Képviselőházi napló, 1901. XII. kötet • 1903. február 17–márczius 7.

Ülésnapok - 1901-219

314 219. országos ülés 1903 hogy a hadsereg szelleme és érzülete 14 év alatt mit sem javult. (Igaz! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Mert hiszen, ha az bármi csekély részben javult volna, akkor nem tartotta volna szükségesnek gróf Tisza István t. képviselőtársam e téren a kritikát ma teljesen azonos módon és azonos szellemben gyakorolni. (Igaz! Ugy van! a szélsobaloldalon.) Ebből különben még azt a kétségbevonhatatlan következést is levonhatjuk, hogy az itt gyakorolt bármilyen tárgyilagos kritikának, jöjjön az bár a legelőkelőbb helyről, semmiféle gyakorlati eredménye nem lehet, mert azzal a hatalom tényezői mit sem törődnek, (Ugy van! Ugy van! a szélsobaloldalon.) és hogy a magyar nemzet érdekeinek megfelelő reformok csakis intézményes utón érhetők el és csakis intézményes utón nyerhető ebben a kérdésben is teljes garanczia. (Ugy van! Ugy van! a szélsőhaloldalon.) Tisza István t. képviselőtársam abban is teljesen következetes önmagához, hogy ma is azt mondja, a mit 14 év előtt is mondott, hogy szembe állítja a jelen alkalommal is a magyar nemzettel a hadsereget, mint egyenrangú tényezőt. Ez ellen a felfogás ellen már 14 év előtt voltam bátor akkori felszólalásomban tiltakozni; ez ellen a felfogás ellen ma is a legnagyobb határozottsággal tiltakozom. (Elénk helyeslés a szélsobaloldalon.) Mert a törvényhozó akkor, mikor a hadsereget birálja, teljesen jogos téren mozog (Ugy van! Ugy van! a szélsobaloldalon.) és csakis elengedhetetlen törvényhozói kötelességét teljesiti, ép ugy, mint hogyha az államnak más intézményét, pl. a közigazgatást avagy a jogszolgáltatást teszi bírálata tárgyává. (Ügy van! Ugy van! a szélsobaloldalon.) Az itt gyakorolt kritikában valamint nincs jogosítva a közigazgatási tisztviselő és a bíróság provokácziót látni, ép ugy nincsen arra feljogosítva a hadsereg sem. (Ugy van! Ugy van! a szélsobaloldalon.) Lengyel Zoltán: Nem nebántsvírág! Justh Gyula: Merem állítani, t. ház, hogy nincs a főid kerekségén kormány és többség, a mely egy pillanatig is eltűrné, hogy a hadsereg állapota meg ne feleljen azoknak a követelményeknek, a melyeket a nemzet joggal tájolálhat a hadsereg iránt, (Ugy van! Ugy van!a szélsobaloldalon.) és eltűrje azt, hogy az itt gyakorolt kritikában a hadsereg provokácziót lásson és azért duzzogjon; (Ugy van! Ugy van! a szélsobaloldalon.) és emiatt, vagy bármi miatt megvonja a nemzettől rokonszenvét és bizodalmát. B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Sehol Európában így nem beszélnek a hadseregről ! Justh Gyula : Kérem, ezt Tisza István képviselő ur mondta, nem én. (Ugy van! Ugy van! a szélsobaloldalon.) Utóvégre is, t. ház, talán a hadsereg van a nemzetért és nem a márczius 4-én, szerdán. nemzet a hadseregért. (Ugy van! Ugy van! a szélsobaloldalon.) Nincs komolyan gondolkozó politikus, nincs hazája valódi érdekét szMén és lelkén viselő kormány, a mely ne igyekeznék a béke korszakában biztosítani a nemzeti szellemnek, a hazafias érzésnek feltétlen uralmát a hadseregben; (Ugy van! Ugy van! a szélsobaloldalon.) amely ne igyekeznék a béke korszakát felhasználni arra, hogy teljes biztosítékok szereztessenek a tekintetben, hogy a hadsereg állapota minden körülmények között megfeleljen azon követelményeknek, a melyeket a nemzet joggal támaszthat a hadsereggel szemben. (Ugy van! Ugy van! a szélsobaloldalon.) Nagy hibát, hogy ne mondjam, bűnt követnek el azok, a kik az időtől, a dolog természetes fejlődésétől várják az orvoslást. Azt hiszi gr. Tisza István képviselőtársam, hogy katonailag erősek lehetünk, hogy a hadi erőt az elernyedéstől, az elzülléstől megmenthetjük abban az esetben, ha csupán a hadi létszámot, az ujonczlétszámot felemeljük és mérték nélkül fegyverkezünk, a nélkül, hogy egyidejűleg gondoskodnánk a nemzeti szellem feltétlen uralmáról a hadseregben. (Igaz! Ugy van! a szélsobaloldalon.) A nélkül, hogy biztosítékokat igyekezzünk szerezni arra nézve, hogy a hadsereg állapota minden tekintetben meg fog felelni azon követelményeknek, a melyeket a nemzet joggal táplálhat a hadsereg iránt? Hasztalan minden igyekezet, t. képviselőház. Addig, a mig a nemzeti szellemet, a hazafias érzületet bele nem viszszük a hadseregbe, addig, a mig a hadsereg nem fog megfelelni azoknak a követelményeknek, a melyeket a nemzet joggal táplál a hadsereg iránt, (Igaz! Ugy van ! a szélsobaloldalon.) addig a hadsereg védképességét fokozni nem fogjuk, (Igaz! Ugy van! a szélsobaloldalon.) addig katonailag erősek nem leszünk és kárba fog veszni minden fillér, minden ujoncz, a kit erre a czélra megszavazunk. (Igaz! Ugy van! a szélsobaloldalon.) Azok, a kik a többség soraiból eddig felszólaltak a javaslat támogatására, nagyobbára azon, a hadügyi kormány által kiadott jelszón lovagoltak, hogy a nyugat-európai államok az utolsó 14 év alatt mindannyian többet tettek és többet áldoztak hadseregükre, mint mi. Megengedem, t. ház, hogy ez ugy van, csakhogy ha a mórleget igazságosan akarjuk felállítani, akkor az összehasonlítást nemcsak ezen a téren kell megtennünk, hanem minden téren, és főleg a közgazdasági fejlődés és az általános jólét mezején. (Igaz! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Már pedig azt hiszem, hogyha ezt az összehasonlítást megteszszük más téren is, abban a tekintetben nem lesz közöttünk nézeteltérés, hogy bizony, sajnos, egy téren sem, de legkevésbbé a közgazdasági fejlődés, az általános jólét terén tartottunk lépést és vehettük fel a versenyt a