Képviselőházi napló, 1901. XII. kötet • 1903. február 17–márczius 7.
Ülésnapok - 1901-211
Síí. országos ülés 1903 február 20-án, pénteken. 105 tétben, az bizonyára 1867 óta eshetett meg. (Igaz! TJgy van! a szélsobaloldalon.) Én katona nem voltam; katonadolgokkal nem foglalkoztam; a katonaságnak általánosságban szólva, általam és talán mindnyájunk által rossznak tartott szellemét ismerem csak, a mely szellemről tanúskodnak egyes tiszteknek gyakori viselkedései, a melyeket sürün olvashatunk a hírlapokban. (Ügy van! Igaz! a szélsobaloldalon.) Sőt azt is látjuk, hogy ezen rósz szellem ragályos is, mert hiszen magyar fiukat is megmételyezett, (ügy van! Igaz ' a szélsobaloldalon.) Tanusitja ezt az aradi magyar ezredben szolgáló magyar önkéntes ifjaknak német nyelvű báli meghívója is. (TJgy van! TJgy van! a szélsobaloldalon.) Pozsgay Miklős: Egy fél év alatt ugyan beléjük oltották az osztrák szellemet! Malatinszky György: Ez az eset is mutatja, hogy minő hatással lehet az oda bekerült magyar ifjúra az ott uralkodó szellem és mennyire képes az a magyar fiu szellemét is megmételyezni. (TJgy van! a szélsobaloldalon.) A katonaság mai szervezetét, beosztását, berendezkedését nem ismerem; szabályzatát sem; ahhoz tehát nem szólhatok. Ha mégis foglalkozom a javaslattal, teszem azt inkább gazdasági szempontból, mert meleg érdeklődéssel viseltetem a nép és hazám gazdasági helyzete iránt. (Élénk helyeslés a szélsobaloldalon.) A tárgyalás alatt lévő törvényjavaslat nagy terhet fogna róni nemzetünk vállaira, mely teher alatt, hozzászámítva a máris meglevő igen súlyos terheket, szegény népünk könnyen összeroskadhat. (Igaz! TJgy van.' a szélsobaloldalon.) A mint már az indemnity fölött folyt vita alkalmával tartott beszédemben megemlítettem, a t. pénzügyminiszter ur akkor oly szomorú képét festette meg az ország gazdasági helyzetének, hogy mi is többen hMatkoztunk arra. Emiitette a pénzügyminiszter ur, hogy igen sok üdvös, hasznos kiadást kellene teljesítenie és azt mégsem teheti meg, mert az ország pénzügyi viszonyai nem engedik meg. Előttünk áll az állami tisztviselők és tanítók fizetésének rendezése, a melyről szóló törvényjavaslatot a f. hó 14-iki ülésen nyújtotta be a pénzügyminiszter ur. Nem volt alkalmam azt áttanulmányozni, de attól tartok, hogy a mi óhajtásaink szerint aligha fog az megfelelni az utolsó rangosztályokban az érdekeltek méltányos, jogos és igazságos kívánságainak. Nem hiszem, hogy fizetéseiket arányba lehetne hozni az Ausztriában hasonló minősítéssel, ugyanolyan állásban alkalmazottakéval. (TJgy van! a szélsobaloldalon.) Továbbá nem várhat sokáig a megyei tisztviselők fizetésének a rendezése sem, mert hiszen mindnyájan tudjuk — nem szükséges, hogy ismertessem — mily nyomorúságos helyzetben vannak, mindnyájan tudjuk, hogy megélhetésük is alig lehetséges. Sok hasznos reformot kellene behoznunk, sok hasznos kiadást KÉPVH. NAPLÓ. 1901 1906. XII KÖTET. kellene teljesítenünk, és vigyáznunk kell, nehogy az államháztartás pénzügyi egyensúlya felbillenjen, mert hiszen a folyó évi költségvetés mindössze talán 400 és egynéhán}' ezer korona felesleget irányoz elő, a mit ily nagy háztartásnak véletlenül előálló egyetlen kiadási tétele is felemészthet. Meg kell tehát fontolnunk, képesek vagyunk és képesek leszünk-e a mindig fokozódó terhek mellett az ilyen sok időre szóló terheket elviselni. Nagy terheket von maga után ezen javaslat, bár igaz a t. előadó urnak az az állítása, hogy csak egy évre kéretik ez az ujonczlétszámemelés. Barabás Béla: Vakulj magyar! Malatinszky György: De kérdezem, volt-e arra példa, hogy ha egy ujonczlétszámemelés megszavaztatott, az valamikor leszállittatott volna, vagy az azzal járó költségek valamikor apasztattak volna? Azt hiszem, ezt az előadó ur maga sem reméli. (TJgy van! a szélsobaloldalon.) Mikor tehát ezt a javaslatot elfogadjuk, készen kell arra lennünk, hogy a három évi szolgálat mellett ezen tehernek háromszorosát vállaljuk el. (TJgy van! TJgy van! a szélsobaloldalon.) Mert csak az első esztendőben viselendő ez az összege a tehernek, a második évben már kétszeresét s a harmadikban már háromszorosát viseljük, a mely azután ezen időtől fogva állandóan megmarad és nyomni fog bennünket. (TJgy van! ügy van! a szélsobaloldalon.) Sokkal jobban tudja ezt a t. előadó ur, mint én, de kedvezőbb, elfogadhatóbb színben akarta feltüntetni a törvényjavaslatot. (TJgy van! TJgy van! a szélsobaloldalon.) Kubik Béla: Nem is kötik az orrára odafenn Bécsben! ialatinszky György: Nagyhatalmi állásunkkal is összeköttetésbe hozzák az ujonczlétszám emelésének szükségét, pedig ha Ausztria el is birja az ezzel járó terheket, de mi nem bírjuk. (TJgy van! TJgy van! a szélsobaloldalon.) És kérdem, mit ér az olyan nagyhatalom, a melynek az egyik fele koldus (TJgy van! TJgy vart! a szélsobaloldalon.) és nyomorult gazdasági és pénzügyi viszonyok közt van? (TJgy van! TJgy van! a szélsobaloldalon.) Az anyagilag tönkre ment hatalom sem anyagi, sem erkölcsi erőt kifejteni nem képes. Az ilyen hatalomnak barátságát, szövetségét nem kívánja és nem keresi meg senki. (TJgy van! TJgy van! a szélsobaloldalon.) Azt is hallottam állítani, hogy szövetségesünk. Németország kívánja azt, hogy haderőnket arányba hozzuk az övével, holott az sincsen bebizonyítva, hogy a mi haderőnk a lakosság számarányát tekintve, nem állana arányban az övével. És hogy Ausztria-Magyarország kiadásainak sokkal nagyobb százalékát fordítja a haderő fejlesztésére, mint Németország, sőt Oroszországon kMül bármely nagyhatalom, azt nagyon szépen kimutatta Bakonyi Samu t. báli