Képviselőházi napló, 1901. XI. kötet • 1903. január 24–február 16.

Ülésnapok - 1901-196

196. országos ülés 1903 február 3-án, kedden. 159 Elnök: Tudomásul vétetik. Következik az 1889 : VI. t.-cz. 14. §-ának módosításáról, illetőleg a közös hadsereg és hon­védség ujonczlétszárnának megállapításáról szóló törvényjavaslat általános tárgyalásának (írom. 199. 268) folytatása. Dedovics György jegyző: Wolfner TMadar! Wolfner TMadar: Tisztelt ház! (Halljuk! Halljuk!) A legutóbbi ülésen Kelemen Béla tisztelt képviselőtársam a szőnyegen levő tör­vényjavaslattal foglalkozva úgyis mint főhadnagy, a taraczkágyuk rendszeresítését illetőleg oda­nyilatkozott, hogy kár volt az uj ágyukat be­szerezni és hogy ő ezt a maga részéről pazar­lásnak és fölösleges költekezésnek tartja. (Fel­kiáltások a szélsobaloldalon: Igaza volt!) Leszek bátor bebizonyítani, hogy ez nem így van. (Halljuk! Halljuk!) E tekintetben a véderő­bizottság indokolását, melyből ő csak az ekrazit­lövedék czélszerütlenségét emeli ki, elégtelennek mondja. — Engedje meg a tisztelt ház, hogy mint volt tüzértiszt, az előttem szóló képviselő urnak megadjam a felvilágosítást, már csak azért is, mert a tisztelt képviselő ur felszólalása foly­tán az a nézet kaphatna lábra, hogy a had­vezetőség a taraczkütegosztályok rendszeresítésé­vel, a delegáczió pedig a költségek megszavazása által a nemzeti vagyonnal könnyelműen bánt. — Ez pedig, tisztelt ház, nem áll! A véderő-bizott­ság jelentése világosan megmondja, miért kelle­nek a taraczkok. Mondja pedig a következőket (olvassa): »De követeli a közös hadsereg ujonczjuta­lékának sürgős felemelését azon körülmény is, hogy a tábori és hegyi tüzérség újjászervezése, tökéletesbitése, valamint a födött czélpontok megostromlására alkalmas lövegek, azaz a tábori taraczkütegek felállítása feltétlenül szükséges, bizonyos lévén kMált az utolsó délafrikai had­járatból merített tapasztalatok folytán, hogy az eddig alkalmazásban lévő ekrazit - lövedékek többé nem felelnek meg a czélnak«. Tehát a tábori taraczkütegek felállítása fe­dett czélpontok megostromlására szükséges. (Ügy van! jobbfelől.) Ez a kérdés lényege és itt rejlik a tisztelt képviselő ur tévedése, mert egészen más a tüzérségnél a szabadon fekvő czélok ostromlása és más a fedett czélpontoké. Míg ugyanis az előbbinél razans röppályájú lö­véseket kis beesési szöggel, addig a fedett czél­pontok elérésére nagyobb röpMü és ennek foly­tán nagyobb beesési szöggel bíró lövéseket esz­közölnek, hogy a lövedékek lehetőleg a födözet leg­magasabb pontja mögé közvetlenül lecsapódjanak. (ügy van! jobbfelől.) Ezen két, teljesen különböző lövésre, köz­tudomás szerint is, teljesen különféle szerkezetű löveg és lövedék kell. Mert a különböző czélok elérésére szolgáló lövegek és lövedékek neme szerint, azok anyaga, részeinek szerkezete, alakja, a lőpor mennyisége és feszítő ereje, a lövedék kezdő sebessége is megfelelően változik és csakis ezen összes anyagi és szerkezeti té­nyezők mértani és mathematikai pontossággal a ballisztika törvényei szerint egybevágó összmű­ködése eredményezheti a lövések biztos hatását. (ügy van! jobbfelől.) Az ágyuknak egyszerű át­alakítása tehát, vagy olyformán való haszná­lata, a mint azt t. képviselőtársam mondotta, teljesen lehetetlen (ügy van! jobb felöl.) A taraczkütegek hadászati fontossága és alkalma­zásának kérdése különben meglehetősen régi keletű. Endrey Gyula: Mi mindig elkéstünk! (ügy van! a szélsőbaloldalon. Felkiáltások jobbfelöl : Most is önök késleltetik!) Wolfner TMadar: Már a 77/78-i orosz-tö­rök háború alatt Plevna ostrománál bebizo­nyult, hogy a lapos röppályájú tábori lövegek, sőt az ily szerkezetű vártüzérségi lövegek is, daczára annak, hogy az oioszok igen nagy erő­vel rendelkeztek és valóságos municziópazarlást vittek véghez, a törökök fedett tábori erődít­ményeiben és sánczaiban levő csapatok között vajmi csekély kárt okoztak, mert a lövedékek a tábori erődítmények legmagasabb pontja felett lapos röpMben elröpülvén, messze a sánczárok­ban fekvő ellenségtől, robbantak fel és kárt nem okoztak, (ügy van! jobbfelöl.) Ezen háború tanulságait az összes nagyha­talmak levonták és mindannyian igyekeztek oly ágyuszerkezetre szert tenni, mely a Plevnánál alkalmazásban volt tábori fedett erődítményeket sikeresen ostromolhassa. Első sorban Franczia­ország, azután Német- és Oroszország volt az, melyek ezen tapasztalatból a tanulságot levonták. Kétféleképen akarták az ágyú hatását tá­bori fedett czélok ostromlására tökéletesbiteni. Először, hogy oly ágyukat, illetve taraczkókat szerkesztettek, melyek lövedékeinek beesési szöge például 4000 méter távolságra 38 fok, míg ugyanoly távolságra razans röppályájú, rendes táhori ágyuk lövedékeinek beesési szöge maxi­málisan 19 fok. Ezen taraczkokkal tehát elér-. hető az, hogy a fedett czélpontok felülről jobban megközelíthetők és az ellenség fedett álláspont­jából könnyebben kiüldözhető. Másodszor, hogy uj lövedékeket szerkesz­tettek és oly, többnyire nitro praeparatummal töltötték meg, melyek az eddig szokásban levő lőporgránátoknál nagyobb feszítőerővel bírván, a robbanás eredménye is nagyobb volt. így keletkeztek nálunk az ekrazit-, Francziaország­ban a melinit-, és Angolországban a lidit-löve­dékek. Egyes államok óriási pénzt költöttek ezekre a kísérletekre, de végrevalahára, nem ma, t, ház, hanem már évekkel ezelőtt több állam megtalálta azt az ágyutipust, a mely az ő czéljának és intencziójának megfelel. Ezen kísérletek hosszú ideig és igen ala­posan végeztettek ós ezek befejezése után Fran­czia-, Német- és Oroszország taraczkütegosztá­lyokat állítottak fel és Anglia is a legutóbbi háború alkalmával szerzett tapasztalatai folytán

Next

/
Oldalképek
Tartalom