Képviselőházi napló, 1901. XIII. kötet • 1903. márczius 9–márczius 26.

Ülésnapok - 1901-226

236'. országos ülés 1903 márczius 12-én, csütörtökön. 97 a generalstablerek, hogy menjünk oda, a honnan kijöttünk. (Hosszantartó derültség.) Kérem, majd tisztázzuk a dolgot. Szóval, ha követjük azt a tanácsot, a mit a generalstab adott, nagy baj lett volna. Mert hogy alakult a szituáczió? Már meg voltunk tizedelve. Alig ötezren voltunk. Velünk szemben 27 tábor, körülbelül tizennégyezernyi rendes török gyalogság. Ha visszamegyünk ax-ra, a merre a generalstab szerint kellett volna, felszabadítjuk a nyitott utat, Filippovicstól elzárják a visszavonulást, és beáll egy világraszóló katasztrófa. Ekkor, mondom, történt az, a minek az érdemére csak később jutottak rá, hogy ugyanis Szapáry mentett meg minket és a hadsereget. O mondta, hogy megyünk Dobojnak és biztosítjuk a hátvédet. Ilyen észjárás, ilyen szellem kell a hadseregnek, B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Hiszen meg volt! Förster Ottó: Nem akarok kritikát gyakorolni, de elmondok egyet-mást tapasztalataimból, Még sokat elmondhatnék, de félek, hogyha mindig egy országban utazom, megunják. Az ember szereti a variácziót. Sajnos, csak Boszniában voltam, és csak azt mondhatom, a mit tapasztaltam. De ebből lehet arra következtetni, hogy modernizálásra van szüksége a hadseregnek. Sokat ki kell dobni, a mi elavult. (Igaz! Ügy van! a szélsobalóldalon.) Megmondatott ez háborúra vonatkozólag már sokaktól, de vonatkozik ez a békére nézve is. Nem én mondom, de hallottam mástól, aktMoktól. Nevet nem említek, mert az az illető ugyancsak nem avanzsirozna többé. De, hogy hibák vannak, és sokat kellene javítani, az bizonyos. B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Sok a doktor! • Förster Ottó: Ha a németek ugy haladtak volna a franczia háborúban mint mi, ElzászLotharingia nem volna az övéké. Tessék csak nézni, egy lépést sem tettek, a, mig nem volt ott a menázsi és a municzió. A jóllakott katona gyorsabban jár, mint az éhes katona. így aztán gyorsabban haladhattak. Pichler Győző: Nálunk minden főherczeg generális! (Zaj. Az elnök csenget.) Förster Ottó : T. ház ! Minthogy megígértem, nem térhetek ki előle, hogy b. Solymossy t. barátommal ne polemizáljak. (Halljuk! Halljuk !) Ezt c^ak most, másodsorban tehetem, mert eddig sokkal nagyobb urakkal polemizáltam, a kik rossz néven vehetik, generálisokkal, de ő is főhadnagy, én is, csakhogy ő a béke főhadnagya volt, én meg a háborúé, és így talán több tapasztalattal mehetek bele a vitatkozásba. Ballagi Géza: Éljen! Förster Ottó: Te meg ne beszélj, mert soha sem voltál katona. (Derültség.) Ballagi Géza: Voltam! Káplár voltam! Förster Ottó: Ha az osztrák hadsereg csak ugy ballagott volna, mint te, akkor jó volna. (Derültség.) KÉFVH. KAPLÓ. 1901 1906. SJII. KÖTET. Kubik Béla: De ó' azért szolgál hMen! (Derültség.) Förster Ottó: Én mint ellenzéki képviselő is elismeréssel tartozom Solymossy barátomnak beszéde egyes részeiért, mert tényleg nagyon sok jó, okos dolgot mondott, és beszédének elejét nem is veszem kritika alá, mert legfeljebb azt kellene mondanom, hogy minden jól van, a mit mondott. Kezdődik a kritikám, midőn azt mondja, hogy tagadhatatlan, hogy ilyen javaslat még nem feküdt a ház asztalán. Ez tény, mert ilyen javaslat még nem feküdt itt, a mely senkinek sem kell. (Derültség) Hoznak fel mindenféle kényszerítő okot az elfogadására, de én olyan kényszerítő okot, hogy mondjunk le meggyőződésünkről és szavazzunk, nem ismerhetek el. A háborút ki lehet egalizálni másként. B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Hogyan ? Förster Ottó: Már az is 40 °/

0 létszámszaporitás, ha a hadsereg olyan szellemmel, élettel és vezénylettel vezettetik, a milyen kell. Ez olyan óriási különbség, hogy a honvédelmi miniszter urnak szeretném elmesélni, de inkább prMátim fogom elmondani, mert nagyon hosszú dolog. Benn van a beszédében, hogy ilyen javaslat a ház asztalán nem feküdt, benn van, hogy óriási áldozattal jár s a másik felén meg az van, hogy nem olyan óriási az áldozat. Ha megvolna a pénz, ha heverne valahol egy pinczében, nem bánnám, de én ezt nem látom, mert hiszen ha megvolna a pénz. már régen nem volna meg. (Elénk derültség.) 0 hMatkozik például, — hogy folytassam tovább, hiszen szelid kritikát gyakorolok felette, mert nem tehet róla, hogy fel kellett neki szó lalni (Derültség.) — hMatkozik Angliára, hogy Anglia mily erőfeszítéseket tett. Elfelejti azonban összhangzásba hozni Angliával a mi állapotainkat, hogy Anglia egymagában áll szövetséges nélkül, ott vannak a rengeteg gyarmatai. Ha ma mind fellázad ellene, persze nagy baj volna, de ideig-óráig kisebb hadsereggel is fenn tudja magát tartani, mert annyi pénze van, hogy annyi hadserege lesz, a mennyit akar. Angliára nem hMatkozhatik velünk szemben, de azt nem értem, ha nagyon dicsekszik a hármasszövetséggel. Hát akkor minek az az optimizmus, hogy a mit egy millió ember nem bir megvédeni, azt 120.000 meg tudja védeni? Ha nem számithatunk arra a nagy német hadseregre, akkor ne erőltessük meg magunkat. A gazdag ember fizethet, de a ki ott jár a vidéken, az láthatja, hogy minden krajczár fáj, mert azt is másra lehetne fordítani annak a szegénynek. Azt mondja, hogy minden községre esik egy ember, de elfelejti, hogy talán annak az egynek a legkeservesebb, ha mi nem is érezzük. (Igaz! Ugy van! bálfelöl.) A másik, a mire hMatkozik, Oroszország. Nagyon természetes, hogy nekünk nincs annyi hadseregünk, 13