Képviselőházi napló, 1901. XI. kötet • 1903. január 24–február 16.

Ülésnapok - 1901-190

18 190. országos ülés 1903 évről-évre kedvezőbb; miután azonban daczára annak, bogy az általános vétkötelezettség elve ki van mondva, mégis az ujonczjutalék meghatároztatott, a kedvező állitások eredméaye következtében a törvényből kifolyólag a póttartalék száma megint annyira szaporodott, a mint erre akkoriban, t. i. 1889-ben, mi nem számítottunk. A tavalyi ujonczozási évet véve alapul, csak Magyarország részéről 44.400 póttartalékos állíttatott ki. Ebben a számban van természetesen többféle kategória; van olyan, a ki jogczim alapján helyeztetett a póttartalékba, de van nagyon sok olyan is, a ki feles szám czime alatt helyeztetett póttartalékba. Kapotsfy Jenő : Könnyelműen soroznak ! (Zaj. Mozgás.) B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Méltóztassék nekünk kezünkre járni, akkor talán helyesebben fogunk eljárni. Kapotsfy Jenő: Nekem nincs módomban, de a miniszter urnak módjában van, hogy ne vegyen be olyanokat . . . (Nagy zaj a szélsőbaloldalon. Elnök csenget.) Lengyel Zoltán: A miniszter ur még soha sem volt sorozásnál! (Derültség és zaj balfelöl.) B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Miután az ujonczjutalék felemelése csak 21.900 főben kéretik, ennek a legénység kiállítására nézve csak az a kihatása van, hogy annyMal kevesebb póttartalékos lesz besorozva. Magyarországra esik ebből a 21.900 főből 9362, ha hozzászámítom a 3000-et, a mit kértem a honvédség számára, ez összesen csak 12.362, és mondom, csak 1902-ben 44.400 póttartalékos volt. A jövőben tehát az eredmény az lesz, hogy 12.000 póttartalékossal kevesebb lesz. Szatmári Mór: 24,000 munkáskarral kevesebb ! (Zaj és mozgás balfelöl.) Horváth Gyula: Nagyon magas ez a miniszter urnak! B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Ez a katonatartással jár! Akkor ne tartsunk katonákat ! (Zajos helyeslés a szélsőbaloldalon.) De fájdalom, ez szükséges. Bármennyire örülnek is ennek az eszmének, ez nem vihető keresztül. (Nagy zaj.) Kubik Béla: Ez a legjobb indítványa a miniszter urnak! Elnök: Kérem a t. képviselő urakat, méltóztassanak nyugodtan maradni. B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: A legénység kiállításának lehetősége tehát megvan. Az anyagi oldala a kérdésnek, a pénzbeli áldozatok olyanok, hogy, a mint azt a t. előadó ur jelezte, három év múlva, t. i. 1906-ban az lesz e törvénynek végleges kihatása, hogy az egész monarchiában 20 millió koronával több követeltetik. Ebből Magyarországra a quóta szerint nem egészen 7 millió korona esik. (Egy hang -balfelől: Tisztességes összeg!) január 26-án, hétfőn. Igen! Tisztességes összeg ! Hogy ez áldozat, az kétséget nem szenved, sőt a magam részéről azt is beismerem, hogy súlyos áldozat, de nem elviselhetetlen. (Elénk ettenmondásoJc a bal-és a szélsöbaloldalon.) A t. képviselő uraknak talán elviselhetetlen, nekem mint magánembernek szintén elviselhetetlen, hanem a magyar nemzetnek, mint olyannak nem. (Egy hang a szélsőbaloldalon: MennyMel járul hozzá?) Nem tudom, többel vagy kevesebbel, mint a t. képviselő ur, de hozzájárulok. Endrey Gyula: Mikor pénzt követelnek, akkor mindig ott van a nemzet, de mikor beviszik katonának, akkor soha. Lengyel Zoltán: Nem becsülik meg a nemzetet. Elnök: Kérem Lengyel Zoltán képviselő urat, ne méltóztassék a szónokot folytonosan közbeszólással zavarni. B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Miután legyőzhetetlen akadályok nem forognak fenn, (Zaj, mozgás.) és az ujonczjutalék felemelése feltétlenül szükséges, én a magam részéről elvárom és kérem minden egyes képviselőtől, hogy vegye fontolóra az ügy komolyságát és ne méltóztassék olcsó kijelentésekkel népszerűséget keresni, hanem méltóztassék hazafiasán meggondolni a dolgot és hazafiasán cselekedni akkor, a mikor ezen javaslat elfogadása fölött határoznak. Épen azért kérem a t. képviselőházat, hogy a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni méltóztassék. (Helyeslés a jobboldalon. Felkiáltások a szélsöbaloldalon '. Nem fogadjuk el! Zaj!) Megengedem azt, hogy az urak felfogása szerint vannak kifogások, vannak észrevételek, vannak óhajok, de legyenek meggyőződve, hogy ebben a törvényjavaslatban, a mi nem volna alaposan átgondolva, olyan nincs. (Derültség a szélsöbaloldalon. Halljuk! Halljuk! a jobboldalon.) De hogyha a tárgyalás alkalmával olyan észrevételek, óhajok és kívánságok hozatnak fel, melyek teljesíthetők . . . Rákosi Viktor: A delegáczió sokat óhajtott, de nem adtak neki semmit! B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Hogyha a t. képviselő ur ott lett volna a delegáczióban, talán szerencsésebb lett volna. (Derültség a jobboldalon.) Méltóztassék oda bemenni és ott érvényesíteni magát. Rákosi Viktor: Nekem itt a helyem és meg fogom tenni a kötelességemet! B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Nagyon sok hely van ott is még! (Derültség a jobboldalon.) Én meg vagyok róla győződve, hogy daczára annak, hogy roppantul köpik a markukat . . . (Altalános derültség. Felkiáltások a szélsöbaloldalon : Micsoda ka-szárnya-viezczek ? Ez a nemzeti vonás? Folytonos zaj.)