Képviselőházi napló, 1901. XII. kötet • 1903. február 17–márczius 7.

Ülésnapok - 1901-216

230 216. országos ülés 1903 február 28-án, szombaton. Rátkay László jegyző: Pozsgay Miklós! Pozsgay Miklós; T, ház! Több izben volt szerencsém a t. ház szine előtt ez ügyben fel­szólalni. Ugyanis a homokvidékeken oly nagy kéltséggel telepitették be a szőlőket, mint a hogy jól jegyezte meg azt az előttem szóló t. bará­tom, hogy ma azzal a nagy fogyasztási adóval nem birnak konkurálni, azzal a sok mindenféle utón, habár törvényileg eltiltott műbőrgyártó­val szemben, (Igás! TJgy van! a szeísöbalolda­lon.) hanem igenis azon a szegény népen csakis ugy lehetne segíteni, hogyha a boritaladó eltö­röltetnék. (Helyeslés a szélsőbáloldalon.) Nem akarom e tekintetben álláspontomat hosszasabban kifejteni, mert eléggé kifejtette ezt három előttem szóló t. képviselőtársam, ha­nem igenis csatlakozom azokhoz, minthogy nem akarom, hogy egyszerűen, sablonszerint áttétes­sék ezen ügy az illető miniszterekhez, hogy ottan azután irattárba kerüljön, hanem igenis a magam részéről is kérem, hogy a t. ház pár­tolólag adja ki ezeket az illető szakminiszterek­nek, sőt még hozzáteszem ehhez, hogy a ház sürgesse is meg őket, hogy mielőbb terjeszsze­nek ide a ház szine elé egy törvényjavaslatot a tekintetben, hogy a boritaladó eltörültessék, vagy legalább is méltányossabbá tétessék. (Élénk helyeslés a szélsöbaloldalon.) Elnök: A földmMelésügyi miniszter ur kMan szólani. (Halljuk! Halljuk!) Darányi Ignácz földmMelésügyi miniszter: T. képviselőház! A. boritaladó kérdése a pénzügy­miniszter ur hatáskörébe és illetékességi körébe tartozik, a ki jelenleg távol van a fővárostól. Megvallom, nem óhajtanám, hogy egy ilyen kér­désben a t. ház, a nélkül, hogy őt meghallgat­hatta volna, végleges álláspontot elfoglalni mél­tóztatnék. Legyen meggyőződve a t. ház, hogy a kor­mány melegen érdeklődik minden ügy iránt, mely a bor értékesítésére vonatkozik, s teljes tudatában van annak, hogy a bor kedvező érté­kesítése tekintetében kötelezettségei vannak. Hogy ezen kérdésben milyen álláspontot foglal el a pénzügyminiszter ur, az iránt nem nyilat­kozhatom, de az iránt merek felelősséget vállalni, hogy a pénzügyminiszter ur az első alkalmat fel fogja használni, hogy álláspontja iránt a házat tájékoztassa. Arra kérem tehát most a t. házat, méltóz­tassék a kérvényi bizottság javaslatát elfogadni. Elnök: Kérdem a t. házat, kíván-e valaki a kérdéshez szólani? (Nem!) Ha szólani senki sem kMan, a vitát bezárom. Következik a ha­tározathozatal. A házszabályok 34. §-a értelmében első sorban a kérvényi bizottság javaslata jön sza­vazás alá; a mennyiben az el nem fogadtatnék, a hozzá legközelebb álló, Visontai Soma képvi­selő ur határozati javaslata, a mennyiben pedig az sem fogadtatnék el, Madarász József képvi­selő ur javaslata kerül szavazás alá. Kubik Béla: Kérjük a határozati javasla­tok felolvasását! Rátkay László jegyző (olvassa): Visontai Soma határozati javaslata: A kérvények párto­lólag adassanak ki. Madarász József javaslata: A kérvények kiadatnak a pénz-, kereskedelem- és földmMelés­ügyi kormánytag uraknak azzal, hogy a szőlő­termelés megkönnyebbítése tárgyában intézendő javaslatokat minél előbb a ház elé terjeszszék. (Helyeslés a szélsöbaloldalon.) Elnök: Kérdem a t. ház tagjait, elfogad­ják-e a kérvényi bizottság javaslatát, igen, vagy nem ? (Igen! Nem!) Kérem a ház azon tagjait, a kik a kérvényi bizottság javaslatát elfogad­ják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) A ház többsége a kérvényi bizottság javaslatát elfogadja. (Felkiáltások a szélsöbaloldalon: El­lenpróbát kérünk!) Jogukban áll a t. képviselő uraknak kérni az ellenpróbát. Kérem tehát a ház azon tagjait, a kik a kérvényi bizottság javaslatát nem fogadják el, szíveskedjenek felállani. (Meg­történik. Felkiáltások a szélsöbaloldalon: Több­ség !) Kisebbség! A többség a kérvényi bizott­ság javaslatát fogadta el. Dedovics György jegyző (olvassa): Somogy vármegye, Borsod vármegye, Zombor sz. kir. város, Székesfehérvár sz. kir. város, Bereg vár­megye, Bács-Bodrog vármegye, Ugocsa vármegye, Pozsony vármegye, Arad sz. kir. város, Zemplén vármegye, Győr sz. kir. város, Kecskemét th. város, Turócz vármegye, Abauj-Torna vármegye, Sopron vármegye, Esztergom vármegye, Debre­czen sz. kir. város, Szabolcs vármegye, Csongrád vármegye. Szeged sz. kir. város, Szepes vár­megye, Tolna vármegye, Maros-Torda vármegye, Alsó-Fehér vármegye, Budapest székesfőváros, Szilágy vármegye, Vas vármegye, Nagyvárad th. város, Gömör és Kishont vármegye, Arad vár­megye, Teme3 vármegye, Nyitra vármegye, Torda­Aranyos vármegye, Fehér vármegye, Trencsén vármegye, Veszprém vármegye, Bars vármegye, Szolnok-Doboka vármegye, Nógrád vármegye, Árva vármegye, Szabadka sz. kir. város, Hont vármegye, Szeben vármegye és Mármaros vár­megye kérvénye a czigányügy rendezése tárgyában. Daróczy Aladár, a kérvényi bizottság előadója: A most felolvasott törvényhatóságok a czigány­ügy rendezése tárgyában nyújtottak be kérvé­nyeket, a melyekben kérik a czigánykérdésnek törvényileg leendő rendezését. A kérvények in­dokolásául felhozzák a vagyoni és személybizton­ságot, az erkölcsi és társadalmi magasabb szem­pontokat, továbbá a közegészségügyi és állat­egészségügyi szempontokat is. A törvényhatóságok a kérdés megoldása iránt konkrét javaslatokat nem tesznek, sem pedig olyan módozatokat meg nem jelölnek, a melyek a kérdés megfelelő meg­oldását biztositanák. A kérvényi bizottság, arra való tekintettel, hogy e kérdés a belügyminisztériumban már

Next

/
Oldalképek
Tartalom