Képviselőházi napló, 1901. XII. kötet • 1903. február 17–márczius 7.

Ülésnapok - 1901-221

221. országos ülés 1903 márczius tí-án, pénteken. 357 tett, hogy a helyiséget elhagytam és többé oda vissza sem mentem, Az én bizottságomnál az eljárás az éjfél utáni órákban befejeződött. A második küldöttségnél azonban a választási el­járás, illetőleg a szavazás másnap esti hét óra­kor végződött. Endrey Gyula: Klasszikus választás volt! Bartal Aurél: A választás ily hosszura hú­zása okozta az izgalmakat, és ez volt alapja azoknak a támadásoknak, a melyeket igazság­talanul és méltánytalanul a küldöttség elnöke helyett a választási elnök ellen intézték. Kubik Béla: Ez beismerés! Bartal Aurél: A választás után következett legközelebbi megyei közgyűlésen Gond Ignácz stomfai plébános pártja nevében indítványt tett, hogy a választási funkczionáriusok és a vár­megye tisztikara ellen fegyelmi eljárás indíttas­sák. Felszólaltam, röviden válaszoltam az elő­terjesztett és rám vonatkozó vádakra, mire ő a közgyűlésen kijelentette, hogy az én szemé­lyemre vonatkozólag indítványát visszavonja. Azt hiszem tehát, ez elég bizonyíték arra, hogy a hírlapi közlemények, a melyek a választási el­nök ellen jelentek meg, teljesen alaptalanok. (TJgy van! jobb felöl.) Rakovszky István: Ez nem bizonyíték! Bartal Aurél: A választás ellen peticzió adatott be. A peticzió tárgyalása alkalmával, a mint a lapokból olvastam, Bakonyi ügyvéd, a kérvényezők képviselője, azt a kijelentést tette, hogy rólam fel sem tételezi, hogy elkövettem volna azokat a brutalitásokat és azokat a dol­gokat, a melyek a lapokban szellőztetve voltak, mert ismerte eljárásomat még abból az időből, a mikor az ő választásán Dunaszerdahelyen vá­lasztási elnök voltam, pedig akkor kisebbségben maradt. Öt izben voltam, t. ház, választási elnök. Dunaszer dahelyen a szabadelvű párt keletkezése óta annak elnöke voltam. A legutóbbi alka­lommal néppárti jelölttel álltam szemben. Kér­dem Rakovszky István t. képviselő urat. volt-e eljárásom ellen akár mint pártelnök, akár mint választási elnök, akár mint jelölt ellen bárkinek is panasza ? (Tetszés jobbfelöl.) Vagy a t. képvi­selő ur oly hitványnak tartja Pozsony vármegye közönségét és annak bizottságát, hogy az el­tűrte volna, hogy egy nem intakt ember oly kMáló szerepet vihessen ott, mint én vittem s viszek ? Vagy feltételezi Pozsony független gazda­közönségéről azt, hogy nem intakt embert a legnagyobb megtiszteltetésben részesített volna azáltal, hogy elnökévé választja? (Igás! Ugy van ! a jobb- és a baloldalon.) Azt hiszem, valaki­nek ténykedése felett legelső sorban az hMatott ítélni és annak Ítélete a legmérvadóbb, a ki közvetlen tanuja, vagy legalább közel tanuja annak a ténykedésnek. (Igaz! Ugy van! a jobboldalon.) Hogy e részben miképen Ítéltek fe­lettem, arra nézve az előbbieken kMül hMat­kozom még saját választókerületemre, a mely­ben az ellenzék, a volt nemzeti párt, csak azzal a feltétellel lépett be a szabadelvű pártba, hogyha a jelöltséget én fogadom el. HMatkoz­hatom arra a kerületre, a hol a néppárt jelöl­tet állított, de ennek a daczára a katholikus papság többsége mellettem foglalt állást. (He­lyeslés a jobb- és a baloldalon.) Rendkívül nagyra becsülöm, ha valaki, mint a képviselő ur, min­denféle inkorrektséget, mindenféle szabálytalan­ságot feltár, a közigazgatásnak mindenféle visszaéléseit ostorozza és az ellen orvoslást ke­res. Nagyra becsülöm ezt annál inkább, mert hiszen 27 év óta, mióta a köztéren működöm, abban a működési körben, melyben eddig vol­tam, ugyanezt tettem én is. Csakhogy, t. kép­viselő^ ur, az eljárásunk közt van némi különb­ség. Én ugyanis soha nem vádoltam senkit, soha még csak gyanút keltő czélzásokat sem tettem, mielőtt meg nem győződtem arról, hogy azok az^ e oielhető vádak a valóságnak megfelelnek. (Élénk helyeslés bal felöl.) Gabányi Miklós:, Mosakodik! Bartal Aurél: És, t. képviselő ur, a mi a politikai intaktságot illeti, az ország és ennek a háznak reputácziójára való tekintettel, melyben a t. képviselő ur oly kMáló szerepet visz, csak azt kívánom, hogy sem politikailag, sem egyéni­leg soha se legyen kevésbbé intakt, mint én voltam, vagyok és maradok, (jdénk helyeslés •jobbfelöl) Rakovszky István : T. kénviselőház ! Szemé­lyes kérdésben kérek szót. En nagyon értem, hogy a t. képviselő ur az 1895. deczemberi gyászos stomfai választás elnökének szerecsenét mosni akarja. Én a t. képviselő urnak ebbeli ténykedését a legszigorúbb kritika tárgyává tettem és mai napig is fentartom azt, hogy a mi ott történt, az a törvény irott betűjének, szellemének, a szabad választói jognak arczul­csapása volt. (Igaz! Ugy van! a néppárton.) Én csak egyre hMom fel a t. képviselőháznak a figyelmét, arra a körülményre, hogy nem egye­dül a t. képviselő ur van hMatva a felett Ítél­kezni, vájjon azoknak a gyászos eseményeknek való­ban ugy kellett-e lefolyniok, a mint lefolytak, vájjon nem volt-e lehetséges ezen választást rövi­debb idő alatt abban a téli időben és téli eső­zés alatt megtartani, mint 36 óra alatt. (Zaj és felkiáltások jobbfelöl: Már elmondták ezt!) Jól van, ha elmondták, t. helyeslő képviselő urak, de nem elegendő az, hogy azt elmondták, a t. képviselő ur, mint választási elnök a felelős szerkesztője volt ezen egész választásnak, mMel a törvény neki oly nagy hatalmat ad, hogy ő akármikor befolyását latba vetheti, hogy oly visszaélések megszüntessenek. (Ellenmondás jobb­felöl.) Oly kMáltságos hatalmat ad, hogy ha ő ezzei a hatalmával a törvény értelmében élt volna, ezek a dolgok nem történtek volna. (Igaz! Ugy van! a baloldalon.) • -

Next

/
Oldalképek
Tartalom