Képviselőházi napló, 1901. XI. kötet • 1903. január 24–február 16.
Ülésnapok - 1901-207
207. országos ülés 1903 február 16-án, hétfőn 439 formában nj ilatkozott meg, mindig igazságos volt. De megmutatta a nemzet története azt is, hogy Magyarországot az ilyen megalkuvásra kész politika soha nem vitte előbbre, itt csak egy erős magyar nemzeti politika segíthetne, mely Magyarországnak sok százados hajait orvosolná és a mely arra tudná Magyarországot vinni, hogy hMatását tényleg he is tölthesse. (Igaz! TJgy van! a szélsőbalolon.) Mi eltűrjük, elviseljük azt a vádat, a mely onnan hangzik annyiszor felénk, hogy még mindig közjogi vitákat folytatunk, de azt joggal visszafordíthatjuk és eró'sebb a mi vádunk akkor, ha azt mondjuk önökre, hogy miért provokálnak mindig közjogi vitát ? (Igaz ! TJgy van! a szélsőhaloldalon.) Adják meg nekünk, a mi a miénk, akkor nem fogunk közjogilag vitázni, de mindaddig, mig a nemzet követelményeit nem látjuk teljesedettnek, közjogilag vitázunk, mert folytonosan tartó háborút provokáltak önök és háborúban más dolga van az embernek — azt a honvédelmi miniszter ur tudja legjobban — mint hogy saját házi tűzhelyének melegítésével foglalkozzék. Igenis, mi közjogilag vitázunk, mert a honvédelmi miniszter ur és a túloldal erre minket ösztökélnek. Nem-e a legnagyobb istentelenség az, a mit a kormányzat a tisztviselők fizetésének rendezésével véghez visz. (Igaz ! TJgy van ! a szélsőbal-oldalon.) A magyar tisztviselői kar, nagyon hosszú ideig, talán évtizedekig ellenséges szemmel tekintett ránk, mert azt hitte, hogy, mint a nép jogainak védői, nem viseljük eléggé szMünkön az ő érdekeit. A magyar kormány a tisztviselők fizetésének rendezését kezébe vette, azután nem csinált egy ideig semmit, s a függetlenségi párt volt mely meginterpellálta a pénzügyminisztert, hogy mi lesz a fizetésrendezéssel? Akkor a múlt esztendőnek a végét jelezte, mint utolsót a t. miniszter ur, de nem terjesztette be. Újra interpellálni kellett ebben az esztendőben, Barabás Béla képviselőtársam hozta fel ezt a ház nyilvános ülésében. Akkor bölcsen hallgatott a kormányzat s mi már akkor sejtettük, hogy valami lóláb fog kilógni később ezen dologból. Azt hittük, hogy a kormány megelégszik azzal, hogy odadobja a függetlenségi és 48-as pártot prédául a tisztviselőknek, hogy nem tehetünk semmit az érdeketekben, mert a függetlenségi pártnak közjogi vitát tetszik folytatni. Ez is mérgezett nyilakkal való lövöldözés volna. De a t. kormány még olyant is tesz, a miért a magánembert a kir. ügyész felelőségre szokta vonni, azt mondja, rendezem a fizetésteket. tisztviselők, igen kedvezően, ha a függetlenségi párt márczius végéig megengedi, hogy az a nemzetellenes merénylet, melyet elkövetni szándékoznak, szép csendesen véghezvitessék általunk. B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Hol mondta? Pap Zoltán: Azt mondta, hogy ha márcziusig a javaslat törvényerőre nem emelkedik, a tisztviselők ennyi meg ennyi beneficziumtól el fognak esni. Én bizom a magyar tisztviselői kar intelligencziájában, mikor a t. kormányt ilyen formájában ide állítom és azt mondom: Háború van, merényletet akarnak elkövetni a nemzet ellen, de most a ti kenyeretekről van szó, s azt mondja a kormány, kaptok kenyeret, ha megengedjük ezt a nemzetellenes merényletet elkövetni, és leteszszük a fegyvert. Kubik Béla: Ez zsarolás! Lengyel Zoltán: A legrútabh visszaélés! Pap Zoltán: A magyar tisztviselői karnak lesz annyi belátása, hogy ő maga mond le fizetésének javításáról, semhogy ily merénylet a nemzet ellen elkövettessék. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) A t. honvédelmi miniszter ur a kormány nevében integet, tehát nem való az, a mit én mondok, s ez az intenczió távol áll a kormánytól. Lássuk, vagy őszinte a kormány ebben a kérdésben, vagy nem. Ha őszinte, tessék megakasztani a katonai javaslatok vitáját egy napra, (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) nem fogjuk megakasztani ezen javaslat törvényerőre emelését. A kormány sokkal kényesebb helyzetben volt az indemnity-vitánál, mikor csakugyan késhegyig mentünk, és a Nessi-ügyet, ezt a második vörös posztót méltóztattak idehozni és tápot adni az ellenzéki beszédeknek. Ez most nem fog bekövetkezni, a tisztviselői javaslat gyorsan emelkedhetik törvényerőre, tessék megszakítani a vitát 48 órára, ez a kormány őszinteségéről fog tanúbizonyságot szolgáltatni. Az előbb a honvédelmi miniszter ur tagadta állításomat, itt vannak kezemben a naplójegyzetek, melyek szerint Lukács pénzügyminiszter ur azt mondta Benedek János interpellácziójára, hogy a karácsonyi szünetek előtt be fogja terjeszteni a javaslatot. B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Nehézségek jöttek közbe! Pap Zoltán: Én nem vádolom ezért a honvédelmi miniszter urat, de miután a kormánynak más tagja nincs jelen, méltóztassék ezt akár a minisztertanácsban a kormánynyal közölni, hogy a függetlenségi párt nem akadályozza meg a tisztviselői javaslat tárgyalását, és azt keresztülengedi. B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Nagyon kegyes! Pap Zoltán: Ha pedig a kormány nem akar őszinte lenni, akkor büntetendő cselekményt követ el, (Igaz! TJgy van! a szélsöbaloldahn.) s a következményekért ne minket vádoljon, mert a felőséget a túloldalra és a kormányra hárítjuk. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Miért izgat minket a honvédelmi miniszter ur azzal, a mit tegnapelőtt mondott, hogy hiába erőlködünk, mikor kinyilatkoztatjuk, hogy ebből törvény nem lesz ? Honnan tudja azt, hogy ebből törvény lesz?
