Képviselőházi napló, 1901. XI. kötet • 1903. január 24–február 16.

Ülésnapok - 1901-200

200. országos ülés 1903 és a jövő termelhetés tekintetében az ínséges népességnek vetőmagvat, főleg tengerit kiosz­tani? (Élénk helyeslés a bal- és a szélsöbal­óldalon.) Széll Kálmán miniszterelnök: T. képviselő­ház! Én gondolom, az ügy érdekében is áll, hogy erre az interpelláczióra azonnal válaszol­jak. (Halljuk!) Az interpelláczió második és harmadik pontját illetőleg, a melyben a t. képviselő ur arra vonatkozólag tesz kérdést hozzám, hogy ott a belényesi járás bizonyos községeit körülvevő görög-katholikus uradalom a legelő kérdésében mikép jár el és nem szándékozunk-e erre vonat­kozólag valamit tenni, viszont hajlandó-e a földmMelósügyi miniszter ugy intézkedni, hogy a már több, mint húsz éve vágás alatt volt erdő ugy a belényesi, mint a vaskohi járásokban a legeltetési tilalom alól felmentessenek, ezekre vonatkozólag csak annyit jelenthetek ki, hogy mind a két kérdéssel adott hatáskörben foglalkozni fogunk és az elsőre vonatkozólag, ha panaszok jönnek — vagy talán a nélkül is — jelentés lesz teendő, s a dolgoknak, a tényállás­nak megállapítása után, ha intézkedések szük­sége forog fenn, intézkedések is fognak történni. A mi a másikat illeti, a földmMelósügyi miniszter kollegám bizonyosan figyelmére fogja méltatni ezt a dolgot és ugy a vaskohi, mint a, belényesi járásokban volt erdőket illetőleg meg fogja fon­tolni, hogy a berendezett erdőüzem megengedi-e a már levágott erdőknek vagy felerdősitett terü­leteknek legeltetési használatát vagy sem. Ez erdőkezelési szempont, a melyet igy távolról talán a t. képviselő ur sem Ítélhet meg, mi sem, de biztosithatom a t. képviselő urat, hogy annak idején foglalkozni fog vele a földmMelósügyi mi­niszter ur. (Helyeslés.) A mi azt a kérdést illeti, — mert gondo­lom, ez az aktuális — hogy van-e tudomásunk az ott levő nyomorról és mit vagyunk hajlandók tenni, erre vonatkozólag igenis érdemlegesen vá­laszolhatok a t. képviselő urnak. A belényesi járást illetőleg a biharmegyei alispán jelentése január 11-én lett áttéve hozzám. Ebben a jelen­tésben, illetőleg felterjesztésben a biharmegyei alispán a belényesi járásban mutatkozó nyomor enyhítésére ezer métermázsa tengerinek bevásár­lására kér engedélyt. Én ezt a felterjesztést sürgősen fogom tárgyaltatni a legközelebbi na­pokban, és ha ugy állanak a dolgok, a mint elő van adva, ennek árát igenis utalványozni fogom, (Helyeslés.) és igy a t. képviselő urat megnyug­tathatom az interpelláczió minden részét illető­leg. A másik két kérdést meg fogjuk vizsgálni, erre vonatkozólag pedig, ha a kérdés igy áll, azonnal fogok intézkedni. (Elénk helyeslés.) Kérem, méltóztassék válaszomat tudomásul venni. (Helyeslés.) Pozsgay Miklós: Elég szomorú, hogy inter­pellácziókból kell megtudni a belügyminiszter­február 7-én, szombaton. 263 nek, hogy éhség van! (Zaj.) Miért vannak ott a közegei ? Ha pedig tudta, miért várta az interpellácziót ? (Nagy zaj.) Bartha Ferencz: T. képviselőház! Hogy az interpellácziót megtettem, annak oka az, hogy múlt év október vagy november havában lenn járván a kerületben, értesültem ezekről a dol­gokról, felmentem Nagyváradra is, s ott ugy a főispán, mint az alispán úrral érintkezésbe lép­tem és ekkor a főispán ur megígérte nekem, hogy jelentéseket fog bekérni és értesíteni fog engem még deczember hó első felében arról, hogy a dolog mint áll. Miután azonban ezt az értesí­tést még mai napig sem kaptam meg, és semmi tudomásom nem volt arról, a mit a t. miniszter ur elmondott, hogy valami eljárás van folyamat­ban, szükségesnek tartottam ezt az inter­pellácziót. Széll Kálmán miniszterelnök: Helyes! Bartha Ferencz: A válasznak azt a részét, hogy ezer métermázsa tengeri kiosztás alatt lesz, tudomásul veszem és pedig köszönettel veszem tudomásul, csak azt vagyok bátor meg­jegyezni, hogy 84 község van ott és ezek között elosztva az ezer métermázsát, körülbelül 8 méter­mázsa jut egy falura. Széll Kálmán minisztereinök: Mindenütt, az egész járásban talán csak nincs nyomor ? Bartha Ferencz: Hát ez talán egy kicsit ke­vés lesz és ezzel nagy segítséget nem adhatunk. A mi pedig a másik részét illeti a válasznak, t. i. a legeltetésre és az erdőtilalom feloldására vonatkozó részét, azt nem vehetem tudomásul, mert arra a t. miniszter ur nem is adott vá­laszt, és én várom a t. földmMelésügyi minisz­ter ur erre vonatkozó válaszát, miután interpel­lácziómnak ez a része ő hozzá volt intézve. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: T. ház ! Miután az interpelláló kép­viselő ur maga a választ szintén tudomásul vette, azt hiszem, kijelenthetem, hogy a t. ház a vá­laszt tudomásul veszi. (Helyeslések a jobboldalon,. Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Csak az egyik részét vette tudomásul!) Széll Kálmán miniszterelnök: T. képviselő­ház ! Méltóztatik látni, hogy a lehető legelőzé­kenyebben tárgyaltam a kérdést, azonnal vála­szoltam és kijelentettem, hogy — a mennyiben a tényállás csakugyan valónak bizonyul — a nyomor enyhítésére ugyanannyit, a mennyit kérni fognak — hiszen többet nem is kértek — a magam részéről utalványozni fogok. {Helyeslés.) A mi a második részt illeti, megmondtam, — később sem fogok mást mondhatni — hogy a földmMelésügyi miniszter, a ki felelős az erdő kezeléseért, ha az erdőüzem megengedi, hogy bizonyos turnus után a legeltetésnek a lehető­sége beáll, azt meg fogja tenni, ha azonban az nem engedi meg, akkor ő sem tehet másként, mint a hogy én azt jeleztem. De a kérdéssel foglalkozni fog és azért kérem a t. házat, szí-

Next

/
Oldalképek
Tartalom