Képviselőházi napló, 1901. XII. kötet • 1903. február 17–márczius 7.
Ülésnapok - 1901-221
221. országos ülés 1903 márczius 6-án f pénteken. ;!85 az ujabb terheket, de csak a jelenlegi, csak annak a hadseregnek, a melynek nyelve, zászlaja, tisztikara, jelvényei és szelleme osztrák, a melynek fen tartásához azonban pénzzel és vérrel nekünk is hozzá kell járulnunk. (Élénk helyeslés a szélsobaloldalon.) Sándor Pál: Nagyszerű olvasmány! Horváth Gyula: Önnek is módjában lesz hallani, mert kifejtem. Ez az én meggyőződésem. (Éljenzés a szélsííbaloldalon.) Mielőtt beszédemet befejezném, még egy kérdéssel kívánok foglalkozni, és ez a katonai nyugdíj. (Felkiáltások a szélsobaloldalon: Hol az előadó ?) Kubik Béla: Az őrnagy ur ebédel! Pap Zoltán: Hát legalább a főhadnagy ur üljön oda! (Vészi József es nyomban utána Münnich Aurél felmennek az előadói emelvényre, a melyet ezután Vészi elhagy.) Horváth Gyula-. Nem állítom, hogy a nyugdíj a mai megélhetési viszonyok mellett magas, sőt azokkal a követelményekkel szemben, a melyeket a katona iránt támasztanak, az alig elégséges. Ennek daczára a nyugdijak tétele óriási terheket ró az országra, azért, mert a nyugdíjazások rendszere ugy az állampolgárok, valamint a nyugdíjazottak nagy részének érdekében áll. A ki szolgálat folytán munkaképtelenné lett. vagy azt a maximális időt kiszolgálta, a midőn joga van a nyugdíjra, ám kapja meg azt, a mi őt megilleti. A mai nyugdíjazási rendszer azonban tarthatatlan és a könyelmüséggel határos, mert a nyugdíjazottaknak legalább 50 %-a szolgálatképes. Most legtöbb esetben nem a nyugdijazandónak egészségi állapota, vagy szolgálatképessége az irányadó, hanem legtöbbször az illető parancsnok, vagy más fölebbvaló önkénye vagy szeszélye. A ki a minisztériumból megkapja a levelet, hogy kérje felülvizsgáltatását, annak saját érdekében engedelmeskedni kell. Először jön a szokásos hosszabb szabadság teljes fizetéssel, azután a rokkanttá nyilvánítás és a nyugdíj. Ha valaki ellenkezik, — találnak valami okot, hogy hMatalból járhassanak el ellene, s azt nem köszöni meg. Minél magasabb állásba jutott valaki, annál könnyebben küldik nyugdíjba, s ez az oka annak, hogy annyi magasrangu tiszt, az előléptetés után aránylag rövid idő alatt nyugdíjba megy azért, mert az irányadó körök szerint az elfoglalt állást betölteni nem képes. A nyudij ázottak közt a honvédségnél aránylag legtöbb a tábornok, az ezredes, a mi elég sajátságos, mert a kinevezés előtt már meggyőződés lett volna szerezhető arról, hogy a kinevezendő képes lesz-e a neki szánt állást betölteni, vagy nem? Ez az oka annak, hogy a katonai alkalmazottaknál a tényleges szolgálatban levők száKÉPVH. NAPLÓ. 1901 1906. XII, KÖTET, mát a nyugdíjazottak száma megközelíti, sőt a magasabb állásoknál meghaladja, a mi pedig minden más foglalkozásnál lehetetlen. Egy hozzávetőleges rövid statisztika igazolni fogja, hogy ez a gazdálkodás mily terhet ró az országra. A m. kir. honvédségnél például csupán az I. honvéd kerületi parancsnokság nyilvántartásában vezettetik 30 nyugdíjas tábornok, 36 ezredes és 12 alezredes. De hogy milyen arányokat ölt a kényszernyugdijazási rendszer, azt legjobban jellemzi a következő hozzávetőleges statisztika: A m. kir. honvédségnél a hét honvédkerületben például tényleges szolgálatban álló tábornok van összesen 42, s ezzel szemben a nyugdíjazott tábornokok száma körülbelül 90. A m. kir. honvédségnél a nyugdíjazottak létszáma s a fizetett nyugdijak átlagos összege a következő: 90 tábornok átlagos 15.000 kor. nyugdíjjal = 1,350.000 K, 110 ezredes átlagos 6.000 kor. nyugdíjjal = 660.000 K, 50 alezredes átlages 5.000 kor. nyugdíjjal = 250.000 K, 270 őrnagy átlagos 3.000 kor. nyugdíjjal = 810.000 K, 450 százados átlagos 2.500 kor. nyugdíjjal = 1,125.000 K, 210 főhadnagy átlagos 800 kor. nyugdíjjal = 168.000 K, 60 hadnagy átlagos 700 kor. nyugdíjjal = 42.000 K, 30 hadbíró átlagos 3.000 kor. nyugdíjjal = 90.000 K, 130 orvos átlagos 3.000 kor. nyugdíjjal = 390.000 K, 160 kezelőtiszt átlagos 2.000 kor. nyugdíjjal = 320.000 K, 70 tisztviselő átlagos 3.000 kor. nyugdíjjal = 210.000 K, 150 havidíjas átlagos 500 kor. nyugdíjjal = 75.000 K, összesen 5,490.000 kor. A közös hadseregnél a fenti számnak és összegnek legalább ötszöröse vehető, a mi ismét 27,500.000 K. Együttesen tehát, csupán katonai nyugdijakra évenkint kerek 33 millió korona, szükséges. Nem is beszélve a közös hadsereg nyugdíjasairól, a kiknek elenyésző csekély százaléka él Magyarországon, a m. kir. honvédségnél nyugdíjazott magasabb rangú tisztek legnagyobb része Gráczban, Bécsben, s egyáltalán az országon kMül él, s ott költi el azt a nyugdijat, a mely a magyar nép keserves filléreiből származik. Természetes következménye ez annak, hogy a közös hadsereg tisztjei majdnem kMétel nélkül osztrákok. Különösebb az, hogy a m. kir. honvédség tábornokai, ezredesei, s egyáltalán főbb tisztjei miért érzik magukat szintén jobban Ausztriában, de ennek is megtaláljuk a magyarázatát a honvédelmi kormány azon eljárásában, hogy a közös hadseregből előszeretettel hozza át különösen a magasrangu tiszteket a m. kir. honvédséghez, a kik szívesen jönnek át, mert ezáltal a létszámban levő tisztek rovására még külön előnyökben is részesülnek. 4a
