Képviselőházi napló, 1901. XI. kötet • 1903. január 24–február 16.

Ülésnapok - 1901-203

326 203. országos ülés 1903 február 11-én, szerdán. (Élénk helyeslés jobbfelöl. Mozgás a bal- és a szélsöbaloldalon.) Elnök: Kubik Béla képviselő ur személyes kérdésben kMan szólani. Kubik Béla: T. ház! Személyes kérdésben kérek szót. (Halljuk! Halljuk! a szélsőbalolda­lon.) Egyet konstatálnom kell, a miben egyál­talában nem is volt kétségem soha, hogy t. i. az igen t. alelnök ur szavahihetősége minden tekintetben intakt. 0 ugyanis azt mondta: és ha egyesek azt kiáltották volna — ugyanis, hogy a ház nem határozatképes — arra én reagálni nem vagyok köteles. (Felkiáltások jobb­felöl: A szavazás után! Felkiáltások a szélsö­baloldalon: A szavazás közben!) Azt hiszem, hogy ezzel ő maga elismerte azt, hogy teljesen törvénytelenül járt el. (Ugy van! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Mert neki a házszabályok ér­telmében erre reagálni kötelessége. (Ugy van! Ugy van! a szélsőbaloldalion.) És ezen az ala­pon annak a határozatnak, a mely hozatott, törvénytelensége teljesen dokumentálva van. (Ugy van! Ugy van! a szélsőbaloldalion.) Ezt én csak konstatálni kMántam. (Zaj.) Daniel Gábor: T. ház! Tévedés kell, hogy fenforogjon a t. képviselő ur közt és köztem. (Felkiáltások a szélsöbaloldalon: Mi czimen kMan szólni?) Beőthy Ákos: Személyes kérdés czimén! Ehhez neki joga van! (Helyeslés jobbfelöl.) Daniel Gábor: Hogyha még most is a czi­met kérdik tőlem a szólásra, akkor igazán nem fogok többet szólni. Folytonosan személyes meg­támadtatásban részesülök itt és akkor önök, a kik mindig a szólásszabadságot proklamálják, s panaszkodnak annak megsértéseért, most ne­kem nem akarják megadni. (Halljuk! Halljuk! balfelöl.) Polczner Jenő: Mondja meg, hogy milyen czimen szól! Tallián Béla: Ez az elnök dolga! Elnök: Méltóztassanak ezt rám bizni, én a házszabályokat liberálisan kezelem, ugy ezzel, mint azzal az oldallal szemben. Daniel Gábor: Csak azt akarom konstatálni Kubik Béla t. barátommal szemben, hogy való­színűleg félreértés forog fenn közöttünk. Én azt mondottam és azt állítom most is, hogy a hatá­rozathozatal kimondása után felmerült egyes közbeszólásokra az elnök nem tartozik reagálni. Ez a házszabályok szerint is igy áll. (Helyeslés a jobboldalon.) Kubik Béla: T. ház! (Felkiáltások a jobb­oldalon : Mi czimen szól ?) Szavaim értelmének helyreigazítása czimén kérek szót. Felolvastam már a naplónak erre vonatkozó részét és az apodíkticze és pozitMitással mutatja meg, hogy Daniel Gábor igen t. képviselőtársamnak nin­csen igaza. A napló ugyanis igy szól: »A ház többsége a miniszterelnök ur indítványát elfo­gadjam Ezt megelőzőleg, tehát e nyilatkozat, illetve határozathozatal előtt ott van zárjel közben: »Zaj. Felkiáltások a szélsöbaloldalon: Nem határozatképes a ház!« Az elnök csak ezután mondotta ki a ház határozatát, tehát nekem jogom volt megolvastatni a képviselőket, az elnöknek pedig kötelessége lett volna ezt el­rendelni. (Elénk helyeslés a szélsöbaloldalon.) Elnök: Gajáry Géza képviselő ur kMan a házszabályokhoz szólani! Gajáry Géza: T. ház! Kettős indokból szó­lok, egyrészt a házszabályokhoz, másrészt, mert Rakovszky t. képviselőtársam szMes volt engemet megnevezni és a tegnapi ülésre vonatkozó napló­ban is előfordul a nevem, mint a ki a házsza­lyokhoz tegnap szót kértem, és ennek megma­gyarázása végett is kérek szót. Az első az, hogy jóllehet annak hangsúlyozásával, miszerint egy­felől az eskü alatt vezetett napló, másfelől a ház elnökének enuncziácziója utólagos vita tár­gyát nem képezi, . . . Buzáth Ferencz: A napló még nincs hite­lesítve ! Gajáry Géza: . . . mindazonáltal magából nemcsak ebből a naplóból, hanem épen Kubik Béla t. képviselőtársamnak mostani felszólalása alapján kívánok reámutatni arra, mi a magya­rázata annak, hogy a naplóban a »zaj, nincsen határozatképes számban a ház« stb. kitételek miért jutnak kifejezésre az elnöki enuncziáczió után. (Felkiáltások a szélsöbaloldalon: Az elnöki enuncziáczió előtt!) T. ház ! Konstatálni kívánom, hogy midőn a ház elnöke a határozatot kimon­dotta, a naplóban nincsen benne az, a mit én akkor közbeszóltam. Szatmári Mór: Akkor az egész naplónak nem lehet hitelt adni! Gajáry Géza: Én egy szót szóltam közbe, a melyet hallottak a körülülők. Azt mondottam, mikor az elnök enuncziálta a határozatot, hogy egyhangúlag fogadta el azt a ház. (Zaj. Ellen­mondás a szélsőbaloldalon.) És miért mondottam ezt? Azért, mert a mélyen t. ellenzék abban a pillanatban, a midőn ez a határozat ki lett mondva, felállt és kiment. (Zaj. Ellenmondás a szélsöbaloldalon. Felkiáltások: Nem mentünk ki mindnyájan!) Ugy fogom elmondani, a mint történt . . . (Nagy zaj.) Elnök (ismételten csenget): Csendet kérek! Gajáry Géza: Ismétlem, ugy fogom elmon­dani, a mint megtörtént. Az én közbeszólá­somra, hogy »egyhangulag«, három vagy négy el­lenzéki képviselő ur a kimenőben levők közül hirtelen leült, a többiek pedig kimentek. (Igaz! Ugy van! a jobboldalon. Ellenmondás a szélsö­baloldalon.) Nem számláltam meg, de semmi esetre sem voltak ekkor többen 4-nél az igen t. ellenzéki képviselőtársaim közül. És ekkor emelkedett fel, de a határozat kimondása és az általam jelzett egyhangú határozat meghozatala után, Kubik Béla t. képviselő ur. (Ellenmondás a szélsőbaloldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom