Képviselőházi napló, 1901. XII. kötet • 1903. február 17–márczius 7.

Ülésnapok - 1901-216

216. országos ülés 1903 ft igen megkönnyítette feladatomat felvilágosításával, mert épen az imént mondott saját szavait fogom idézni. A t. képviselő ur ugyanis azt mondotta, hogy augusztusban, akkor, a mikor a parasztgazdának pénzre van szüksége, nyomja le a papirosbuza az árt. B. Kaas Mor: Már előbb is! Sándor Pál: Ezt méltóztatott mondani. Hát tudomásul veszem, hogy előbb is. Én azt mondottam, hogy addig, mig Magyarországon közraktári intézmény nincs, miután Magyarországon rendesen két szezonban van nagy kínálat, ó'szszel és tavaszszal, télen jóformán nincs semmi — ezt csak nem fogja tagadni senki — tehát Magyarország egész termése összpontosul két i'övid időszakra, tehát ez az oka annak, hogy őszszel és tavaszszal nagy hozamok alkalmával bizonyos árhanyatlás következhetik be nálunk a gabonapiaczon. Nincs ugyanis ugy, mint Amerikában, a hol minden kisebb helységben van raktár, a hol a gazda meg van szokva, hogy beraktározza búzáját, arra pénzt kap és akkor adja el, a mikor akarja, hanem nálunk Magyarországon őszszel adják el a gabonát, akkor, a mikor learatták, vagy pedig tavaszszal. Ezért mondtam én, hogy már e miatt is szükséges a, határidő-üzlet fentartása, mert ilyenkor a nagy hozamra hiányzik a vevő. Nem mondtam, hogy a fedezetlen határidő, hanem igenis azt, hogy a határidő-üzlet fentartása az ország érdekében feltétlenül szükséges. Ezt voltam bátor most elmondani, a többihez ezúttal nincs jogom megjegyzést tenni, azért nincs is több szavam. (Helyeslés jobbfelöl.) Elnök: Hieronymi Károly képviselő ur kért szót. Hieronymi Károly: T. ház! Az előbb egy közbeszólásomra Rakovszky képviselőtársam engem egyenesen aposztrofált, de a helyett, hogy argumentumokkal lépett volna fel, néhány egészen szubjektív megjegyzést tett. Azt mondotta, hogy én ebből a fényes palotából nézem az ország helyzetét, hogy nem birok érzékkel a szegény nép szenvedései iránt, és hogy nem ismerem az ország állapotát. Hát nem akarok arról beszélni, hogy honnan nézem az országot; hiszen akkor, a mikor itt beszélünk, egy helyről nézzük, Rakovszky István t. képviselőtársam is ugyanebből a palotából nézi. Rakovszky István: Nem áll! Hieronymi Károly: De bizony áll! A mi pedig azt illeti, hogy ismerem-e az ország helyzetét, arról még kevésbbé akarok beszélni, de kereken tagadom Rakovszky képviselőtársamnak azt a jogát, hogy itt engem arra nézve czenzeáljon és nekem arra nézve bizonyítványokat állítson ki, hogy mennyire ismerem, mennyire nem. (Helyeslés jobbfelöl.) Tiltakozom ezen vitatkozási mód ellen. Én mindig tárgyilagos vagyok, mindig az maradok és megkövetelem mindenkitől, hogy az legyen velem szemben is. I 'ibruár 28-án, szombaton. 237 Azt hiszem, erre jogom van. (Helyeslés jobbfelöl.) Aztán — mint a hogy mindig szubjektív, mert sohasem tud Rakovszky képviselőtársam objektív lenni, — beszélt arról, és folytatta ezt a témát Kaas Mor t. képviselőtársam is, hogy a búza rossz árának az üzérek az okai, a papirosbuza, a határidő-üzlet az oka és így tovább. Hát én ennek a r kérdésnek taglalásába most bele nem megyek. Én is azt hiszem, hogy előbbutóbb lesz módunk e kérdést itt tárgyalni. Annyit mondhatok, hogy minden erre vonatkozó ankétnak tárgyalásait, ugy az osztrák, mint a német, de még az amerikai ankétek tárgyalásait is elolvastam, és méltóztassék elhinni, hogy ezen ankéteken sehol senki erre objektív bizonyítékot felhozni nem tudott. Ha valaki hiszi, hogy a spekuláczió az oka, hogy nálunk most a mezőgazdasági helyzet rossz, hogy az árak rosszak, hogy az értékesítési viszonyok kedvezőtlenek, ám legyen boldog az ő hitében. Hitek ellen küzdeni nem lehet, és nem akarok küzdeni én sem. Én objektíve kerestem, hogy van-e erre valamelyes bizonyíték, de ilyen bizonyítékot nem találtam. Lehet, hogy találtak mások, vagy lehet, fognak találni; azokkal majd vitatkozunk objektív módon. De hogy az én hitem a priori nem olyan nagyon erős, hogy t. i. a spekulácziók és határidő-üzletek okozzák a rossz viszonyokat, arra nézve van nekem egy nagyon klasszikus példám. Nem is olyan sok ideje annak, hogy az üzéreket nem azzal vádolták és gyanúsították, hogy ők a búza árát lenyomják, (Egy hang a szélsobaloldalon : Tavaszszal !) — nem tavaszszal! — hanem vádolták épen az ellenkezővel. Méltóztassék csak a múlt század elejéről az összes nemzetgazdasági könyveket átolvasni, melyek ezzel foglalkoztak, kezdve Smith Ádámon, a ki egész fejezetet szentelt annak, hogy mennyire képesek az üzérek a búza árát felverni. (Egy hang a szélsobaloldalon: Természetes !) Hát igen, s épen mert természetes, hogy az emberek a búzaárak emelkedését és a búzaárak leszállítását is egyformán az üzéreknek tulajdonították, azért vagyok e »hitekkel« szemben — mert objektív argumentumokat nem találtam — nagyon hitetlen. A mi már most Rakovszky István határozati javaslatát illeti, az egyenesen azt mondja, hogy a határidőüzlet eltöröltessék. (Egy hang a szélsobaloldalon: A fedezetlen!) Jó, jó, hát a fedezetlen; mindjárt meglátjuk, hogy mennyiben fedezetlen, vagy fedezett; szóval, a határozati javaslat arról szól, hogy a kormány a határidő eltörlése iránt terjeszszen elő törvényjavaslatot. Ha Rakovszky t. képviselő urnak határozati javaslata ugy szólna, mint a hogy beszéde szólott — beszédében t. i. azt mondta, hogy még azt sem tudjuk, vájjon a törvényjavaslat, a melyet a kormány elő fog terjeszteni, őt ki fogja-e elégíteni, — talán ahhoz hozzájárulnék Ha t. i. azt kívánna a kormánytól, hogy a