Képviselőházi napló, 1901. XI. kötet • 1903. január 24–február 16.

Ülésnapok - 1901-190

16 190. országos ülés 1903 január 26-án, hétfőn. vitele igen nagy anyagi áldozatot követelne az országtól. A véderő-bizottság tudomásul vette e kijelentést, a pénzügyi bizottság azonban tovább ment; nem elégedett meg azzal a kijelentéssel, hanem egy határozati javaslatot hozott, a melyet van szerencsém a t. háznak elfogadásra ajánlani. (Halljuk.! Halljuk!) A határozati javaslat a következőképen hangzik : »Utasitja a ház a honvédelmi minisztert, hogy a két évi szolgálati idő behozatalára vonatkozólag beható tanulmányokat tévén, erre az 1904-ik évi ujonczjutalék iránti előterjesztésekor tegyen a háznak ebben a tárgyban ugy szervezeti, mint pénzügyi szempontból kimerítő, tájékoztató jelentést.* Szóba került a bizottsági tárgyalások folyamán azon körülmény is, hogy nagyon sok magyar honosságú tiszt nem magyar ezredben szolgált. (Felkiáltások a szélsöbaloldalon: Elég szégyen!) És e miatt a pénzügyi bizottság . . . Ugron Gábor: Pedig 1868-ban már megigérték ! Münnich Aurél elöadö:. .. a következő határozati javaslatot ajánlja a t. háznak elfogadásra: »Tekintettel ő Felsége 1868. évi augusztus 6-án kelt abbeli legmagasabb elhatározására, miszerint az uj védrendszernek és az ország ismételve nyilvánított kMánatának megfelelőíeg, egyszersmind pedig a hadsereg czélszerü szervezése érdekében is a magyar korona országaiból kiegészített ezredekhez és csapatokhoz, a menynyire lehetséges, egyedül ezen országokban született tisztek osztassanak be az akként megjelölt czél elérésére; a bizottság kéri a t. házat, méltóztassék határozatilag kimondani, hogy felhívandó a kormány, hogy a magyar korona országaiban született tisztek a lehetőségig csakugyan ugyanilyen kiegészített ezredekhez és csapatokhoz osztassanak be.« (Zaj a szélsöbaloldalon. Elnök csenget.) Nessi Pál: Hát eddig hol volt az a rendelet ? Münnich Aurél előadó: Most olvasom, hogy megvolt! Nessi Pál: Megvolt, de csak papiroson! (Nagy zaj a szélsöbaloldalon. Ralijuk! Halljak! jobb felől.) Ugron Gábor: De nem engedelmeskedtek. Münnich Aurél előadó: Van szerencsém mindkét határozati javaslatot a t. háznak elfogadásra ajánlani. Mielőtt előadásomat befejezném, engedje meg a t. ház, hogy egy rövid kijelentést tegyek. (Halljuk! Halljuk!) Tudom azt, hogy ezen törvényjavaslat áldozatokat igényel az országtól, a mint azt bevezetésemben bátor voltam elmondani, de tudom azt is, hogy ha egy ország védelméről, ha egy ország hadseregének harczkópességéről van szó, akkor igenis kötelessége ós pedig hazafias kötelessége az országnak és a nemzetnek ezen áldozatot meghozni. (Nagy zaj és ellenmondás a szélsöbaloldalon.) Én ugy vagyok meggyőződve, hogy a jelen esetben az a körülmény áll fenn, hogy a nemzet saját érdekében és az ország érdekében is köteles meghozni ezen áldozatot. Van szerencsém tehát ezen törvényjavaslatot ezen okoknál fogva általánosságban elfogadásra ajánlani. (Nagy zaj a szélsöbaloldalon.) Elnök: A honvédelmi miniszter ur kMan szólani! (Felkiáltások a szélsöbaloldalon : Visszavonja? Halljuk! Halljuk! jobbfelöl.) B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Azok után. a miket a t. előadó ur mondott, azok után. a mik a pénzügyi bizottságban és véderőbizottságban felhozattak és tárgyaltattak és azok után, a miket a sajtóban ezen kérdések fölött már számtalanszor olvastunk, azt hiszem, a t. képviselőház én tőlem valami nagy újságot nem is vár. Benedek János: Ott sem hallottunk sok újságot a miniszter úrtól! (Halljuk! Halljuk! jobbfelöl.) B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Méltóztassék vagy semmit sem mondani vagy pedig hangosabban szólani, hogy meg is érthessem. Benedek János: Ott sem hallottunk sok újságot a miniszter úrtól! B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Minden állam hadseregének szervezése alkalmával kell, hogy első sorban tekintetbe vegye az anyagi eszközöket, azt, vájjon meddig képes elmenni az áldozatok hozatalában a véderő szervezésénél. (Mozgás a szélsöbaloldalon.) A második dolog az, hogy mi nagy, hatalmas, gazdag, egységes nemzetekkel nem igen versenyezhetünk. (Ügy van! a szélsöbaloldalon. Egy hang: Hajdanában versenyezhettünk!) Látják, hogy a kormány kötelessógszerüleg ezt is tekintetbe veszi. Mondom, mi sem a lakosság számát illetőleg, sem más tekintetben nem vagyunk azon szerencsés helyzetben, a melyben nagy, gazdag nemzetek vannak; nem vagyunk azon helyzetben, hogy a véderőt bizonyos általános, vagy specziális czélok szempontjából fejleszszük. Nekünk is fejlesztenünk kell véderőnket, de természetesen, szerényebb határok között és csakis azon czélból, hogy képesek legyünk saját érdekeinket minden körülmények között kellőleg és szerencsésen megvédeni. (Helyeslés a jobboldalon.) Tekintetbe kell vennie minden államnak a véderő szervezésénél a geográfiai fekvést. Nagyon bölcsen méltóztatnak tudni, hogy a monarcbiának geográfiai fekvése olyan, hogy bármily kérdés merül fel Európában, akarva, nem akarva, érdekelve van a monarchia, ennélfogva érdekelve van Magyarország is, és akarva, nem akarva, sokszor akaratunk ellenére kényszerítve