Képviselőházi napló, 1901. XII. kötet • 1903. február 17–márczius 7.

Ülésnapok - 1901-211

21L országos ülés 1903 február 20-án, pénteken. 103 Molnár Józsiás: Ugy van! ügy van! Bizony Ákos: ... és segített legalább annyit elérni, hogy a politikai élet tisztasága nagy előhaladást tett az országban. (TJgy van! Ugy van! a szélsobaloldalon.) A mi igaz, az igaz, azt be kell ismernem. De én még többet is konczedálok; beismerem azt is, hogy a közjogi kérdések terén a felfogásokban bizonyos haladás észlelhető azóta, a mióta ez a második fúzió megtörtént. Méltóztatnak tudni, hogy abban az időben, a midőn a volt nemzeti párt még mint ellenzék állott szemben a szabadelvű párttal, valóságos szentségtörésnek jelentették ki, ha valaki a kiegyezést fejleszteni akarná. Azt mondták, ahhoz nyúlni sem lehet, istenkáromlás lenne annak csak egy porczikáját is bántani; és ime, most a kormánypárt félhMatalos lapjában naponkint olvashatunk czikkeket a szabadelvű párt hMatalos közjogászának tollából, a melyek, mint ő mondja, a nemzeti evolucziót, a kiegyezés fejlesztését hangoztatják. Szatmári Mór: Azelőtt is irta! Bizony Ákos: Oda érkeztek tehát, hogy a kiegyezés szerintük sem érintetlen szentség, de alá van vetve a fejlődés törvényének. Szatmári Mór: Azelőtt is irta! Bizony Ákos: De nem a » Magyar Nemzet «-ben ! Szatmári Mór: Könyvet irt róla! Endrey Gyula:. Megváltozhatatlannak hirdették a Tiszák! Örök törvénynek mondták! Bizony Ákos: A mi a volt nemzeti pártnak a jelenlegi törvényjavaslattal szemben elfoglalt álláspontját illeti, ezt sem tudom oly szigorú mértékkel mérni, mint egyik-másik képviselőtársam. A volt nemzeti pártnak sohsem volt programmja az önálló magyar hadsereg. Tovább megyek, sohsem volt programmja a magyar vezénylet és szolgálati nyelv sem, következésképen elvi kötelezettség őket nem viheti arra, hogy ebben a harczban, a mely első sorban közjogi természetű, a mi sorainkban küzdjenek. A mi pedig azt illeti, hogy az ujonczlétszám felemelésével nagy és elbírhatatlan terhek hárulnak az országra, ebben a tekintetben nem teszek különbséget a szabadelvű párt régi és uj elemei közt. A volt nemzeti pártot, mondom, az ő elvi álláspontja nem kötelezte arra, hogy velünk egy sorban harczoljon e javaslatok ellen. Mert hiszen az, hogy több vagy kevesebb ujoncz legyen, nem politikai elvi kérdés, hanem nézet, meggyőződés, taktikai szempont, bizalmi kérdés. De másrészről nem menthetem fel a felelőség alól a szabadelvű párt régi tagjait sem, mert a mikor arról van sző, hogy a teljesen elcsigázott országra erejét meghaladó uj terheket hozzunk, hol ezt a szükség nem indokolja, ez nézetem szerint a párt ezen részének sem bocsátható meg. (Igaz! TJgy van! a szélsobaloldalon.) Beszédem végére értem, t. ház. (Halljuk! Halljulc! a bal- és a szélsobaloldalon.) Csak igen röviden akarok még a honvédségről pár szót mondani, leginkább azért, mert erre vonatkozólag határozati javaslatot leszek bátor benyújtani. (Halljuk! Halljulc! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Méltóztatnak tudni, t. ház, hogy 1868-ban, a mikor a honvédség felállíttatott, a nemzet osztatlan lelkesedéssel üdvözölte ezt az alkotást, és a nemzet intelligens fiai versenyezve vétették fel magukat a honvédség kötelékébe. A honvédelmi miniszter ur azonban gondoskodott arról, hogy az a lelkesedés ne sokáig tartson. Magam is — nem mondhatom épen fiatalos lelkesedéssel, mert hisz nem voltam akkor épen gyermek — beléptem a honvédség kötelékébe, néhány esztendőn keresztül mint szabadságolt állományú hadnagy működvén, azért voltam kénytelen kilépni, mert nem tudtam hozzászokni a honvédelmi miniszter ur által inaugurált uj szellemhez. (Ugy van! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: A honvédelmi miniszternek igaza volt! Bizony Ákos: De igy volt ez nemcsak én velem, hanem nagyon sok más szabadságolt állományú tiszttel is. Kubik Béla: ISTem lehet azt elviselni: vagy pedig nagyon nehezen. B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Szolgálatot kell teljesíteni, nemcsak a kávéházban ülni! Bizony Ákos: Méltóztatnak emlékezni, hogy hajdanában ez a függetlenségi párt nemcsak készséggel szavazott meg mindent a miniszter urnak, nemcsak számolatlan milliókat volt hajlandó mindig rendelkezésére bocsátani, hanem emlékszem reá, hogy rendkívüli reszenzust keltett ezeken a padokon az, midőn a mérsékelt ellenzék vezére, Sennyey Pál, a magyar honvédség korlátozását, a létszám kisebbítését hozta javaslatba. B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Az még a vízözön előtt volt! Bizony Ákos: Azt mondta, hogy mi szükségünk van nekünk arra, hogy a honvédségre többet költsünk, mint Ausztria. Mondom, ez akkor valóságos reszenzust keltett. És ime, most már odajutottunk, hogy ezekről a padokról hasonló kifakadások hallatszanak és most már elérkeztünk ahhoz, hogy ezeket a milliókat, mint rosszul befektetett összegeket sajnáljuk! Kubik Béla: Az igazságot onnan soha sem mondják meg! Csak innen ! Bizony Ákos: Én, t. képviselőház, ennek daczára még most sem zárkózom el a honvédségtől és abban az esetben, hogyha a honvédségből harczképes sereget alkotnak, a mely képes legyen a maga lábán megállani és a közös hadsereg nélkül önállóan operálni, hajlandó volnék a magam részéről is meghozni az áldozatot. Ép azért indítványozom, hogy utasíttassák a kormány: terjeszszen be javaslatot a honvédségnek