Képviselőházi napló, 1901. XII. kötet • 1903. február 17–márczius 7.

Ülésnapok - 1901-215

215. országos ülés 1903 február 27-én, pénteken. 195 (Igaz! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Akárki mit mond, a magyar nép szeme ebben a zászlóban még mindig az osztrák császárság imperiumának zsarnok jelképét látja. (Igaz! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) A király és a nemzet érzelmeinek egybeolvadását ez a fekete-sárga zászló örökre gátolni fogja. Ha már fátyolt kell vetni a multakra, jó, de ne teritsük föléje ezt a fekete-sárga rongyot. (Mozgás jobbfelöl.) Elnök (csenget): Kérem, t. képviselő ur, ilyen kifejezéseket ne tessék használni; nem szabad ilyenekkel illetni azt a lobogót, mely ma a hadseregé s mindenesetre a szomszéd államé. (Helyeslés jobbfelöl. Zaj és ellenmondás a szélsőbaloldalon.) Eitner Zsigmond: Tegyen rá a király nemzeti szinü lobogót és meg fogja látni, hogy a magyar nép szeretete mint övezi be utait a szeretet virágaMal, hogy fog lángoló lelkesedéssel trónja körül csojjortosulni és leborulni nagysága előtt. Beteltünk már Ígéretekkel, Ígéretekben nem bizunk tovább, hanem jogainkat követeljük. Ezért is határozati javaslatot vagyok bátor beadni, kérve annak szMes elfogadását. (Halljuk! Halljuk! Olvassa): »Mondja ki a t. képviselőház, hogy utasittassék a kormány, hogy addig, mig a véderő-javaslatok teljességben meg nem változtattatnak, az önálló hadsereg nem létesül, adjon be javaslatot, hogy a magyar ezredek tiszti kara, legénysége a magyar alkotmányra is felesket tessék.« (Élénk helyesles a szélsöbaloldalon.) Pap Zoltán : Ezt már csak elfogadhatják! Eitner Zsigmond: Hogy mennyire fontos az, hogy a magyar ezredeknek tiszti kara a magyar alkotmányra is letegye az esküt, legfényesebb bizonyítéka az a rideg ellenállás, a mMel ez a katonai körökben találkozik. Mert kétféle igazság van. Az egyik a nemzet igaza, a másik a katonai körök igazsága. Es ez a két igazság mindig ellentétesen domborodik ki s a nemzet igazsága sohasem érvényesül, mert a habsburgi dinasztikus politika által elnyomatik, (Ugy van! a szélsöbaloldalon.) mert azt gondolják, hogy ezzel az isteni legitimitás elve volna megsértve. Hogy bizhassék a nemzet ebben a hadseregben, hogy adjon ennek a hadseregnek több ujonezot, és hozzá még milliókat, a mely csak a legfőbb hadúrra, az osztrák császárra esküszik. (Igaz! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Hiszen ez a hadsereg sohasem a nemzetet, az államot, hanem mindig csak a dinasztiát képviseli. Minthogy pedig a dinasztia osztrák, a hadvezérek, bármily nemzetbeliek legyenek is, mindig csak osztrák szellemet visznek bele a hadseregbe. (Igaz ! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Példa erre a régibb kortól az ujabb korig a hadseregnek több vezetője: Hentzi, Haynau nevelése, vagy régebben Karaffáé, a ki azt a jelszavat adta ki, hogy: »Ereimet nyitnám fel, ha tudnám azt, hogy ereimben csak egy csepp vér van, mely kedvező a magyarokra nézve.« És hogy az egész hadsereg tisztán csak családi intézménynek tekintetik az udvarnál, bebizonyittatik azzal is, hogy minden főherczeg, alig hogy megszületik, már tiszt abban a hadseregben és, később azután, tekintet nélkül képességeikre, ebben a legmagasabb állásokat foglalják el, és kitúrják állásaikból az arra hMatott egyéneket. (Igaz! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Mert hiszen ők azt hiszik magukról, hogy ők már született hadvezérekként jönnek a világra, és ennek azután a következménye az, hogy ha háború van, mindig a ítückswärtsconcentrirung járja, és utána a sok Solferino és Königgrätz. (Igaz! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Hiszen ő nekik kMáltságos helyzetük van a hadseregben, mert ők generálisokként jönnek a világra. Hiszen, ha egy udvari dada egy főherczegi sarjat visz, akkor egy egész ezrednek is defiliroznia kell előtte, és a honvédelmi miniszter ur épen olyan habtákba vágja magát előtte, mint akármelyik más baka. (Derültség a szélsöbaloldalon.) Ilyen szellemű, ilyen vezérletü hadsereget bármikor lehet a nemzet alkotmánya ellen vinni. (Igaz! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Nagyon fontos, a mint ezt már a történelem is bizonyítja, a hadseregnek a magyar alkotmányra való inegesketése. Ámbár pl. látjuk azt, hogy Hentzi kétszer szegte meg királyára, császárjára és az alkotmányra tett esküjét, és mégis példaadásként húsz esztendeig volt Buda várának királyi palotája előtt az érezszobra felállítva és botránkoztatta a magyar nemzet hazafias érzését. És most a hadapród-iskolába vitték ki, hogy példát vegyenek ezen nagy emberről és árulóról a hadsereg jövendő tisztjei. Gyulai tábornok egy igen illusztris társaságban azt mondotta, hogy csak a sors akadályozta meg őt abban, hogy 48-ban nem a magyarok mellett küzdött. Mert őt is akkor a magyarországi hadcsapatokhoz osztották be, és csak később, egy véletlen esély következtében lett az olasz csapatokhoz átkommandirozva. Nessi Pál: Akkor is egy szabad nemzet ellen küzdött! Eitner Zsigmond : Akkor megmondotta ebben a társaságban, hogy ha ő akkor a magyar alkotmányra esküt tesz, esküjét megtartotta volna. Mikor pedig Aulich, — nem a mostani, hanem a vértanú Aulich, — a ki szintén az akkori osztrák hadügyminiszter parancsára a magyarországi csapatokba lett beosztva, a hadügyminiszterhez felment utasítást kérni, ezen választ kapta: teljesítse a magyar hadügyminiszter parancsait. És később mégis, 49-ben, midőn a vésztörvényszék elé állították, s azt kérdezték tőle, mit hozhat fel mentségére, azt válaszolta: Hogy mentsem magamat, nincs arra szükségem. Én megesküdtem arra az alkotmányra, a melyre V. Ferdinánd is megesküdött; hogy V. Fer25*