Képviselőházi napló, 1901. XII. kötet • 1903. február 17–márczius 7.

Ülésnapok - 1901-219

326 219. országos ülés 1903 márczius k-én, szerdán. kérdésről, azt mindig helyes, nemes és üdvös dolognak kell tartania, ha a munkások a tudo­mányok müvelésére hMatott férfiakhoz fordulnak támogatásért és olyan munkástanfolyamokat rendeznek, a melyek ugy a komolyságnak, mint a közismeretek terjesztése iránt való felfogásnak minden tekintetben megfelelnek. (Helyeslés.) Ez okból a következő' interpellácziót inté­zem a t. belügyminiszter úrhoz (olvassa): Interpelláczió a magy. kir. miniszterelnök úrhoz, mint belügyminiszterhez. 1. Mily rendszabályokat foganatosított a miniszterelnök ur a fővárosi államrendőrség amaz eljárásával szemben, hogy a tudományos és közérdekű felolvasásokat és előadásokat min­den esetben előzetes rendőri engedélyezéstől tette függővé? 2. A mennyiben a rendőri eljárás a munkás­képző tanfolyamok ellen irányult, hajlandó-e a t. miniszterelnök ur a képviselőházat megnyug­tatni, hogy a teendő intézkedések vagy kormány­rendelkezések a jogegyenlőség elveinek meg fog­nak feleim? (Helyeslés a szélsőbaloldalon) Széll Kálmán miniszterelnök: T. képviselő­ház! (Halljuk! Halljuk.') Azonnal válaszolhatok erre az interpelláczióra, mert csak a napokban, február 3-án adtam ki egy rendeletet, a melyet a t. képviselő urnak, a ki bejelentette nekem ezt az interpelláczióját, aktában fel is mutattam, még saját magam korrigáltam is benne. Meg­engedem, hogy a régi rendeletnek illető passzusa félremagyarázásokra és téves alkalmazásra ad­hatott okot. Ennek a passzusnak most egy ujabb rendeletben egészen autoritatM magya­rázatot adtam. A régi rendelet ugyanis ugy szól, hogy a mennyiben nyilvános felolvasásokról van szó, azok csak rendőri engedély mellett tarthatók meg. Ez nem disztingvál a felolvasások közt. De nem volt akkor sem, a mikor a t. képviselő ur ezt az ügyet szóvá tette a házban, szándékom az alapszabályszerűen megalakult egyletek kebe­lében tartott önművelődési felolvasásokat vagy közintézetek által tartott tudományos felolva­sásokat, általában művelődés és tanulás szem­pontjából tartott előadásokat ilyen korlát alá venni. Minthogy azonban ez a rendelet mégis ilyen korlátozó módon magyaráztatott, indít­tatva éreztem magamat az ügyet egy ujabb rendelettel szabályozni. (Általános helyeslés.) E rendeletben az van, hogy a felolvasá­sokhoz, a mennyiben alapszabályszerüleg meg­alakult intézetek, egyletek részéről tudományos, művelődési czélból tartatnak, a mennyiben tör­vényen alapuló intézetek kebelében tartatnak, sőt — még egy harmadik distinkczió is van benne — a mennyiben valamely hatóság által vagy ennek megbízásából, hozzájárulásával egyesek és bizottságok által rendeztetnek, habár ezek nyilvános jellegűek is, rendőrhatósági en­gedély nem szükséges. (Általános, élénk helyeslés.) A rendőrségnél való bejelentés csak akkor szükséges, — és pedig a közbiztonság és a köz­rend érdekében — a mikor az egyesület, illető­leg a közintézet rendes helyiségén kMül tartják ezen előadásokat. De magától értetődik, hogy egyébként, bármilyen nyilvánosság mellett tar­tatnak is e felolvasások azon intézetek vagy egyletek körében, — a mint tartatnak is — azok a rendőrhatóságnál való bejelentésre ezentúl sem fognak szorulni, (Helyeslés és tetszés.) Kérem, méltóztassanak ezt a válaszomat tudomásul venni. (Altalános helyeslés.) Hiszen különben a t. képviselő ur bevezető beszédéből is látom, hogy megelégedéssel fogadta ezen rendeletet. Nem dicsekvésből — csak mert konstatálni akarom — még azt a megjegyzést vagyok bátor az eddig mondottakhoz fűzni, hogy méltóztatnak a képviselő urak látni, hogy a hol látok vala­mit, a min igazítani kell, még ha saját fényemről van is szó, — ámbár nem ugy volt értve, de félre­értésről lehetett szó — még azt is rekonszide­ráczió tárgyává teszem és igazítani igyekszem rajta ugy, a mint kell. (Általános helyeslés.) Én, t. képviselőház, azt tartom, hogy a rendőrhatósági felügyelet, általában a rendőri benyulás akár preventMe, akár retorzió alakjá­ban történik is, arra való, hogy védje az állam­hatalmat, hogy védje a törvényes állami és társa­dalmi rendet és jogrendet, de nem arra való, hogy annak ürügye alatt bármely társadalmi rétegnek is az önművelődési vagy tudományos ösztönét, törek­vését, munkáját békóba verje. (Általános he­lyeslés.) Kérem, méltóztassék válaszomat tudomásul venni. (Altalános, élénk helyeslés.) Visontai Soma: A t. miniszterelnök ur válaszára kijelentem, hogy intézkedésével az egyesületi jog teljes értékében meg van hagyva. Mert ahhoz, hogy az egyesületekben felolvasások tartassanak az alapszabályok keretén belül, nem­csak hogy rendőri bejelentés nem szükséges, de a rendőri beavatkozás ki is van zárva. A mi az egyleten kívüli felolvasásokat és előadásokat illeti, azok tartásához az egyszerű rendőrségi bejelentés csak azért szükséges, hogy a rendőr­ség megtehesse az intézkedéseket a közbiztonság szempontjából. Szerintem is tehát ez a rendelet az alkotmányosság követelményének minden szem­pontból megfelel és a főváros államrendőrsége által sulyosan sértett szabadságjogunknak oltal­mára és megvédelmezésére fog szolgálni. De nem mulaszthatom el másrészt felhívni a t. miniszterelnök ur figyelmét arra, hogy ezen rendelet is csak akkor fogja czélját betölteni és akkor fog megfelelni alkotmányos életünk tovább­fejlődhetésének, ha a rendőrség azt osztály különb­ség nélkül fogja alkalmazni, (Altalános helyeslés.) nem téve különbséget, hogy milyen osztályok rendezik ezeket a felolvasásokat. Ebben az érte­lemben ez a rendelet sok félreértés eloszlatására

Next

/
Oldalképek
Tartalom