Képviselőházi napló, 1901. XII. kötet • 1903. február 17–márczius 7.
Ülésnapok - 1901-210
210. országos ülés 1903 február i9-én, csütörtökön. 81 Babó Mihály: Félremagyarázott szavaimnak helyreigazítása czimén kérek szót. A t. honvédelmi miniszter ur arra hMatkozik, hogy tiz évre volt megállapítva a létszám, a mely ő Felsége kívánságára lett volna megváltoztatható. B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Tiz év alatt! Babó Mihály: Tiz év alatt! Én nem vitatom, hogy vagyok olyan erős jogász, mint a t. honvédelmi miniszter ur. B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Mindenesetre erősehb! (Derültség.) Babó Mihály; De bocsánatot kérek, hogy szem cló'tt tartva a jogot, és hMatkozva az 1902: II. törvényczikkre, azt mondom, igenis ő Felségének ténye, mert máskép nem lehet idejönni, mert ha ez nem ő Felségének ténye, t. honvédelmi miniszter ur, akkor, miután annak a törvényjavaslatnak hatálya megszűnt 1902. deczember 31-ikén, akkor, t. honvédelmi miniszter ur, annak a törvénynek alapján önöknek idejönni nem lehet, önöknek a véderő-javaslattal kell jönniök. B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Novemberben jöttünk, akkor még érvényben állott! Babó Mihály: Bocsánatot kérek, érvényben állott a törvény, hogy az ujonezlétszám, a mely változatlanul tartatott fenn 1902. deczember 31-ikéig, igenis, kormánytény, kormányjavaslat alakjában itt tárgyaltassék, hogy változatlanul f en tar tátik-e, vagy nem? Ebben igaza van a t. honvédelmi miniszter urnak. Ehhez joga volt, talán kötelessége is. De engedjen meg a t. honvédelmi miniszter ur, ha azt állítom, hogy igenis, a létszám megváltoztatására, tehát akár felemelésére, akár leszállítására fejedelmi tény nélkül nem volt joga a miniszter urnak, ez az én közjogi tudásom magyarázata. (Helyeslés a balés a szélsőbaloldalon.) Elnök: A házszabályok 215. §-a alapján az előadó ur kMan nyilatkozni. Münnich Aurél előadó: T. képviselőház! (Halljuk! Ralijuk!) Babó Mihály igen t. képviselő ur engem oly erős támadásban részesített és egyenes kérdést intézett hozzám, hogy emiatt engedelmet kell kérnem a t. háztól, hogy daczára fogyatékos hangomnak, . . . Förster Ottó: Nem valami kellemes hang! (Derültség a bal- és a szélsőbaloldalon.) Münnich Aurél előadó: . . , röviden helyreigazítsam tévedését és ezt abban a reményben teszem, hogy azután a t. képviselő ur meg fog tűrni az előadói székben, a honnan már ki akar dobni. (Derültség jobbról.) Bevezető beszédemet — és hangsúlyoznom kell, meggondolva — a legszükségesebbre szorítottam. Egészen szárazan adtam elő azokat az indokokat, a melyek alapján ez a törvényjavaslat benyujtatott. Nem bocsátkoztam sem közjogi fejtegetésekbe, sem semmiféle katonai KÉPVH. XAPLÓ. 1901 1906. XII. KÖTET. elvek bírálásába, vagy előterjesztésébe. Azt hiszem, ezzel csak kötelességemet teljesítettem és abban a meggyőződésben vagyok, hogy e vita végén, a mely, ugy látszik, soká el fog tartani, \' Ifj az! JJgg van! a szélsőbaloldalon.) talán lesz alkalmam bővebben nyilatkozni, a mikor nyilatkozni e helyről kötelességem lesz. Ezúttal csak Babó Mihály t. képviselő urnak akarok válaszolni, a ki engem bátorság hiányával vádol, hogy nincs bennem sem őszinteség, sem bátorság, hogy a t. házat megismertessem mindazokkal a súlyos terhekkel, pénzügyi terhekkel és vérbeli terhekkel, a melyeket a törvényjavaslat magában foglal. De utalok, t. képviselőház, a bevezető-beszédemre. Abban azt mondtam: Hangsúlyoznom kell, hogy ez a törvényjavaslat az intézkedéseket csak egy évre kívánja, ez okból mindkét bizottság, ugy a véderő-, mint a pénzügyi bizottság ilyformán bírálta és tárgyalta ezt a javaslatot. Előterjesztettem továbbá e javaslat pénzügyi kiadásait és eljutottam odáig, hogy bebizonyítottam, hogy a honvédség részére 1180 emberre vonatkozólag a törvényjavaslat 75,000 korona többletköltséget fog okozni. Hozzátettem azután: Továbbá, miután az úgynevezett kézi pénz nem vétetett fel a honvédelmi miniszteri budgetbe, az hasonlókép évenkint 18.050 koronát fog igényelni. Ezt a minimális emelkedést idézi elő ez a törvényjavaslat. Már most kiragadott a t. képviselőtársam egy mondatot, a mely későbben fog jönni, de , egészen figyelmen kívül hagyta a következőket. Én azt mondtam (olvassa): »Meg kell azonban jegyezni, nehogy valaki félremagyarázza szavaimat — még olyan óvatos is voltam, erre persze zaj volt — hogyha azok az általam jelzett uj szervezetek, a tábori é8 hegyi tüzérség végleges szabályozása és szervezése életbe fog lépni, akkor természetes, hogy ujabb költségek fognak származni. (Felkiáltások a szélsőibaloldalon: Ugy-e ?) Hiszen egészen őszintén megmondom, a mint van, akkor a törvényhozásnak lesz módja és alkalma a hadügyi kormány abbeli előterjesztéseit felülbírálni.* T. ház, minden elfogulatlan képviselő úrra bízom annak megítélését, hogy van-e itt bátorság és őszinteség hiánya, a midőn a leghatározottabban rámutattam arra, hogy ha mindazon szervezetek életbe fognak lépni, akkor igenis több költség lesz. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Mennyi'?) Rátérek majd mindjárt. A képviselő ur már most kiragadja a következőt (olvassa): »Már most jelezhetem, hogy a bizottság tárgyalásai folyamán körülbelül 20 millió koronában határozta meg a hadügyi kormány ezeket a költségeket,* — tehát erre vonatkozólag is nyilatkoztam — »ezekről azonban én ma nem beszélhetek, mert nekem kötelességem ezt a törvényjavaslatot ugy, a mint van, előterjeszteni és elfogadásra ajánlani, nem pedig a jövőre nézve előterjesztéseket tenni.« Már most kérdem a t, képviselőházat, vagyok-e n