla: Nem igaz, még eddig nem adták vissza! (Nagy zaj bal felölj) Széll Kálmán miniszterelnök: Itt van előttem a rendőrségnek a jelentése. Kubik Béla: Akkor az hazudott! Nem igaz ! Biztosan tudom, hogy nem adatott vissza ! Elnök: Csendet kérek. Ilyeneket nem lehet mondani. (Nagy zaj a szélsöbaloldahn. Halljuk! Halljuk! jobbfelöl.) Kubik Béla: Hát akkor megcsalták a miniszterelnök urat! Széll Kálmán miniszterelnök: Dehogy hazudott, ma délelőtt fognak visszaadatni a holmik, ez megtörténik. Felolvasom a jelentést és Kubik Béla képviselő ur utána fog járhatni annak, a mi a jelentésben van. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: A papiroson ott lehet! Olvassa): »A velünk felvett jegyzőkönyv alapján azonban intézkedtem, hogy ma délelőtt Leszkay András igazgató behívassák és neki minden további eljárás beszüntetésével a ruhadarabok visszaadassanak*. Kubik Béla: Nem adattak vissza! Széll Kálmán miniszterelnök: Azt mondtam, hogy ma reggel visszaadassanak. (Nagy zaj a bal- és a szélsöbaloläalon.) Elnök: Csendet kérek! Széll Kálmán miniszterelnök: Hát itt semmiféle intenczionált, előre megfontolt valami kü-