Képviselőházi napló, 1901. XII. kötet • 1903. február 17–márczius 7.

Ülésnapok - 1901-222

222. országos ülés 1903 márczius 7-én, szombaton, 391 gróf Zichy Jenőnek kedve elvétessék a küzdelemben való részvételtől ilyen támadások és piszkolódások által, nem fog eléretni, de még az a czél sem fog eléretni, a mely tulajdonképen szándékoltatik, hogy mikor megmozdul a polgárság és az ifjúság, hogy jogait gyakorolja, rögtön az ilyen disszonancziát kell széthinteni sajtóban és mindenfelé, hogy az a józan és rendet szerető polgárság elég gyáva és hitvány legyen, hogy visszavonuljon és féljen a rendzavarásoktól, hogy az ő kishitüségébe vessék bizalmukat, (Igaz! Ugy van! Tetszés a szélsobalóldalon.) A czélja az ilyen támadásoknak, hogy visszatartsák a polgárságot azon gyűléstől, viszszatartsák azon tüntetésektől, mert féltik a rendet azon szocziálistáktól, a kiknek a háta mögé állanak és a kiket támogatnak arra, hogy a polgárság jogait ne tiszteljék és a polgárság jogait megcsorbitsák. Ez, remélem, nem fog bekövetkezni, mert jön az idő rohamosan, egymásutánban, a mikor ez a közérzés mind nagyobb és nagyobb tömegeket fog áthatni és mikor az a bátorság is mind nagyobb és nagyobb lesz, hogy ez necsak a lelkek belsejében őriztessék, hanem kMigyék azt az utczára, nem a miatt, hogy azt rendzavarás tárgyává tegyék, hanem, hogy. hangot adjanak annak, hogy az embereknek mi a kívánsága és követelése és hangot adjanak annak, hogy azon többség, a mely itt ül, mi szerintünk, de a nemzet szerint is nem képviseli azt a közakaratot, a mely él ebben a nemzetben és a mely történelmileg nagy czélokból rakodott le és a melynek keresztülvitelét mi elérni kManjuk, (Elénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) Ez az egyik dolog, a melyben a napirend előtt szólni óhajtottam. A másik ezzel kapcsolatban, de már rövidebb tárgyú, a rendőrségnek az intézkedése ebben az irányban. El kell ismernem, hogy a főkapitány egész lojálisán vette tudomásul (Égy hang a szélsőbaloldalon: Kötelessége!) már hétfőn az egész tüntető körmenetnek és gyűlésnek a megtartását. Először az volt tervbe véve, hogy a gyűlés a múzeum előtt tartassák meg, a főkapitány azonban ezt barátságos megbeszélés tárgyává tevén, azt ellenezte, abból az okból, hogy az nem jó hely, mert zárt hely, a közlekedést jobban akadályozza és ő maga is helyeselte, hogy a parlament előtt levő téren, a hol nincsen közlekedési akadály, itt tartsuk meg vasárnap ezt a gyűlést, így tehát a helyre nézve is előzetesen megnyertük a hozzájárulását. A második dolog az volt, hogy tervbe lett véve egy fáklyásmenetnek a rendezése, és hogy a menet necsak Pesten rendeztessék, minthogy Budapesthez tartozik Buda is, hanem Budára is menjen át és igy tegye meg a körutat. A főkapitány azonban ebben is közlekedési nehézségeket látott, mi tehát ebben sem okoztunk nehézségeket, és beleegyeztünk abba, hogy a menet tisztán csak Pestre szorítkozzék. Ez ellen tehát semmiféle panaszt emelni nem lehet. Van azonban egy körülmény, a mely aggaszt és a melyet én bizonyos tekintetben jogosulatlannak találok a rendőrség részéről. Ha t. i. egy ilyen gyűlést rendeznek, az egész világnak felfogása szerint és az összes jogmagyarázatok szerint, az azon való részvétel azokat illeti, a kik azt a czélt magukévá teszik. Ha egyszer az általános választói jog mellett rendeznek gyűlést, akkor azoknak kell oda menni, a kik az általános választói jogot helyeslik, hogy azonban ott olyanok jelenjenek meg, a kik azt ellenzik, és odamennek rendzavarás czéljából, ezt sehol sem ismerték el jogosultnak. Ezek tartsanak külön gyűlést, külön összejöveteleket, a mikor is a számarány fog dönteni felfogásuk több, vagy kevesebb jogosultsága mellett. A felfogás tehát az, hogy ha az engedély megvan arra a gyűlésre a polgároknak és az ifjúságnak, akkor azon a gyűlésen mindazok megjelenhetnek, a kik a katonai javaslatok ellen tüntetni akarnak, a kik ennek a gyűlésnek czéljával és jellegével egyetértenek, de a ki oda megy azzal a czélzattal, hogy megakadályozza a többi polgároknak szabad véleménynyilvánítását, ez lehet az ő joga, de minden esetre rendzavarás, a melynek megakadályozása épen a közrend érdekében kívánatos. Kubinyi Géza: Hogy lehet azt megállapítani, ki menjen oda, ki nem ? Mi nem zártunk ki senkit, mikor összehívtuk a gyűlést. Kubik Béla: Tessék mellette egy másik gyűlést tartani. (Halljuk! Halljuk !) Holló Lajos: S mikor, t. ház, ez be lett jelentve a polgárság és ifjúság részéről, ugyancsak akkor be lett jelentve arra a napra, abban az időben a Szabadságtéren, tehát közel 100 vagy 200 méternyi közelben egy másik gyűlés a rendőrségnél, a szocziálista munkások gyűlése, a kik teljesen jogosítva vannak arra, hogy bármikor, bármely alkalommal és bármely más helyen gyűlést tarthassanak. De hogy ugyanazon időben iiyen térközelség mellett azon bejelentett szándékkal, hogy az ő gyűlésüket megtartván, azután zárt sorokban átmennek a j)olgárságnak és az ifjúságnak a rendőrség által tudomásul vett és jóváhagyott nagygyűlésére, ezt, t. képviselőház, nem tartom egészen a rend megőrzésére helyesen magyarázott jogelveknek és jogszokásoknak. (Igaz! Ügy van! a szélsöbaloldalon.) De ebben is a veszedelem nem itt rejlik, t. ház, hanem abban, hogy lehetetlenség elkerülni azután, mondjuk, egy suhancznak a dolgát, hogy pl. egy lámpát be ne törjenek, hogy ez meg ne történhessék egy ilyen alkalommal. A rendőrség azonban az engedélyhez, melyet magam olvastam, hozzáfűzte, hogy, a mint egy kis rendzavarást tesznek azok a szocziálisták, szétoszlatja őket és feloszlatja az egész gyűlést és az egész menetet. Hiszen ily módon, t. képviselőház, tulajdonképen módot nyújtunk arra, hogy akármilyen