Képviselőházi napló, 1901. XII. kötet • 1903. február 17–márczius 7.

Ülésnapok - 1901-208

W8. országos ülés 1903 február 17-én, kedden. 31 Thaly Kálmán: Én csak azt kérem az igen t. háztól és a t. elnök úrtól — épen nem akarván a dolgot zavarni, hanem tisztázni, — hogy a mint Gromon Dezső képviselő urnak az imént, a ki személy szerint megnevezve nem volt és még nem miniszter, meg méltóztatott engedni, hogy a miniszter ur egy állításának támogatására felszólaljon, — bátorkodtam mondani, hogy ebből az engedélyből a jövőre mi is kérünk, — ezen a czimen adassék nekem is engedély, csak egy pár rövid szó mondására. Én viszont más dolgot kívánok támogatni, a mit a miniszter ur itt előhozott. Személyes kérdésben szólani nincs jogom, hanem ha méltóztatik azzal az engedékenységgel lenni, a melylyel Gromon iránt voltak, akkor kérem nekem is megengedni, hogy szólhassak. Elnök: Kérem szépen, Gromon képviselő ur velem tudatta, bogy melyik az a tény, a melyre nézve felvilágosításokat kívánt nyújtani. Az a tény most vita tárgyát képezi, s így a t. képviselő ur nem hozott engem hasonló szerencsés helyzetbe. Thaly Kálmán : Nem tudhattam azon magánbeszélgetést, a mely Gromon és az elnök ur között történt. Elnök: Hogy ha a képviselő ur megmondja, hogy milyen tárgyban kíván szólani, akkor leszek abban a helyzetben, hogy megítélhessem, vájjon a helyzet tényleg ugyanaz - e vagy nem? Ha ugyanaz, akkor hasonlókép megadom az engedelmet a szólásra. Thaly Kálmán: En arra az okmányra nézve kérek szót, a melyet a t. miniszter ur az imént jDapirosban megmutatott, s azt mondta, hogy magánúton kész akárkinek megmutatni és hozzátette, hogy vagy hisznek a miniszter szavának vagy nem. Erre nézve kérnék szót. Elnök: Tessék, kérem. Thaly Kálmán: Tudniillik az igen t. honvédelmi miniszter ur azt mondja, hogy hiszek-e én az ő — báró Fejérváry — szavának? Természetesen, azt mondom, hogy igenis hiszek. Minthogy sokszor láttam a tapasztalatból, hogy igéretét beváltja, tehát hogyne hinnék. Hanem mikor a t. honvédelmi miniszter ur, egy kissé talán a tárgyalás hevessége által is felizgatva, okmányokat mintegy reszkető kézben tartva az izgatottságtól .. . B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Nem reszket az! Thaly Kálmán: Ez ugy volt, hisz a miniszter ur sem tud idegeinek annyira parancsolni, mint Stahremberg Gvido tudott, pedig ez is bátor legény volt. Mikor így az okmányok közt kapkodva, az egyikből és másikból felolvasott, bátorkodtam mindjárt akkor kérdezni — megszoktam már a történeti búvárkodások között — bogy kérem hiteles szövegét és dátumát. Nem tetszett erre reflektálni; pedig ha erre reflektál a t. miniszter ur, kisül, hogy ez a Hajdú, a kiről beszélünk, most is Debreczenben főhadnagy, s nem lett kihallgatva. Gromon egy másik Hajdúval vagy Juhászszal zavarta össze. Ez volt az okmány szövegének és dátumának jelentősége. Ennek az okmánynak, ha vannak magánrészei, azokat senki sem kMánta volna látni. (Egy hang balfelöl: Egyszerű jegyzek!) Ha a miniszter ur reflektált volna az én kérésemre, elejét vette volna a később utána bekövetkezett konfúziónak. Azért szerettem volna, hogy lássuk: Hajdú István debreczeni főhadnagy ur, vagy Hajdú, alias Juhász százados ur van-e benne? Ennyit akartam konstatálni. Ép ugy van, mint Gromon dolga, csak hogy világosabb. Kubik Béla: T. képviselőház! Elnök: Kubik Béla képviselő ur micsoda czimen kór szót? (Zaj a szélsöbaloldalmi.) Drakulics Pál: Micsoda dolog ez ? Hiszen csak ki akarják húzni az időt háromnegyed háromig! Elnök (csenget): Csendet kérek, képviselő ur! Tudnom kell, hogy micsoda czimen kért szót Kubik képviselő ur. Kubik Béla: A házszabályokhoz kérek szót, a mennyiben ezt a dolgot tisztáznom kell. (Zaj a szélsőbaloldalon.) A házszabályokhoz és az ülés rendjére vonatkozólag kérek szót. Rövid leszek. Nem tudom, hogy a t. honvédelmi miniszter ur az előbbi írását felkajjvári, mit mondott, de én azt hiszem, hogy azt mondta, bogy azt az irást vagy okmányt pedig »nem adom oda.« Ebből, t. ház, ha az okmányt oda nem adja, azt kell következtetnem, hogy neki ebben a dologban igaza nincsen. (Helyeslés a szélsobaloldalon.) Elnök: T. ház ! Ez a házszabályokkal semmi összefüggésben nincsen. (Helyeslés a jobboldalon.) Zboray Miklós: T. képviselőház! (Zaj.) Elnök: Mi czimen kMan a képviselő ur szólani ? Zboray Miklós: T. ház! Én megtekintettem azt az okmánynak nevezett jegyzetet és erre vonatkozólag azon a czimen kívánok szólani, a melyen megengedtetett Gromon Dezsőnek, hogy felszólalhasson. (Folytonos zaj. Felkiáltások a jobboldalon: Ez nem a házszabályokra vonatkozik !) Elnök: A képviselő urnak felszólalásából azt látom, hogy a két czim között semmiféle hasonlatosság nincsen. (Helyeslés a jobboldalon. Folytonos zaj a néppárton és szélsőbaloldalon.) Zboray Miklós: Megengedi-e a ház, hogy felszólalhassak vagy sem? (Folytonos zaj.) Elnök: T. ház! A házszabályok értelmében a képviselő ur vagy személyes kérdésben, vagy félreértett szavainak helyreigazítása czimen, vagy a házszabályokhoz kérhet szót; hogyha ezek közül egyik czimen sem kMan szólani, akkor a képviselő urnak nincsen joga felszólalni. (Helyeslés a jobboldalon. Folytonos zaj a néppárton és a szélsőbaloldalon.) Zboray Miklós: Nem hallottam a nagy zaj-