Képviselőházi napló, 1901. XIII. kötet • 1903. márczius 9–márczius 26.
Ülésnapok - 1901-229
180 229. országos ülés 1903 márczius 16-án, hétfőn. köröket arra, hogy a legmerészebb ellentétbe helyezkedjenek állami önállóságunkkal. Hiszen Magyarország teljesen el van sikkasztva törvényeinkből is, intézményeinkből is, mert sem külügyünk, sem pénzügyünk, sem hadügyünk a külfölddel szemben nincs és mi e szempontból nem önálló, nem magyar, nem is közös, hanem autonomikus szervei vagyunk a birodalmi politikának. (Igaz! Ugy van ! a széh'íbaloldalon.) Itt van a közös hadügyminiszternek a kinevezése, kMágtam a német hMatalos lapból: »Lieber Feldzeugmeister Ritter von Pittreich!« Franz Josef, Goluchowsky j ellenjegyzésével. »Ich ernenne Sie zu meinem Reicbskriegsmmister«. Ez a legnagyobb visszaélés önállóságunk és alkotmán} os felfogásunk ellen és ezt büntetlenül tűrni vagyunk kénytelenek, mert bele sem avatkozhatunk, mMel benne van az osztrák törvényekben és igy ott törvényes kifejezés. Kubik Béla: Miért nem változtat ezen a miniszterelnök ur ? Beőthy Ákos: Ilyeneket nem hall! Széll Kálmán miniszterelnök: Dehogy nem, hall az mindent ! (Derültség.) Beőthy Ákos: Csak nem tesz semmit ! Kubik Béla: Ugy tesz, mintha nem hallaná! Széll Kálmán miniszterelnök: Meg is teszi, a mit kell! Kubik Béla: Itt csak kellene tenni! Sebess Dénes: Azok, a kik a 67-es kiegyezést megalkották, kétségen kMül jó hazafiak voltak s azt hitték, hogy ez alapját fogja képezni önálló fejlődésünknek s a honvédség kiindulási pontja lesz az önálló nemzeti hadseregnek, pedig a honvédség kiegészítő részévé vált a közös hadseregnek. Befejezem beszédemet egy jó tanácsosai, melyet a honvédelmi vezetőségnek akarok adni. (Halljuk! Halljuk!) HMatkozom a Dienstreglement 21. §-ára, mely a visszavonulásról szól. Bsöthy Ákos: Rückwärts-concentrirung! Sebess Dénes: Ez akkor vihető keresztül súlyos veszteség nélkül, ha a szakasz nem lépett az ellenség hatásos tüzkörébe és a visszavonulás szökellésszerüen történjek. Endrey Gyula: Grazellaszerüen! Sebess Dénes: Azt a tanácsot akarom adni az igen t. honvédelmi miniszter urnak, ki sajnálatunkra most talán beteg, igyekezzék a viszszavonulásnak útját megtalálni, mert még nem lépett az ellenség hatásos tüzkörébe és igyekezzék ezt a javaslatot visszavonni, mert mi azt a végletekig teljes erővel fogjuk ellenezni. Hogy küzdelmeink az osztrák katonai és politikai körökkel szemben jogosak és igazságosak, annak világos tanúbizonyságát a németországi, a berlini politikai körök adták meg. (Halljuk! Halljuk!) Nem kerülhette ki figyelmüket az ezelőtt két nappal a »Berliner Tagblatt«-ban »Die militärische Krisis in Österreich-Ungarn« czim alatt megjelent czikk, mely a magyar parlamentben folyó katonai vitával foglalkozott s azt mondta, hogy itt voltaképen nem a magyar ellenzék, nem a magyar parlament, vagy a magyar minisztérium válságáról van szó, hanem katonai válságról és arról, hogy a közös hadsereg reorganizáltassék, hogy már áldozata is volt ennek a reorganizálásnak Krieghammer személyében, ki a bekövetkezendő reorganizálás előjeleképen megbukott. Rámutat e czikk arra a hibára, mely elkövettetett azáltal, hogy a javaslatot megelőzőleg egy teljesen igazságtalan és törvénytelen javaslat terjesztetett be, s hogy azt a beterjesztő honvédelmi miniszter kénytelen volt visszavonni. Reámutat arra, hogy ez csak mérgesiti a helyzetet és ez tette olyan vigasztalhatatlanná a helyzetet. Fölemlíti és felsorolja a czikk azokat a katonai követeléseket, a melyek a kormánypárt egy részéről felhangzottak, a volt nemzeti párt részéről, és formulázza a függetlenségi párt részéről felhangzó követeléseket is, a melyeket ugy fejez ki, hogy: magyar nemzeti hadsereg magyar vezényleti nyelvvel. Azt mondja továbbá a czikk, hogy Ausztriában lecsendesithette az elégedetlenséget és az oppozicziót a javaslatok ellen a Krieghammer bukása, meri Krieghammer nem volt rokonszenves az osztrák politikai körök előtt, azonban Magyarországon arról, hogy az obstrukezió bármily módon és formában ezen követelmények kielégítése nélkül leszereltessék, szó sem lehet. Hogyan menekedjenek meg a kormányzati körök ezen vigasztalhatatlan helyzetből ? folytatja a czikk. Miniszterkrizisáltal? Ez nem segíthet a helyzeten. Széll Kálmán legközvetlenebb utódjául gr. Apponyi Albertet lehetne megnevezni, de neki sem lehet ereje ahhoz, hogy az ellenzék harczát leküzdhesse. Szólhatnánk Tisza Istvánról, vagy gr. Andrássy Gyuláról, de ezeket az ellenzék a parlamentben talán még szóhoz sem engedné jutni. (Derültség és helyeslés a szélsöbaloldalon.) Endrey Gyula: He jól ismerik a helyzetet! Sebess Dénes: Másik jelölt lenne gr. Csáky Albin, a ki — azt mondja — »um eine ÜSÍuance radicaler gefärbt, als Koloman von Széll.« Széll Kálmán miniszterelnök: No azt csak meghallgatom, hogy az én utódaimról mit mondanak. Sebess Dénes: Méltóztassék meghallgatni! Nagyon érdekes! Azt mondja, hogy gr. Csáky maga is erőtlen lehet és lesz ezen követelések teljesítésére, illetőleg az ellenzék visszaverésére. Azt mondja továbbá a czikk, hogy ezelőtt egypár héttel . . . Széll Kálmán miniszterelnök: Melyik lapról van szó? Sebess Dénes: A » Berliner Tagblatt« legutóbbi száma! (Felkiáltások jobbfelöl: Hazafias lap! Jó forrás !j Széll Kálmán miniszterelnök: Az szentírás? Zsurnaliszta tudja, hogy nem szentírás az ilyen! (Derültség.)
