Képviselőházi napló, 1901. XI. kötet • 1903. január 24–február 16.

Ülésnapok - 1901-198

1§S.' országos ülés 1903 február 5-én, csütörtökön, 215 Gr. Andrássy Gyula: Nem is az! (ügy van Ugy van! a jobboldalon.) Szatmári Mór: A felség-jog mellett is ott van, hogy alkotmányos! (Ugy van ! a szélöbalóläálon.) Gr. Andrássy Gyula: Elismerem azt... . (Folytonos zaj a szélsöbaloldalon.) Elnök: Csendet kérek, t. képviselő urak! (Halljuk! Halljuk! a jobboldalon.) Kénytelen leszek azokat, a kik a tanácskozást folyton zavarják, neveik megnevezésével, a mit nem szívesen teszek, rendreutasitani! (Halljuk! Halljuk! jobbról.) Gr. Andrássy Gyula: .. . . hogy a király ép ugy más nyelvet, a magyart határozhatta és állapíthatta volna meg . . . Lengyel Zoltán : Nem is határozhatott volna egyebet! (Ugy van! a szélsöbaloldalon. Felkiáltások a jobboldalon: Halljuk! Halljuk! Nagy zaj a szélsöbaloldalon.) Elnök: Lengyel Zoltán képviselő urat rendreutasítom ! Gr. Andrássy Gyula: ... és ha ezt nem tette, tisztán csak katonai, czélszerüségi okok vezették, mert nem akarta, hogy a seregből egy babiloni torony váljék. (Nagy zaj és ellenmondásolt a szélsőbaloldalon.) Ugron Gábor: Nem babiloni torony! 600.000 ember nem babiloni torony! (Helyeslés és felkiáltások balfelöl: Ugy van! Ez áll!) A nemzet szuverenitása felett nincs kétség! (Ugy van! Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Gr. Andrássy Gyula: Ezt t. képviselőtársam felháborodva visszautasítja. Joga van hozzá. Felfogása szerint (Folytonos nagy zaj a szélsöbaloldalon és felkiáltások: Ez nem nézet dolga!) ez lehet helyes, de utoljára is a nézetek különbözhetnek. (Felkiáltások a szélsöbaloldalon: A magyarságra vonatkozólag nem!) Rigó Ferencz: Menjen Bécsbe! Mi magyar emberek vagyunk ! (Helyeslés a szélsöbaloldalon.) Gr. Andrássy Gyula: Menjenek önök, legalább beszélni tudnék! (Derültség a jobboldalon. Zaj a szélsöbaloldalon.) Elnök: Méltóztassanak a szónokot meghallgatni! (Halljuk! Halljuk! a jobboldalon. Zaj a a szélsöbaloldalon.) Leszkay Gyula: Ilyen beszédet nem lehet hallgatni! Menjen a Reichsrathba! (Helyeslés a baloldalon. Mozgás jobbfelöl.) Szatmári Mór: Itt van a császár, azért beszél így! (Ellenmondások a jobboldalon.) Rigó Ferencz: Ilyeneket még Fejérváry sem mond! (Zaj.) Elnök: Csendet kérek! (Halljuk! Halljuk! a_ jobboldalon.) Justh Gyula: Ez az ut a miniszterelnökséghez ! (Folytonos zaj a szélsőbaloldalon. Halljuk! Halljuk a jobboldalon.) Szatmári Mór: Itt van az osztrák császár! Azért beszélnek így! (Zaj.) Elnök: Csendet kérek ! (Halljuk! Halljuk!) Mezőssy Béla: Az édesapja nem igy beszélt! (Nyugtalanság és zaj a jobboldalon. Halljuk! Halljuk!) Szatmári Mór: Nem bizony! 1868-ban nem igy beszélt gróf Andrássy Gyula! Gr. Andrássy Gyula: Azt kérdezem, mMel az önök felháborodása olyan nagy . . . (Felkiáltások a szélsöbaloldalon: Méltán! Nagy zaj.) Elnök: Csendet kérek, t. képviselő urak, különben kénytelen leszek a képviselő urakat név szerint rendreutasitani. (Halljuk! Halljuk!) Gr. Andrássy Gyula :... azt kérdezem az uraktól, hogy mi egy embernek és egy országnak legnagyobb érdeke ? Legnagyobb érdeke az, hogy magát megvédhesse. Ha valaki abban a nézetben van — a melyben én vagyok, nem bírván azon belátással, mint az urak — ha abban a nézetben van, hogy jobban fogja a hazát megvédhetni, nagy, veszélyes perczekben jobban fogja létét megóvhatni . . . Szatmári Mór: Német nyelvvel! (Zaj.) Gr. Andrássy Gyula : ... ha egységes szolgálati nyelvű sereggel rendelkezik, (Felkiáltások a szélsöbaloldalon •• Miért nem magyar ?), mint ha ilyennel nem rendelkeznék; szolgalelkü volna és hazaáruló, ha nem védené ezen álláspontját és nem kívánná a hazának érdekében, hogy, a mi megvédi hazáját a veszély perczében, az megadassák, megadassák akkor is, ha önöknek nem tetszik, ha annak a vádnak teszi ki magát ezáltal, hogy^ a hazáját nem szereti. (Ugy van! Ugy van! Elénk tetszés jobbról. Egy hang a szélsőbaloldalon: Ugy is van!) Ezt fogom én vallani, akárhogy lármázzanak is önök, minden körülmények között; ettől én eltérni nem fogok. (Élénk helyeslés és éljenzés jobbfelöl.) Thaly Kálmán: Báró Récsey sem tért el! Szatmári Mór : Szóval, mi hazafiságból élünk ! (Halljuk! Halljuk! jobbról.) Gr. Andrássy Gyufa: Most kérem, áttérek (Halljuk! Halljuk!) az ellenvetések harmadik csoportjára, a mely abban áll, hogy azt mondják, hogy ennek a seregnek ujonczot adni már azért sem érdemes, mert azt úgyis meg fogják verni. (Felkiáltások a szélsöbaloldalon: Non is adunk!) Meg fogják verni azért, mert abból hiányzik a nemzeti érzés. (Ugy van! a szélsöbaloldalon.) Itt talán szerencsésebb helyzetben vagyok, mert talán a t. urak szája ize szerint beszélhetek, (Mozgás a szélsöbaloldalon.) mert mondhatom, hogy ha ebben a hadseregben a magyar érzelemnek helye nem volna, akkor azt bizony csakis megverni lehetne. (Igaz! Ugy van! jobbfelöl. Felkiáltások a szélsöbaloldalról: Meg is verik !) De azt tartom, hogy igen igazságtalan vád ez; igazságtalan a magyar nemzet iránt, mikor azt hangoztatják, hogy sok ezre a magyar nemzetnek elfeledkezik legszentebb kötelességéről, legforróbb érzelmeiről, ha pár évig egy hadseregben szolgál, a melynek szolgálati nyelve német . . ,