Képviselőházi napló, 1901. XIII. kötet • 1903. márczius 9–márczius 26.

Ülésnapok - 1901-230

230. országos ülés 1903 az adókönyvekben nyugtáznak«. (Helyeslés a haloldalon.) Ezt a javaslatot már aláírták tizen; azért írattam alá, hogy majdan a zárszó jogával élhessek. Ennek a javaslatnak, a mely a katonai javaslatokkal csak nagyon laza összefüggésben áll, magyarázatára szolgálnak közgazdasági helyzetünk és azok a visszaélések, a melyek a katonai szállításoknál tapasztalhatók. Ezek mindenféle szállításnál előfordulnak, de a magyar gazdákat különösen nyomják az által, hogy ki vannak zárva úgyszólván minden katonai szállításból, holott köztudomású, hogy a katonai élelmezési hMatalok által megállapított egységárak nem minimális árak, ellenben azok az árak, a melyeket a magyar termelők a piaczon kaphatnak a szatócsoknál és egyebütt, valóban a minimálisnál is minimálisabbak. (Felkiáltások a baloldalon: Ez igy van!) Én ezzel a javaslattal a magyar mezőgazdákat és pedig a nagybirtokosokat ép ugy, mint a kisbirtokosokat, de főleg az utóbbiakat fel akarom szabadítani ettől az uzsorától, mert ha annak a kisbirtokosnak jogában áll, hogy összepakolja az ő kis búzáját vagy zabját és azt — annyi meg annyi métermázsát — beszállítja ő, illetőleg az a szövetkezet a katonai élelmezési hMatalnak és az köteles, ha a minőségnek megfelel, azt elfogadni, akkor az megszabadul attól a kényszertől, a melynek ma alá van vetve. Ennek ezélszerüsége már prakticze be van bizonyítva, mert Németországban (Bajorországban) már behozták. Ez nem rontja le a hadsereg üzleti összeköttetéseit, hiszen minden gazda csak állami adójának erejéig van jogosítva a beszállításra. Már most mikor augusztusban kezdődik az adóvégrehajtás, a mely a mi népünknek legnagyobb megrontója, ez alól menekedhetik a mi népünk, ha akkor, mikor az egész esztendőről való adóért szorítják, oda megy, rendes áron eladja terményeit és azzal az adóhMatalnak beszámol. Ezzel az állami szükséglet jobban lesz kiszolgálva, (ügy van! a néppárton és a szélsőbaloldalon.) Ezt a javaslatomat, a mely, azt hiszem, politikai jelentőséggel nem bír, a melyet a kormánypártnak a mezőgazdaság iránt melegen érdeklődő minden tagja elfogadhat, ajánlom a mélyen t. kormánynak és a t. többségnek kegyes pártfogásába. Egyébként pedig elfogadom Rakovszky István t. képviselőtársamnak határozati javaslatát. (Élénk helyeslés és éljenzés a néppárton és a szélsőbal-oldalon. A szónokot számosan üdvözlik.) Endrey Gyula jegyző: Kubik Béla! Kubik Béla: T. ház! Az idő előrehaladottságára való tekintettel (Nagy zaj a jobboldalon.) kérnem kell a t. bázat, méltóztassék nekem engedelmet adni arra, hogy a legközelebbi ülésen mondhassam el beszédemet. (Elénk helyeslés márczius 17-én, kedden. 205 a néppárton és a szélsőhaloldalon. Zaj a jobboldalon.) Elnök: Most öt perczezel múlt félhárom. Lengyel Zoltán : Az ülés elején is kérheti és a ház azt megadhatja. Elnök: A ház mindent tehet, mert a háznak minden hatalmában áll. Én azonban ezt a kérést nem terjeszthetem elő hMatalból máskor, mint csak akkor, a mikor egy negyed órával az ülés befejezése előtt kerül valakire a sor. (Zaj a szélsíibaloldalon.) Lengyel Zoltán: Akkor nem szükséges szavazásra bocsátani. Elnök: De akkor is meg kell kérdezni. (Ugy van! jobb felöl.) Lengyei Zoltán: A házszabályokhoz kérek szót. (Zaj a jobboldalon.) Mindenkinek jogában van kérni a házat arra, hogy beszédét másnap, vagy a mikor tetszik, mondhassa el. A házszabályoknak illető szakasza pusztán csak arra vonatkozik, hogy akkor nem tagadhatja meg a ház hozzájárulását attól, hogy másnap tarthassa meg a képviselő beszédét. Most pedig az elnöknek a házszabályok szerint kötelessége megkérdezni a házat, hogy beleegyezik-e ebbe, vagy nem ? Egyszerű szavazással dönt a ház e kérdés felett. Ha beleegyezik, a szónok holnap beszél; ha nem, ma. Ez az én felfogásom. Elnök: T. képviselőház! A t. képviselő ur, a ki az elnökséget kötelességeire figyelmeztetni jónak látta, (Derültség jobbfelöl.) igen nagy tévedésben van a házszabályok rendelkezését illetőleg, mert a t. képviselő ur ugy vélekedik, hogy a házszabályok az utolsó negyed órában felszólalóra nézve feltétlenül megadják azt a jogot, hogy beszédét a következő ülésre halaszthassa, holott a házszabályok 212. §-a azt mondja, hogy : »a szólásra felirottak közül azon tag, kire az ülés meghatározott idejének vége előtt egy óranegyeddel kerül a sor, joggal bír, vagy az ülés idejének meghosszabbítását kérni, hogy beszédét elmondhassa, vagy az ülésnek befejezését kérni, egész beszédjének a következő ülésre halaszthatása végett.« De itt is a háznak belátásától függ, hogy miképen dönt. Rakovszky István : Szavazzunk! Elnök: Különben ragaszkodik-e a képviselő ur ahhoz, hogy megkérdezzem a házat? Kubik Béla: Igen. Elnök: Akkor kérdem a t. házat, . .. Lengyel Zoltán: Bocsánatot kérek, személyes kérdésben kérek szót. Én nem akartam az elnökségnek semmiféle utasítást adni, ez tőlem egészen távol állt. Én a házszabályokat igy értelmezem, mert a mióta szerencsés vagyok a háznak tagja lenni, azóta több eset fordult elő, a mikor minden alkalommal igy értelmeztük a házszabályokat, hogy fél három vagy fél kettő előtt a szónok megkérhette a házat, hogy beszédét másnapra halaszthassa és a házban mindig volt annyi méltányosság, hogy azt meg is adta. Öt perczezel, vagy