Képviselőházi napló, 1901. XI. kötet • 1903. január 24–február 16.

Ülésnapok - 1901-197

188 197, országos ülés 1903 február 4~én, szerdán. Barta Ödön: T. képviselőház! Sohasem szerettem a féligazságokat. Oda állítom az egész igazságot, akarom, hogy tisztán lássanak, a kik ítélni akarnak, a kiket talán még érdekelnek az ilyen kérdések is. (Halljuk! Halljuk! a szélsöbalóldalon.) Ezzel a számítással szemben a delegáczióban a hadügyi gazdálkodás ezen részének védője is akadt. A védelem azt igyekezett kimutatni, hogy ezek a számok csak maximálisak, de nem mindig vétetnek alkalmazásba. Ez csak egy latitude, a mely engedve van az egyes hadtestparancsnokoknak. A végeredmény azonban — szerintem — az, hogy ilyen latitude-öt engedni nem szabad, (Helyeslés a szelsöbaloldalon.) hogy ilyen latitude alapján a nemzetet óriási károsodás érbeti és éri. (Ugy van! a szelsöbaloldalon.) A védő számitásainak konklúziója pedig a következő: azt mondja, hogy 42 milliót tesz az adagolás, az élelmezési forgalom, adagonkint mindössze alig 2 kr. különbség áll elő, a mint látszik, a kMitelben. Két krajczár adagonkint! Hát ez igazán csekélység, a mely azonban lévén összesen az egésznek 15%-a, évenkint csekély 6 milliót tesz ki. (Nagy mozgás és zaj a szelsöbaloldalon.) Hát mi egy urnak 100 arMiy és mi egy ily gazdag országnak egyetlen egy tételnél nyomorult 6 millió? (Tetszés a szelsöbaloldalon.) B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Hát ha Ausztriában olcsóbb egy czikk, mi onnan hozassuk? Áz a kérdés! (Zaj a szelsöbaloldalon.) Barta Ödön: Nem tudom, a t. miniszter ur miről beszél most. Hiszen én lisztről beszélek... B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Lisztről, hiszen az^ is élelmi czikk! Barta Ödön: Én lisztről beszéltem, és azt hiszem, hogy lisztet Ausztriából még nem hoznak, mert még odáig az önök vámpolitikája sem vitte az országot. B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter : Épen ugy Ausztriában is azt kívánják, hogy az ottani lisztet vásárolják! Legyünk igazságosak! Barta Ödön: Hiszen én azt hiszem, az igazságnak, az igazságérzet nyilvánításának talán a szuperlatMusai között mozgok, midőn a támadás mellett a védelmet is elmondom . . , B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: De csak részben! Barta Ödön: ... és megkímélem a miniszter urat attól a fáradságtól, hogy azt a vaskos kötetet átböngészsze és kikeresse azt, a mit én már kikerestem. Mindenesetre lesz alkalmam meghallgatni a t. miniszter urnak czáfolatát, de így inczidentaliter, így közbevető — hogy ugy mondjam — rövid válasz- és viszonválaszokkal ezt a kérdést elintézni nem lehet így ezt megvitatni nem lehet. A delegáczió működéséről és a hadügyi gazdálkodásról is van szó. Hát, t. miniszter ur, miért echauffirozza magát a t. miniszter ur a hadügyminiszter úrért ? Mezőssy Béla: Majd megmondjuk az okát is! B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter; Mert igazságos vagyok! Barta Ödön: Én joggal kérdem, miért echauffirozza magát a t. miniszter ur? . . . B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Nem echauffirozom magam egy cseppet sem! (Zaj a szelsöbaloldalon.) Barta Ödön : .... a hadügyminisztert helyett, mert alkotmányunk értelmében itt a miniszterelnök urnak kellene voltaképen felelni. . . . B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Az nincs itt, én meg itt vagyok! Barta Ödön: mert hiszen az u. n. közös kormánynak valamely tényéről van szó, a melyért a magyar kormány vonható felelőségre. B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Kérem, azért vagyok én most itt! Barta Ödön: Hát kérem, hagyjuk ezt a kérdést, elégedjünk meg azzal, hogy egy adattal elég volt előhozakodnom, hogy megvilágítsam azt, hogy a mikor a nemzet vállaira terheket raknak, nem tartják magukat a legnagyobb szükség mértékéhez, pedig ez az első követelmény. (Igaz! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) T. képviselőház! A haderőnek, mint fogyasztónak, mint eltartottnak, a keresők irányában, a nemzetnek czMilrésze irányában lehet áldásthozó hMatása is, mert hiszen a fogyasztás is bizonyos mértékig a nemzet gazdasági haladásának javára válik. Lássuk ezt az arányt: Mert midőn a legszükségesebb kiadásokról van szó, mérlegelni kell, mennyi az, a mi azokból visszatérül. Ebből a szempontból épenséggel olyan csehül állunk, mint a másikkal. Egészen hiteles adatokból beszélek, ha szabad a delegaczionális adatokat biteleseknek jeleznem. Megemlítem azt is, hogy hol találhatók ezek az adatok, a múlt évi ülés naplójának 108. és következő lapjain vannak ezek ismertetve, azokban az indokolásokban, a melyek előzményei voltak bizonyos határozati javaslatoknak, a melyek azután határozatokká váltak, a melyekben még a delegácziónak különben egyáltalában rebellisnek nem nevezhető tagjai sem zárkózhattak el attól, bogy felpanaszolják Magyarországnak azon sérelmét, a mely szerint az ország teherviselése és teheráldozata arányában Magyarországon a gazdasági és iparczikkek nem szereztetnek be, vagyis, nem foly vissza még a quóta arányában sem az az összeg, a melynek törvény, jog és igazság, de legalább a méltányosság szempontjából és a helyes belátás szempontjából vissza kellene folyniok. (Ugy van! Ugy van! a szelsöbaloldalon.) Nem akarom az egész anyagot ismertetni, de kénytelen vagyok álláspontom indokolására egyet-kettőt a legnagyobbakból felhozni; adatokat, a melyek, — ezen forrásból merítve, — talán nem lesznek czáfolatnak kitéve. (Halljuk! Halljuk !)