Képviselőházi napló, 1901. XI. kötet • 1903. január 24–február 16.

Ülésnapok - 1901-197

Í97, országos ütés 1903 február k-m, szerdán. 199 ország, a mely magát nem szolgálja első sorban.« (Helyeslés a szélsobaloldalon.) »Á nemzetek közösségének hasznos tagja csak az a nemzet, melynek minden csepp vére tele van nemzeti eszmével és mely érvényesiti, megvalósítja teljes, összes jogait mint nemzet és elvégzi összes kötelességét saját polgártársaMal szemben.« (Helyeslés a szélsobaloldalon,) Teljes mértékben osztom ezt a nagy igazságot, és, mert ezen javaslatban az ilyen iránynak és törekvésnek még nyomát sem találom fel, nem fogadom el a törvényjavaslatot. (Hosszas élénk helyeslés, éljenzés és taps a szélsobaloldalon. A szónokot számosan üdvözlik.) Elnök: T. ház ! Elérkezett az interpellácziók megtételének ideje és miután a napirenden levő javaslathoz még többen vannak feljegyezve, a holnap délelőtt 10 órakor tartandó ülés napirendjére a ma félbeszakított tárgyalás folytatását tűzzük ki. (Helyeslés.) Következik Nessi Pál képviselő ur interpellácziója az állami alkalmazottak fizetésrendezése tárgyában a pénzügyminiszterhez. Nessi Pál: T. ház! A jelen parlamenti ülésszakot megnyitó trónbeszéd egyik passzusa ugy hangzik, hogy gondoskodás tárgyát fogja képezni az állami tisztviselők helyzetének javítása, (Felkiáltások a szélsobaloldalon: Üres beszéd! írott malaszt!) és az, hogy a kormány erre nézve már legközelebb törvényjavaslatot fog előterjeszteni! Ez elhangzott 1901 október 28-án. Az igen t. pénzügyminiszter ur 1901 november 23-án, az 1902. évi költségvetés beterjesztése alkalmával tartott expozéjában ezt mondta: »A pénzügyminisztérium átmeneti kiadásai közé fel van véve 3 millió korona, melynek az a rendeltetése, hogy a tisztviselők fizetésemelésének első évi szükségletét fedezze.« Az 1902. évi október 22-én, midőn az 1903. évi költségvetést beterjesztette, azt mondotta a t. pénzügyminiszter ur : »Hogy a tisztviselők kérdésével komolyan akarunk foglalkozni, bizonyitj körülmény, hogy már a folyó évi költségvetésbe 3 millió korona lett e czélra felvéve,« és Barta Ödön közbeszólására, hogy fel is lett-e használva, azt mondta akkor: »remélem, hogy ezen összeg fel lesz használható ugy, hogy az még ebben az 1902-ik esztendőben folyósitásra kerül.« Ezzel szemben a dolgok ugy állanak, hogy a ház előtt e javaslatok ma sem feküsznek és azok tárgyalása előkészítve nincs. Miután pedig a tisztviselői kar, az a sok ezer és ezer fehér rabszolga várva-várja, és az Ígéret alapján indokoltan várhatta, hogy a t. pénzügyminiszter ur atyai jóindulatát azzal fogja megmutatni, hogy siet ezen javaslat előterjesztésével; és miután ismerjük a viszonyokat és tudjuk azt, hogy a tisztviselők igén nagy része ezen ígéretek alapján a remélt fizetésemelést szerény budgetjébe már fel is vette, talán már el is költötte, vagy legalább is arra adósságot csinált, s igy most a legnagyobb zavarba kerülhet, én különösen azért is hozom napirendre ezt a kérdést, mert a mint méltóztatnak látni, a katonai javaslatok tárgyalása oly nagy méretekben indult meg, hogy azt hiszem, a t. miniszter ur sem reméli, hogy ezen javaslatok tárgyalása egyhamar be fog fejeződni, mert meggyőződésem az, hogy az ellenzék nem érdemelné meg azt a bizalmat, nielylyel ideküldték, ha nem követne el minden lehetőt, hogy ezt megakadályozza. (Igaz.' Ugy van! a szélsobaloldalon.) És bizom az ellenzék erejében, hogy meg fogja tudni akadályozni. Ezen okokból egész röviden előterjesztem interpellácziómat, a mely a következőképen hangzik (olvassa): 1. A t. miniszter ur mikor szándékozik végre az állami alkalmazottak fizetésének rendezésére vonatkozólag több izben megigért javaslatot beterjeszteni ? 2. Mi akadályozza ezen javaslat beterjesztését a jelenben? 3. Szándékozik-e a beterjesztendő javaslatot a most tárgyalás alatt lévő ujonczlétszám-felemelés és megajánlásáról szóló törvényjavaslatok megszakításával sürgősen tárgyalás alá bocsa j tani ? 4. MMel igazolhatja azt, hogy az 1902. évi költségvetésbe a pénzügyminisztérium átmeneti kiadásai között ezen czélra felvett és megszavazott 3 ^millió koronát nem fordította ezen czélra ? És 5. megigéri-e, hogy a beterjesztendő javaslatokkal egyidejűleg, vagy röviden azután a szolgálati pragmatikáról szóló javaslatot is be fogja terjeszteni a kormány? Szükségesnek tartottam ezt az interpellácziót azért, nehogy esetleg a katonai vitának hosszú tartama után az ódium esetleg az ellenzékre háruljon azért, hogy a tisztviselőknek sorsát szMünkön nem viselnők. (Ellenmondás a jobboldalon.) Nagyon kérem a miniszter urat, hogy a mennyiben módjában áll, ezen nagyszámú tisztviselők megnyugtatása czéljából lenne kegyes ezen interpelláczióra azonnal válaszolni. (Helyeslés a szélsobaloldalon.) Elnök: Az ínterpelláczió kiadatik a pénzügyminiszter urnak. Következik Marjay Péter képviselő ur interpellácziója a közigazgatás egyszerűsítése tárgyában a belügyminiszterhez. Marjay Péter: A közigazgatás egyszerűsítéséről szóló törvény életbeléptetése óta több rendbeli kifogások emeltettek a törvény ellen a lapokban, részint komoly, részint tréfás megjegyzések kíséretében. A törvényt a gyakorlatból fogjuk majd megismerni, hogy miképen vált be, csakugyan az egyszerűsítése-e a közigazgatásnak, még pedig czélszerü egyszerűsítése, vagy nem. Én azonban máris a saját közvetlen tapasztalatom után egy olyan dologra, a közigazgatás olyan hibájára jöttem rá ezen törvény